Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-16 / 133. szám

A szegedi kir ítélőtábla B. I. 1746-1930-33. szám. A MAGYAR SZENTKORONA NEVÉBEN I A szegedi királui Ítélőtábla • sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Ntgy Sándor ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a szegedi kir. törvényszék 1930 évi október hó 9 napján B. 4512-27-1928. szám alatt Ítéletet hozott, a főmagánvádlónak a vádlott felmentése miatt, a védőnek pedig a főmagánvádló védődíjban való marasztalas végett bejelentett, utóbbinak Írásban indokolt felebbezése folvtán tartott nyilvános fefehbviteli főtárgyaláson vizsgálat alá vette és a következően Ítélt: A kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét a Bp. 385. |ának 1. c. pontjában méghatárótótt semmj!<égi okból a Bp 423. gának 2. bekezdése értelmében megsemmisíti és Nagy Sándor vádlottat, mint a St. 33. ft ínak 1. bekezdése szerint szerzőt bűnösnek mondia ki a Bv 1 £ ába ütköző, a 3 $ máso* dlk bekezdésének 1. potiíia szerint minősülő rtssimazás vétségében s ezért a Bv. 3. 5-ának 2. bek. s a II. Bn. 5-6. S-a alapján a Btk. 92- g-ának 9'-iV»fm»záíival Kettőszáz ('200'* pengő pénzbflnte'ésre iiélí, melyet az itélet jógerŐre emelkedése aimar.ásával Kettőszáz <"200) pengő pénzbünteulán 15 nafi alatt véfirebájtás terhével az 189?. évi XXVII 3. í áhan Irt rélra a szegedi kir. ügyészségnél kell lefizetni és béhijthitatlanság efcetén a II Rn ?—10 g-ai értelmében husz ^20) pengőnként keli egy (1) napi, összesen tíz (10) napi fogházra átváltoztatni, egyben a Bp 480. f-a alapján arra |s kötelezi a vádlottat, hogv az imént jelzett idő alatt és végrehajtás terhével a m kir. államkincstárnak a nétári felmerülő bünüayi költséget megtérítse, Koncz Béla főmasánvádlónak pedig az ügyvédi képviselettel felmerült 180 penfcő bűnügyi költséget megfizesse, a főmagánvádlót nem vagyoni kárigénvévei elutasítja A pénzbüntetésért és bűnügyi költségekért a St •10 g-a értelmében elsőserbin a lapbiztósitékul letelt, a szegedi m kir. pénzügylcazgatóság 64.527. sr letétszámláján 163. téléi alatt kézéit ősszeg erejéig a Délmagyarország Hírlapkiadó, é* Nvóm. flávállalat Bt, mint kiadó. másodSórban az elitélt felelős, ha azonban azokat a biztosíték nem fedezi, a vádlottól pedig bebaitani ném lehet, ugy az említett részvénvtársaságtól, mint kiadótól és nvorndatulajdonostól kell behajtani A pénzbüntetést helvetteMtő szabadságvesztés büntetést a St 41. ?.a értelmében esak akkor és ugv kell vádlóttón fouanatba vennf, ha és amermvlben a pénzbüntetés valaménnnvi fokon betilthatatlan rriar»d A St. 43 «.a alapián e g-fean irt iogkővetkezírifny ferhéve/ köfeTe* * DélmasvanSrszlet e láp szerkesztője ert az ítéletet indokéival eirvütt jocerőrr emelkedésével innak kézbesítése után megjelenő, vagy azt közvetlen kivető lapszámának eléjén rendés nyomáSSal minden lappéldányon közzétenni Indokolás. A kir Ítélőtábla az eredeti lappéldány szövege, - polgármesteri hivatal értéiitése ét az irátók tarwlma, valamint a vádlott vallómáSa alapján tényként megállapította, hogy a Stégedén mégjeIenő »DéIriigyirorstág- cimü napilapnak — mélynek fenlrt óvadéka vari. s mélvnek kiadója és nyómdituliidónósi a Délmagyárórszái tílrlapkiadó és Nyomdavállalat. Bt, a cég réSzérŐI kijelölt felelős személy pedig és a lap filélős szerkesztője efcvszemélvben Pásztor József — az 1928. évi március hó 29 7n kiadott 73. számában »A férjgyilkos Nagy Sándorné Mária-Noszlrárói indított pöröket vagyonának kezelője ellen* felirattal kinyomatott cikkét a lapban való közzététel végett a vádlott irta s e lapközleményből az 1928 évi május hó 15-én előterjesztett magáninditvánvrn támaszkodva, Kónez Béla a cikknek rá. mint á fegyházbüntetését töltő őzv Nagy Sándorné vagyon kezelőjéig vonatkoztatott eme részéit tette vár i tárgVává »...uty kézelte a birtókót, miritha »z f. sajátja lett volna. A fégyházban ézv. Ni|j{y Sándorné arról kapott értesítést, hóíry vagviSnirii Koncz nigyóbb összegű adósságait táblázoft be...* >hogy Koncz Béla nagy adósságókkai terhélté még az özvegy birtokát majd rájöttek arra ls. hogy Koncz Béla az évek folvamán 80000 pengővei nem számóit el * A vádlottnak az a védekezése, hoev a csudán mipánjógi igény érvényesítésével foglalkozó cikké nfcm foglal macában bűncselekményt, nem helytálló, mert az idézett kijelentéseknek a cikk tártalmi összefüggéséből és a sértettre íiátránvos kitételeknek vastagitótt betűkkel váló kirtvomatásá. ból megitélhétően a vádlőtt sert a »zó szerinti értélmet tulajdonította A vádlőtt ugvanis cikkében azzal' a megállapítással, hogy az .1923 évig KóAóz rendesen ei JiS számolt a vagyon jövedelmével*, egyenesen szembeállitótta azt,' hogv Koncz »ezután ugy kézélté a D£I.MAGYARORSZÁG birtokot, mintha az a sajátja lett volna* A gondolatok ilyéntén összefüggéséből pedig az olvasó fs csak azt értheti, hogv a vagyonkezeléssel megbízott Koncz Béla az 19Í3 évet "követően az idegen vágyórton már a megbízó károsításával a maga hasznára gazdálkodóit És minthogy ennek előrebocsátásával élezi ki a vádlott azt, hogy a Koncz Bélára bízott vagyon pusztul s ennek kezelése mellett jövedelmet nem hoz; .hogy Koncz Béla nagy adósságokkal terhelte meg az ingatlant és bosty özv. N'agv Sándorné Koncz Bélát eredmény nélkül hivta fél elszámólásra, — nvilvánvaló, hogv izéknek az állításoknak is a fentebb kiemelt érteimet tulajdonit mindenki Végül a cikkiró ama kijelentésének, hogy »Kóncz az évek folyamán 80000 pengővel nem számolt el», a szószerintitől eltérő értelmet és különösen sértő élt még az a hóíZáfiizött kitétel ís ad, hogy »rájöttek erre*, ez a kifejezés pedig, mint a rejtett hiány felfedezésére utaló még jegyzés, visszaélést sejttet. Olvan tényállások foglaltatnak tehát a vádbeli cikkben, melyek Koncz Bélávai szemben, hűtlen ketelés és sikkasztás gyanúját keltik és igy valóságuk esetén Kottéz BéTát nemcsák kőzmégvetésnek tennék ki, hanem ellene bűnvádi eljárás okát is képeznék. A kir. törvényszék a vádlott kérelmére, melyhez a KiiViagárivádlO ís hozzájárult, a Bv. 13. g-ának utolsó bek. alapján elrendelte a valóság bizoriyitását s az e céltól. biíohyitékul megjelölt (szegedi kir. törvényszék, P 6072—1927. sz.) polgári periratok ismertetését. \ kir. törvényszék az állított tények valóságát bizonvitottnak nem találta ugyan, de a bűnvádi eljárás megindítását a St. 44. §-a szerint kizáró ok . fenforgáíát észlelte s a vádlottat ez alapon méntette íei' a vád alól A kir. Ítélőtábla a, vádbeli sajtóközlemény tartalmát a beszerzett polgári periratok tartalmával egvbevetve, arra a meggyőződésre jutott, hogv a vádlotjt nemcsak az áflitótt tényék valóságát ném bizonvitotta be, nem is a polgári perbeli nyilvános tárgyalás ariyígát és lefolyását közölte, aménnviben pedig szándéka erre Irányult volna, a közlés nem tőrtéht "a St 44. §-ában megszabott módon. , . A polgári perben, mélyei áf életfogytiglani fegyházra elítélt özv. Nájty Sándorné szül Nagy Kardos Lídia inditótt Koniz Béla vállalkozó ellen, az volt a jogvita, hógv Kóncz Béla tartozik-e szárriadássai a félpéresnek t ha igen mely időtől meddig és milyen értékekről köteles számadást előterjeszteni A félperes azt vitatta, hogy az 1921 évf december hóban történt letartóztatásakor mégbízta Koncz Bélát mintegy 130 hold kiterjedésű földből és fél házrészbői alló írigatlánainák és ingó vagyonának kezelésével t ez neki a bevételekről és kiadásokról, névézétisen az ingatlanok 49000 pengőre tehető tiszta jövedelméről és az ingók 31.000 pengőt kitevő írtékérői nem számolt el Alperes yjszőnt azt állította, he>hy élszárnolással néni tartótik a féípereSnék, tóért a tulajdónképerií vagyonkezelő a felperes édesanyja volt, az ingatlanok javarészén «t illette a hasonélyezeti jog s ez art a jógát tóig* gyskorolta, a többi jngatlan vágyón felelt pedig irányiiáf. és rendelkezés jóga szintén a felperes anyját illette, aminek ioíVtin íipéres az Ő kiségitő tevékenységének eredményéről a felpérés anyjának időnként és végleg is elszámolt, amit részbén eredeti el|smérvényekkél, részben egyíb bizóhviték'Őkkáí igazólt; triókat pedig kezelésre át setá vett. Ebben a kéretben tófyt a polgári per nyilvános szóbeli tárgvaláson is s ennek, valamint a bizonyításnak eredményekérit a kii1 törvényszék Kóncz Béli számadáM kötelezettségét táfgyilag és időbelilég korlátózvÉ, cSupán a 70 hóidat kitévő égvik inöatlannik t t ház fele részének 1923 évi május hó 25-tői. 1926 én január Mfc felmerült JiMedélmére, továbbá az 1922. évi január hó 1-én ..légvöll ingók értékére ii<zve (mély az érték a ? kereseti felszámítás alapul vétéíével is csak l'-ÓOO pengőt tesz ki) állapította meg, mért a V'lzétt időre az írigatlanókröl és az ingókról az el számolás, eljstaervénnyeí igázólva nincs A felebDtzési biróság azópbán a félperes keresetét egészen elutasította azzal ÍZ iridokóJásSai, höfcv az alpéres a félperes vágyönkézéléSévéf megbízott áíívjlvii minded időre élStárriMt az ingatlanok tővédéimérőf, sőt az ingókról ís. A m kir. Kuha pedig a felperes felülvizsgálati kérelmének nem adott helyt. A polgári per adatii semmiféle tártipóntot ném nvujtanak annak megállipitására, hogy a vádlott nérti lift' kezelte özv. Nágy Sándorné vagyonát, ahogy az idegen vagvónt kezéfni 'kéli, továbbá hőgy azt nágy adósságokkal terhelté volna meg, minderről a pófgári perbén sió sem esett, de nem ^nrtái kevésbé szóigáltatnak aiok a éerbéfí adatok tápot a sajtóközleményben kifejezésre juttatott áAíiik a gy'aíiunafc, Kógy az idégen vagyön kézeléSévei mégbizótt főmagánvádló hűtlen kezelést, tvigy bii-ifti más visszaélést e vagyon kezelése kőiül elkövetett vólria 1931 juúiuK 18. Az állított ténvek valóságának bcbizonvitáia te* hát nem sikerült A vádlott cikkének a megírásakor a polgár! perben mé« nem volt felsőbirói döntés, a vádlott csak az elsőfokú itélet hozataláról értesült, azonban az a'sófoku tárgyalás hírlapi közlése sem volt tárgyilagos és a valóságnak megfelelő. A St. 44. g.ában irt mentesítő ok eg>;k feltételének, a hűségnek rovására esik az, hogy a vádlott egyoldalúan és célzatosan csáfc a felpT-res igényét és álláspontját ismertette és ezt is elferdítve, de teljesen elhallgatta a sértett alperes védekezését, jogi álláspontját és a felek állal érvényesített bizonyítékokat.-A mentesítő ok másik feltételének, a történeti igazságnak pedig rovására esik az, hogy a vádlott a felperes kereseti Igényét és az akkor már meghozott elsőbirósági döntést, mely csak részben ad helyt a felperes keresetének, nem a valóságnak megfelelően hozta nyilvánosságra. Minthogy ezek szerint sem nnnvadi eijarai megindítását, (St. 44. g.) sem bűnösség megállapítását (Bv. 16. g.) kizáró ok nem forog fenn, a vádlott cselekménye pedig a Bv. 1. §-ába ütköző, a 3. §. második bekezdésének 1. pontja szerint minősülő, sajtó utján elkövetett rágafmazás vétségének alkotó elemeit kimeríti, — a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a Bp. 385. g-ának 1. e. pontjában meghatározott semmi<}égi okból megsemmisítette s a vádlottnak e vétségben való bűnösségét megállapította A büntetés kiszabásánál a kir. Ítélőtábla súlyosító körülménynek vette, hogy a vádlott hasonló bűncselekmény miatt mar kétszer volt pénzbünte. téssel büntetve, viszont enyhítőül azt, hogy a vádlott belátva hibáját, teljes erkölcsi és megfelelő anvagi elégtétel adására azonnil és azóta ís állandóan' hajlandónak mutatkozott, továbbá, hogy meg nem cáfolt védekezése szerint a perbeli fél iogi képviselőjének tájékoztatása vezette őt félre cikke megírásánál — s az enyhitő körülmények nagy nyomatékánál fogva a Btk. 92. g-át tartotta a kir. ítélőtábla alkalmazandónak — ezért vádlottat bünösségi fokának és kereseti viszonyaival arányban álló pénzbüntetéssel büntette. Nem vagyoni kárt a kir. Ítélőtábla nem ttélt meg a főmágájivádlónak, mert pem tartotta méi. lánvosnak, hogy a teljesen vagyontalan és kisjövedelmű hírlapíró vádlott a jómódban élő főmagánvádlóval szemben ebben marasztaltassék: lévén a pénzbüntetés és büftügyi költségek viselése is elég teher a vádlottnakA hiríapi közlés elrendelése a főm agán vádlő kifejezett kérelmére történt s ogy ez, mint az itélet egyéb rendelkezése a felhívott törvényszakaszokon alapszik. Szeged, 1931. «vl február hó 10. napján. Skultétv István s. k. tanácselnök, dr. Hubay László s. k. előadd A kiadmány hiteléül: Lang Antai irodafőtiszt Fliőrcndll szobafestő és mázoló munkát meglepő oiesó áron készít Szilágyi Géza fa Dugonics tér lt. 37 mázoló i Telefon tt~or. MEGJELENT UMBERTO NOBILE tábornok ktinyve: nz „iTnuir ÉSZflKSBRKI UTJfl 432 oldalnyi mű, az expedíció taglalnak fényképeivel, Illusztrációkkal és térképekkel. fl könyv bolti ára 10 P, a Délmagyarország előfizetőinek 7 P. INGYEN ADOK égy kézitáskát annak, aki nálam ÍO pengőn felüli JunlllS 13~tÓl 16-lg értékben vásárol 209 Borbély József "'^^.^'e?'*- Feketeiai ucca 21.