Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-14 / 132. szám

ÍO DÉLMAGYARORSZÁG 1931 junius 14, Külföldiek el ne ntazzanak TÜSSS^SSSSST ÜT" reklám-sátrunkat i^fSS^^SSSttSSÍS. WBlSÍCgG|lfl|lllllfl nélkül. szinpadmüvészet ltét, formájában ellentétes, de lényegében azonos irányát: a kani r .színház és a tfirofgsrin játék után való törekvést. Meg is valósította hamarosan azt a kamaraszínházat, amelynek nézőterén kisszámú, de egységes közönség ult A tómegszinjáték felé vezető uton azonban csak lépésről-lépésre haladhatott. Előszőr cirkuszba vitte a színészeit, ahol megpróbálta föltámasztani a gőrőg színjáték hangulatát az ödipusszal. Azután előadásokat rendezett hatalmas dísztermekben, ahol a kőz.őnség szabadon keveredhetett a játszókkal. 1910-ben megnyitotta a Grosses Schauspielhauvt, az ötezrek színházát. Színházakat templommá alakított át, templomokat színházzá, hogy eljútszathassa bennük a Minkéit, a középkori tömegünnepek áhítatos szellemét idézve. Vé:ul hosszas kísérletezés után megállapodott a salzburgi Dóm-téren, ahol a Jedermann-t rendezte. Reinhardt megérezte, hogy a színjáték művészete a kollektív tömegünnepek felé halad és ezért nyúlt vissza elsősorban a görög és a középkori egységes szellemű színjátékhoz, azt is főiismerte, hogy a kollektív világnézetnek a szabadtéri ünnep felel meg legjobban, de a salzburgi szabadtéri játékokban mégsem valósultak meg a mai k«r kollektív tömegünnepei. A jelent, a mai kor szabadtéri tőmegünnepét a francia Gemier képviseli Oémier nem kizárólagos.!n művészi szempontokból indult ki, hanem a kor világnézeti, áramlataiból. Reinhardttal egyidőben, sőt némely tekintetben őt megelőzve rendezte első szabadtéri színjátékait, amelyek a Gémier szavával tvilági vallásénak elnevezett világnézetet fejezték ki. Gémier szerint ugyanis a mai korban is vannak közős eszmék, amelyek egyre nagyobb tömegeket hatnak át és amelyek egy uj kollektivitás alapjai. Ezek a közös eszmék, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas egysége mellett, a haladás, a szolidaritás, a kölcsönős segítség és a fejlődő civilizáció ideáljai A háború előtt már grandiózus szabadságünnepe' rendezett Svájcban, a szabad ég alatt, a köztársaság megalapításának évfordulóján. A háború után megvalósította a nemzetek első békeünnepét. Vidéken és Párisban számos szabadtéri játékot rendezett, amelyekben nagy művészettel fejezte ki a kor humanista eszméit. 1927-ben, a francia gazdasági krizis idején óriási színpaddá alakította át Páris uccáit és a >Munka ünnepi--ben fölvonultatta a francia nép értékeit, amelyek lehetőséget nyújtottak a gazdasági talpraállásra. Az összes gyárak produktumai, traktorok, autók, repülőgépek, az egyes vidékek terményei, az állattenyésztők eleven kincsei, a sport és a művészet képviselői vonultak föl művészien megkomponált rendben és ebből a szabadtári ünnepből egy csüggedő világváros merített erőt, hitet és bizakodást. A szabadtéri tőmegünnepnek egy másik, szintén minden tekintetben korszerű formáját teremtette meg Mecsler, a nagy flamand rendező , a világnézi ti alapon álló szimbólikus szabadtéri színjátékot. 1923-ban Delftben egy éjszakai tőmegjátékban a Szabad Szellem képviselői, a diákok izgalmas csatában legyőzték az »Anyagiasság« visszataszító bálványát. 1925-ben pedig szimbólikus formában Németalföld szabadságharcát játszatta el. Ebben a játékban a tömeg a Szabadság és az Elnyomás óriási mozgó szobrai köré csoportosulva a vörös vitorlás spanyol és a fehérvitorlás holland flottát ábrázolta a fényszórók szines sugárkévéiben. Meester, aki a Flamand Népszínház igazgatója, állandósította a szabadtéri előadásokat, mert tárfulatávg] vándorol, a városok nagy terein, folyópartokon, mezőkön állítja föl színpadát és igy hirdetj • kulturát közönségének, a flamand parasztoknak. A jelenkor szabadtéri színjátékainak fölsorolásából nem hagyhatjuk ki az orosz tőmegjátékokat. Ezek a játékok propagandacélt szolgálnak és rengeteg szereplőt mozgatnak. Eleinte csak a nagyvárosokban rendeztek szabadtéri előadásokat, most már mindenütt elterjedtek, európai Oroszországban ér, Szibériában cgvaránt. A legnagyobb tömegjátékot 1920-ban rendezték, a Téli paíota bevétele cimmel. Ebben az óriási szabadtéri színjátékban 15 0.10 szinész és 100 010 főnyi tömeg veit részt. Meg kell még említenünk azokat az elszigetelt, d« azért elég gyakori külföldi kísérleteket is. amelyekben a színészeket történelmi maradványok közé vagy festői vidékekre riszik Ezek a kísérletek olyankor sikerülnek, amikor a táj vagy a történelmi környezet hartgulata egyezik a darab hangulatával s minthogy az ilyen egyezés elég ritka, a szabadtéri előadásoknak ez a fajtája nem fejlődhetik életerős mozgalommá. Ezeknek sokkal jelentősebbek a szabadtéri népszinjátékok, mint pl. a baszk parasztmisztériumok Amint látjuk, a szabadtéri színjátékok az egész világon egyre jobban terjednek, fejlődnek, izmosodnak. A történelem pedig arra tanít bennünket, hogy a szabadtéri színjáték a szabadság, az együttérzés és a jólét korszakaiban virágzik- Most, e« első szegedi szabadtéri színjáték alkalmával emlékezetünkbe idézzük ezt a tanítást és reméljük, hogy a szegedi ünnepi játékok megindulása egy, a mainál boldogabb komák, a szabadság, az együtt1 érzés és az általános jólét korának közeledtét jelzi. nTTiMnKmn»inuinimmiitimTMiinrTiíT»t!;ir fJunius 14-én, vasárnap délelőtt tiszai sétahajózást rendez a Délmanyarország N A Rét és félórás hajózáshoz egy Jegy SO fillér. Katonazene. Jegyek a Délmagyarország Jegyirodájában. nm crri»ii«r.vT»»i.ii»!!tMict»;riTVT»titjinTTHTtm»3 Horváth k A Vf ll A 7 Családok kedvelt találkozó helye! 11 V1 1 U 1II El tfi V VII tl Ir ' HUs (errí„ EisörendU italok. Hideg és malegbiillé. Klauzál tér 4 (VOlt Emkej Tul Horváth Szilái d Farhas Jóska BE** zenekara ®áíf i Ifj. Schlesinger Mor cég Széchenyi lér 16. sz. alaíll folioCfilt Bf9fKflC7ÍÍltÍlf divaláruhóza augusztus 1-én ICI^dCII IE3l#§l9&llllma m Hakláron lévő áruit rendkívüli mérsékelt áron áwusltfa. Továbbá a ielfea Uxlell berendezés, Wertfieim-szeltrény, 3 naay ílllcOr, 9 m. gostixu Üvegtábla, xepöir-kályőo. Uveglroda és kassza eladó. HUlön-HUlön is. Nyári olcsó vásár a ssegedi Passió játékok alkalmából Szegedi különlegességek i Kis szegedi kulacs Fogadalmi templom sétabot plakett llllér 24 Gyermekcikkek: llllér 98 48 98 Miniatűr szegedi papucs 1 darab Szegedi emlék cigaretta-szipka 98 Gyermek szegedi papucs bőr, v. bársony 23—29 számig l> 2 18 Női szegedi papucs, bőr, v. bársony, párnázva P 4Í8 Ezenkívül óriási választék minden elképzelhető szegedi emléklárguakban. Játszó, vagy leányka ruha 98 Gyermek vászon kalap 98 Gyermek szalma kalap 98 Gyermek bocskor, 20—25 ig P 1 48 Sportcikkek: Tennis labda 58 Atléta ing, 3-as, fehér, v. fekete "94 football sípcsontvédő, 1 pár 98 ITT98 2 38 "848 P P~ FUrdőclkkek : Strand olaj 1 üveg Gummi fürdősapka Szemellenző celluloidból Csónakázó sapkaTóId ellenzővel Japán papir strandernyő Klott, v. raffiaTfürdőcipö 1 pár 24 24 "24 -98 90 Footbaíl dress 3-as Termos palack, fél Ht. indiai tennis rakett Férfi divatcikkek: Horgolt kézellógomb, 1 pár Bőr lack zsebkés-tok Nyáriéi ma zokni, 3 12 24 198 Nyári műselyem nyakkendő, 4 db "98 98 158 pár Férfi szalmakalap Érettségi séta bot Strand összecsukható szék, gőzölt bükkfából, vászon huzattal 98 Nöl divatcikkek: Miki egér broschtü Tzlap, 1 pár fehér, v. szines Női fürdődress, kitűnő anyagból P 148 Férfi fürdődress, kitűnő anyagból P 148 Nyugágy, la gőzölt bükk fából, lábtartóval, lenvászon huzattal P 668 BőrOndArúk, utazási cikkek Erőlemez kézitáska 27 cm 98 Erőlemez kézitáska 35 cm, ugrózárral P 198 Női retikül, moleskin drapp P 128 Női bőr divat retikül, 18 cm P 328 Aktatáska, valódi marhabőrből P 698 Vállfa, 4 darab Svájci divat műselyem sapka 16 T4 "24 ~58 Yiskosa* műselyem harisnya, kis szépséghibával _68 Kompakt púder tükörrel és pufnival ' 98 Celluloid legyező Antilop női öv 3 cm. Lack divat női öv 6 cm. 18 98 ~98 Háztartási cikkek: Húsverő kalapács 24 Ruhaseprő 24 Fa kanál: 3 drb 24 Damaszt papir szalvéta 2':Odrb~ 98 Pecsenye sütő lábos "Toilett papír, 5 csomag Spanyol nád poroló 98 "98 "98 Törülköző tartó 3,4,5 rész es 98 A legjobbat adjuk a legolcsóbban I Tekintse meg 16 kirakatunkat I Párisi *agy Aru&ás, SsegetíJ^S^