Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)
1931-05-10 / 105. szám
1931 tajjus 10. DÉLMAGYARORSZAG 9 A magyar Alföld öntözése Tanulmányul az alföldi öntözések lehetőségéről Irta dr. Benda László geológus, oki. mérnök. Amikor Széchenyi István összefogott Vásárhelyi Pállal, a határtalan tudásu és lánglelkü magyar mérnökkel, az Alföld belvizeinek rendezésére, tisztán állott előttük feladatuk a maga óriási mivoltában és szinte emberi erőket meghaladó problémáival. A feladat akkora volt, hogy egy emberöltő alatt nertí végezhették el a felét sem. Nem is lehet csodálkoznunk rajta. Nem kisebb dologról volt szó, mint arról, hogy megszabadítják az Alföldet azoktól a stagnáló belvizektől, amelyek több százezer kat. holdnyi területet borítottak, de (és ez a de a fontos!) egyúttal pótolják is ezeket a vizeket, amelyekre — amint az alábbiakban látni fogjuk — az Alföldnek szüksége van. A feladat kettős. Először lecsapolni, azután pedig öntözni kellett volna. Am sem Széchenyi, sem Vásárhelyi nem érhette meg, hogy pnunkáját siker koronázta volna. Még a lecsapolásnak is csak a kezdetén voltak, amikor az egész gigászi munka, az egész gyönyörű elgondolás az utódokra maradt És amint történni szokott, az epigonok kezében ellanyhult a tett, elsikkadt a gondolat. Az öntözésről elfeledkeztek egészen. Sőt! Hogy egy jellemző, konkrét esettel szolgáljak: tavaly ősszel az Alföldkutató Bizottság egyik szakülésén megjelent az egyik tiszamenti ármsntesltő és belvizlecsapoló társulat igazgató-főmérnöke és nem titkolt önérzettel jelentette ki: »Uralm, sikerült a társulat érdekterületéről az utolsó csepp vizet is levezetnem/« Ennyire félremagyarázták már azokat ar elgondolásokat, azokat az egészséges terveket, amelyekkel nekifogtak az atföldi vizimunkálatoknak. L Ml tette szükségessé az alföldi belvizek lecsapolását és mi lett. ennek a következménye? Alföldünkön igen nagy területet borit a futóhomok, arrjely még piejsztocénkori (diluviális) eredetű. A plejsztocén korban ugyanis, körülbelül abban az időben, amikor már a csiszolt kőeszközök is feltünedeznek, nagy alföldi folyóinknak még nem volt beágyazott medrük, hanem nagyon gyakran válto?tatták futásukat. Egy-egy árviz után a folyó átvágott egy-egy kanyarulatán és máris szárazon maradt a meder további szakasza. A holt medrekben felgyűlt homokot a szél felkapta és kiröpítette a partok közelébe, ahol buckákat épitett belőle. Hosszú homokhátak, dünék kisérik alföldi folyóinkat és sokszor ezek töltésként, völgyzárógátként szerepelnek a folyók felé siető belvizek előtt. Még más, fontos szerepe is volt a futóhomoknak a stagnáló belvizek kialakulásában. A nagy kiterjedésű futóhomoktáblákat, de ugyanugy a nagyobb, sik lösztáblákat is kikezdte az ÉNy—DK irányú uralkodó szél és ahol csak talált valami parányi foltra, amelyen hiányzott a laza homokot védő növényi takaró, ott máris bontogatni kezdte azt Elég, ha a juhok nagyobb darabon letépik a füvet, vagy a kocsik széles nyomán pusztul el a biztos növényi takaró, már megkapaszkodik a szél s lassan-lassan mély barázdákat von a homokba. Ezek a szélbarázdák mindig, kivéteí* nélkül északnyugat—délkeleti irányúak, több km szélességüek és nem ritkán 20—50 km hosszúságúak. Ezekben a szélalkotta mélyedésekben mocsarak alakultak ki, minthogy a mélyedéseknek nem volt semmifék irányban sem lefolyása. Alföldi mocsaraink legtöbbje, amelyet vagy lecsapoltak már, vagy most vannak lecsapolás alatt, ilyen eredetű. Vannak azonban másféle eredetű mocsaraink is. Ezek tektonikus törések, — beszakadások, vagy egyéb okokból előálló süppedékes helyeken keletkeztek. Az ilyen természetű helyeken a felszíni vízfolyások is találkoznak, de a kisebb lefolyástalan medence miatt (amelyet laza üledékek töltenek fel), esésük csökken. Idővel átitatják a felső, laza üledékeket és nagy kiterjedésű lápos, mocsaras vidéket varázsolnak elénk. Ilyen eredetű volt például a híres Ecsedi láp is. A műszaki emberek és a közgazdászok, akik a mindig racionálisabb gazdálkodás útjait egyengetik, ezekben a mocsarakban az agrikultura egyik nagy kerékkötőjét látják és ezért eleve halálra itélik a.zokat. Kétségkívül óriási területet borítottak el a mocsarak. Még a háború éveiben is, mai országunk területére több mint 100.000 hektárnyi, belvízzel borított terület esett. Ekkora területet vizmentesiteni nem kis feladat! De az is lehetetlen, hogy ne járna bizonyos geológiai következményekkel ilyen óriási víztömeg elengedése az Alföld vizet szomjazó medencéjében. Nagy hiba, óriási mulasztás volt az, hogy az egész lecsapoláskérdést a mérnökök és a jogászok maguk között intézték el. Meghallgatták az orvosokat, akik kifejtették előttük, hogy az állóvizekben élő rengeteg mikroorganizmus, a sások és nádasok sűrűjében milliárdszámra rajzó szúnyogok sok ragályos betegségnek terjesztői, vagy okozói lehetnek. Veszedelmesek emberre, állatra egyaránt Bizonyos az is, hogy esetleg megfertőzhetik a közeli kutak vizét, stb. Ezek az alföldi mocsarak azonban halban nagyon gazdagok voltak. Amikor Pótharaszti közelében a lecsapoló csatorna felkúszott óvatosan a kis haraszti tóig és már-már eljött az óra hogy átvágják a munkások az utolsó métereket is és kiürül a dombtetőn magasan fekvő tavacska, sírva, könyörögve jöttek a környékbeli érdekeltek; vagy káromkodva-szitkozódva: hogy ne vegyék el tőlük a vizet, amelyből ők — halászat révén — ötször annyit keresnek, mint amennyit az ugyanolyan terjedelmű jobb gabonafcldekből préselhetnének ki. De nem volt irgalom. A vizet elnyelte a csatorna éhes szája. HIRDETMÉNY I O TT OVAY | vaskereakedéi e hft folyamán a Mikszáth Kálmán uccn és a Valéria tér tarkán levd volt Bokor ]áno«.f«le Helyi- I •éobe hely estetik At. 20S Konkrét adataim vannak arra vonatkozólag, hogy a lecsapolt állóviaek iszapos fenekén, a lecsapolást követő első években három-négyszeres termés mutatkozott, mint a környező legjobb földeken. Láttam nagyon jövedelmező rizs- és bambuszültetvényeket is, amelyeket részben lecsapolt területen rendeztek be. És általában a Duna—Tisza közén és a Tiszántúl, a lecsapolt területeken (ezeket a vidékeket részben hivatalból, részben hivatásommal kapcsolatban részletesen bejártam), mindenütt olyan információkat szereztem a legmegbízhatóbb helyekről, nem is szólva azokról a tényekről, amelyeket alkalmam volt láthatni: a lecsapolt területeken az első időkben mutatkozó nagy fellendülés, bő termések után még nagyobb visszaesés, részleges, vagy általánölt terméketlenség, vagy a. tcuaj termőképességének csökkenése következik be. Ez az a pont, az alföldi öntözések problémájának Achilles-sarka, amelyen eldől az egész kérdés. Ez az a pont amellyel a Széchenyi munkáját folytató mérnökgeneráció nem törődött Nem az ő bűnük. Nem értettek hozzá. Nem is gondoltak arra, hogy ezeknek az állóvizeknek léte, vagy nemléte milyen szorosan összefügg az Alföld talajának biológiájával. Meg kell említenem ugyanis, hogy ezek a tavak többnyire sós, vagy szikes vizüek. Lapos, kiterjedt medencékben sekélyek a tavak. A Fehércégtáblás BOROS MIKSA.ii HETI ELŐJEGYZÉSI NAPTÁR 1931 M á i u s | 20. hét Hétfő 11 Mamert pk. Azsurnyilas műselyem ha- A • A E? risnya 2-28 / le 10% pénztári engedm. —"23 ™ w Kedd 12 Pongrác vt. Férfi keménygallér divat- bTVA szinekben —-78 — 11 le 10% pénztári engedm. -»"08 • ^^ Szerda 13' Szervác pk. Női háziruha gyönyörű Ab A A mintákban 2-98 / gftff le 10% pénztári engedm. —"30 •• wW CsOtőrtök 14 Áldozó csütör'ők Női divaternyő, fekete JbAA le 10% pénztári engedm. —"45 • W W Péntek 13 De 1. Saile János Női íennis-pulover, három nagyságban 1*98 | II) le 10% pénztári engedm. —"20 • • " Szombat ie Nepum. János Férfi ing, oxford és zefir Pa"|A gyönyörű mintákban 6'40 1 Él le 10% pénztári engedm. —"64 " • " Vasárnap 17 Exaudi Figyelje jövö heti naptárunkat 253 A fent! cikkek csak a kijelöli napokon kaphatók 10°/o pénztári engedményes nropaganda-árakon