Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-08 / 103. szám

DELMAGYARORSZ/tö wmmammmmmmmmmmKmjm SZEGED. SsemetcUMég: Somogyi ucca 22.Lem. Telefon: 23-33.-Klndóhlvnlnl, hffloaOnkdnrWAr «• Jegyiroda • Aradi ueca S. Telefon : 13—OO. - Nyomda : l,tlw UpOl ucea 19. Telefon t 26-34. TA-vlrotl levélcím Déímagyarország Szeged. Péntek, 1931 május 8 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 103. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken é» Bodapetlen 3-00, kUllöldan »-40 pengd. - Egye* icAm Ara hélkö*nap Ifi, vatér- é» Ünnepnap 24 Hll. Htr» detétek felvétele tarifa tzerlni. Megfelen"t héllfi kivételével naptita reogel Sorsdöntő napok a vámpolitikában •Valljuk meg, a régi monarchiábun a vámpolitikai kérdéseknek csak nagyon alárendelt volt a jelentőségük. Volt "egy nagy, egységes vámterület, melynek lélekszáma az alkotmányosság helyreállításának időpontjától a világháború kitöréséig harmincötmillióról ötvenmilliónál többre emelkedett és ezen a vámterületen belül a magyar gazda termékei számára megtalálta az elhelyezési lehetőségeket, szépen boldogult az osztrák ipar. sőt — az utólagos bölcseség megvilágításában megállapíthatjuk még ezt is — a magyar iparnak is megvoltak a fejlődési lehetőségei. Legalább is olyan nyomorúságok nem voltak az ipar terén, mint vannak most, az úgynevezett szabad rendelkezés állapotában. Ami harc tiz évenkint Magyarország és Ausztria között folyt a vám- és kereskedelmi ügyek újrarendezése alkalmával, nagy részében presztizsháboru volt, mert a_ targyaló felek eleve meg voltak győződve róla — meg a koalíció idejében is —, hogy az alapvető elvek megmaradnak s legfeljebb csak a szövetség kifejezést" cserélik fel szerződés elnevezéssel és kisebb technikai változtatásokat eszközölnek a két állam közötti viszonyt szabályozó megállapodások struktúráján. Mennyire megváltoztak a viszonyok' azóta! Ma vám és kereskedelmi politikánk függvénye mindannak, ami ezen a téren Londonban, Genfben, Párisban és Berlinben történik és minden tárgyalás, amit a szomszédos államok kormányaival lefolytatunk, a legkomolyabb tétekbe megy s minden megállapodásnak húsba és vérbe vágó a jelentősége. Minden paragrafus mögött, amelyet írásba fektetnek, becikkelyeznek és kicserélnek, ott sötétlik a nagy kérdőjel, hogy könnyíteni, vagy súlyosbítani fogja-e a magyar közgazdaság nehéz helyzetét. Bármely vám- és kereskedelempolitikai megállapodás kihatásában elér a mezőgazda földjéhez, az iparos és kereskedő ajtajához és hatását mindnyájunk megélhetésében érezteti. Ennek a vám- és kereskedelempolitikai kampánynak most éljük a sorsdöntő óráit. Tegnapelőtt számoltunk be a magyar— osztrák tárgyalásokról, amelyek alapgondolata a kölcsönös konlingentálás és az árucserének meghatározott mennyiségek alapján való megszervezése. Ma már félhivatalosan is közlik, hogy az a mennyiség, amelynek átvételét a kivitelünk szempontjából legfontosabb mezőgazdasági terményeknél Ausztria nekünk garantálni hajlandó, 2.6 millió métermázsa gabona, illetve ennek megfelelő őrlemény. Állítólag ugyanilyen tárgyalások vannak folyamatban Olaszországgal további kétmillió métermázsa elhelyezésére, aminek ellenében természetesen mi iparcikkek elhelyezésénél nyujtunk kedvezéseket. A megkötendő szerződések értéke attól fog függeni, hogy milyen iparcikkekre vonatkoznak és milyen terjedelműek lesznek. Ma még senki sem tudja előre megítélni, hogv milyen lesz a julius elsejéig megkötendő osztrák szerződés hatása. Bizonytalanság uralkodik az egész vonalon. A két kormány közötti megállapodás éppen ezért csak egy évre fog szólani és ennek az esztendőnek tartama alatt a megteendő tapasztalatokhoz képest fognak határozni és hosszabb terminusra szóló szerződés megkötése tekintetében. Ugyanakkor azonban, mikor Magyarország és Ausztria között lázasan folynak a tárgyalások, hogy a szerződés julius előtt tető alá kerülhessen, vám- és kereskedelempolitikai mozgolódások történnek Európa többi pontjain is. Május második felében tartják Londonban a nemzetközi gabonaértékesítést konferenciát és ugyanakkor ül össze Genfben a -Népszövetség Európa bizottsága, amely tárgyalni fogja Briandnak a keíetenrópai államok gazdasági megszervezésére vonatkozó' javaslatát, amely viszont köztudomásúlag csak válasz akar lenni a német—osztrák vámunió bejelentett tervére. Azt kell hinnünk, hogy ennek a genfi konferenciának á bevezetése volt a francia irányítás alatt álló kisántántnak tegnap Bukarestben bezárult tárgyalása. A cél itt az volt, hogy a nagyon is divergáló gazdasági érdekeket összeegyeztessék és egységes platformmal tudjanak Londonban és Genfben megjelenni. Ha a hir igaz, amint högy igazságában nincs okunk kételkedni, Bukarestben a kisántánt államok a kölcsönös preferencia elvének elfogadásában egyeztek meg. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb kedvezményen túlmenő különleges elbánást biztosítanak egymás kivitele es behozatala számára. Egy további lépés volna ez azori az uton, amely a háború előtti kereskedelempolitikai alapelveknek teljes lerombolásához és a mindenkivel szemben alkalmazott egyenlő elbánás elve helyett különálló, egymással szorosabb gazdasági viszonylatban álló csoportok alakulásához vezet. A mi helyzetünk ezekkel a tervezgetésekkel és készülődésekkel szemben adva van. Mi sem a német-osztrák vámuniónak, sem a Briand-féle tervnek, sem ezen belül a kisántánt preferenciális rendszerének nem szolgáltathatjuk ki magunkat. Mi csak a magyar érdekeknek megfelelő gazdasági politikát folytathatunk. ís hogy ezt elérhessük, ki kell használnunk, mert módunkban van kihasználni, azokat a geográfiai előnyöket és lehetőségeket, melyek még megcsonkitottságunk állapotában is javunkra mutatkoznak. Egy vámszövetségi rendszer, amely kiterjed Csehországra, Romániára és Jugoszláviára, csak akkor érvényesülhet, ba vagy megemésztenek bennünket, vagy megegyeznek velünk. Ha Ausztria Németországgal köt vámuniót, a közbül fekvő Magyarország nélkül Csehország néin tud eljutni Jugoszláviába és viszont Ma a mi álláspontunk a várakozás álláspontja. Mi vagyunk a mérleg nyelve. Várjuk az ajánlatokat. Briandl elnöksége ötöl el a francia Kamara kétnapos inierpellációs vitájában A UUlUgyminiszter&ex tlxenlcét interpellációi lntéxtelc a német —osszfrák vámunió Ügyében - A Jobboldali sajtó 0evesen izgat Kirí and ellen (Budapesti tudósítónk telefonfelenlése.) Párisból jelentik: Csütörtökön nagyjelentőségű ülésre ült össze a francia kamara. Az ülés megnyitásakor tizenkét interpellációt jegyezték bs a német—osztrák vámunió tárgyában. A kétnapos vita eldönti majd azt a kérdést, hogy Briand lesz-e utódja Doumerguenek nz elnöki székben. Az ellenzék" nem is annyira Briand külpolitikáját, mint inkább Briand személyét akarja komporhiittálni és célja a Laval-kormány megbuktatása közvetlen az elnökválasztás előtt, hogy ily módon tegyék lehetetlenné Briand megválasztását A két napig tartó vita rendkívül hevesnek' ígérkezik és kétségtelenül bizalmi szavazással fog végződni. Briand felszólalását péntekre várják, azután Laval beszél, aki hangoztatni fogja Briand-nál való szolidaritását Politikai körökben bízbnyosra veszik, hogy a Lavalkormány megkapja a többséget és ebber az eselben Briand jelóltetése és győzelme f< bizonyosra vehető. Az ülést határtalan izgalom elözt*• meg, amit a jobboldali sajtó példátlanul éles Briandellenes támadásai idéztek elő. Az Action Francaise csütörtökön délelőtt külön kiadásban hivta fel Páris lakosságát, hogy tüntessen a parlament előtt Briand ellen. "A felszólításnak azonban semmi Tcdménye nem rojt Az ülésteremben Briand Laval r.iiüi' tercluök mellett föglalt helyet, majd megkezdődött a vita, amelynek első szónoka Segar* radikális képviselő volt, akinek a beszédét azonban a kamara meglehetősen türelmetlenül hallgatta végig. Segaro aA hangoztatta, hogy a német—osztrák vámegyezmény a francia közvélemény megítélése szerint elsősorban politikai egyezmény. Feugere baloldali köztársasági azt fejtegette, hogy a külügyminiszternek a leghatározottabban elleneznie kell Németország és Ausztria gazdasági csatlakozását. Ybarnégaray képviselő interpellációja során azt hangoztatta, hogy a német—osztrák vámunió az első kihívás, amelyet a legyőzött».k intéznek a győzök ellen. Csodálkozik, hogy Franciaország berlini és bécsi nagykövetei, akik nem tudták a kormányt idejében tájékoztatni erről az ügyről, még mindig helyeiken vannak. Az Anschluss azt jelentené, hogy Olaszország, Jugoszlávia és Középeurópa államai felett Németország gyakorolná a felügyeletet Kérdés, vájjon a gabonapiac nem tántorilja-e el Romániát is a kisántánt-politlkától, i Sajnálkozik, hogy Olaszország és Anglia a kérdésben hideg és Franciiorszártgal szemben "Urnséges magatartást tanúsított. Briand közbeszólt, hogy az angol külügyminiszter tustént azt kérte, terjesszek a kér-