Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-06 / 101. szám

DÉLiMAGYARORSVMí, 1931 május fi. Vám- és kereskedelempolitikai készülődések Tárgyalások Ausztriával a gazdasági közeledés jegyében (Budapesti tud Alit ónk fétefon jelentése.) Julius elseje rendkivül fontos dátum lesz * magyar külkereskedelmi politikában, mert ezen a napon jár te az osztrák kereskedelmi szerződés. Mindkét államnak az a törekvése, hogv eddig az időpontig az uj kereskedelmi szerződést tető alá hozzák, mert máskülönben beáll a szerződésen kívüli ál lapot, amelynek elkerüléséhez a legfontosabb gazdasági érdekek fűződnek. Minthogy ezek a tárgyalások az egész magyar gazdasági életet rendkívüli mértekben érdeklik, a Délmagyarország tudósítója érdeklődött azok menete iránt és azt a felvilágosítást nyerte, hogy az uj magyar—osztrák kereskedelmi szerződés alapelvei tekintetében már létrejött a megegyezés és most már a részletkérdéeskre vonatkozólag folynak az alkudozások. A tárgyalások a gazdasági közeledés jegyében folynak, amit érthetővé tesz a magyar osztrák gazdasági életnek sokszoros kapcsolata és egymásra utaltsága. A törekvések részben egy olyan viszony teremtésére irányulnak, mint aminő a balti államok, továbbá Spanyolország és Portugália között fennáll. Ezek az, államok földrajzi helyzetükből kifolyólag a kölcsönös kereskedelmi forgalomban bizonyos kedvezéseket nyújtanak egymásnak, anélkül, hogy ezzel harmadik államokkal szemben a legtöbb kedvezmény elvét megsértenék. Értesülésünk szerint ez a kedvezés a magyar—osztrák viszonylatban a kontingentálás elve alapján fog megtörténni, ugy, hogy Ausztria nagyobb mennyiségi! magyar gabona és liszt átvételét garantálja és mi ennek ellenében olyan ipari termékéket, veszünk át, melyek az osztrák ipari kivitelbsn nagy fontossággal bírnak. Általánosságban tapasztalni lehet, hogy ez a kölcsönős kedvezményezés elve kezd teret hóditani a vámpolitikában, mert ilyen tárgyalások vannak folyamatban Olaszország és Ausztria, (A Délmagyarország munkatársától.) Alig csillapodott le az izgalom, amelyet a Winkler Testvérek cég moratóriumának hire idézeti elő, egy ujabb hatalmas és sok évtizedes eredményes munkássága szegedi cég fizetési nehézségeinek hire izgatja a szegedi piacot. A néhány nap előtt még hitetlenül fogadott hir ugy ludta, hogy Szeged és a délvidék egyik legnagyobb fűszer- és gyarmatárukereskr.désc: a Beregi Lajos cég fizetési zavarokkal küzd. Hangsúlyozni kell. hogy nem fizetésképtelenségről van szó és a cég nem kiván egyezkedni hitelezőivel, hanem mindössze fizetési haladékról folynak tárgyalások, mivel a pillanatnyi helyzetben lehetetlen azonnal eleget tenni a kötelezettségeknek. Kétségtelen, hogy a cég zavartalan továbbmüködésének ném lesz. akadálya, mégis érdekes ismerni az okokat, amelyek odavezettek, hogy ennek a csaknem fiO éves ragyogó pályát befutott országszerte becsült cégnek tárgyalni kell hitelezőivel. Ha nem is volt döntő fontosságú, mégis hozzátartozik az eseményekhez, hogy a cég tekintélyes összegben jegyzett hadikölcsönöket, de ennél is jóval nagyobbra rug az az összeg, amelyet a néhai cégalapító Beregi Lajos állampapírokba és egykor jól jövedelmező egycb értékpapírokba fektetett A cégtulajdonosok távoítartván magukat a konjunkturális üzletektől és főleg az érfekpapirspokulációlól, érintetlenül hevertették papírjaikat, amelyek hovatovább elveszítették értéküket. Komoly veszteséget jelentett a cég vagyonában, hogy az 1600 holdas szegvári birtokukat előbb a vörösök, azután a román meg-1 azállócsapatok [osztották ki, de olyan alapoOtaszcrszág és Magyarország és Ausztria és Jugoszlávia között is. Ezzel szemben a magyár—cseh tárgyalások átmenetileg ismét megakadtak, mert a cseh kormány azt közölte, hogy a lisztkeverési törvényen, amely az egész vámháborunak okát szolgáltatta, nincs módjában változtatást eszközölni. Friedmann miniszteri tanácsos, aki a tárgyalások ujrafelvétcle végett több napot Budapesten töltött, vissza is utazott Prágába. A beavatott körök véleménye szerint azonban mégis remény van a tárgyalások folytatására, mert Csehország nem teheti ki magát egy olyan helyzetnek, hogy határainak háromnegyedrészén vele feszült vámviszonyban lévő államok vegyék körül. Érdekesen fejlődnek a német - osztrák vámunióra vonatkozó tárgyalások is. Négy héttel ezelőtt,, mikor a londoni, párisi és római német nagykövetek bejelentették az illetékes kormányoknál, hogy Németország és Ausztria elvileg megegyeztek, hogy vámszövelségre lépnek, egyúttal közölték a?t is, hogy átmenetileg meghagynak bizonyos közbenső vámokat, ezek a közbenső vámtételek azonban nem tehetnek ki többet a vámtarifa összes tételeinek tiz százalékánál. Az osztrák kormány most tárgyalásokat kezdett a saját gyáripari érdekeltségével, hogy mely iparágak részesittessenek ebben a közbenső vámvédelemben és lermészetszerüleg minden szakma azt bizonyította, hogy ő van a védelemre legjobban rászorulva, mert máskülönben ki van téve annak, hogy a német ipar agyonnyomja. Németországban viszont a mezőgazdaság követeli a vámvédelmet és azt állítja, hogy amennyiben Ausztria nagyobb kontingenst enged be Magyarországból és esetleg Jugoszláviából, ennek a kontingensnek egyrésze közbenső vámhatár nélkül át fog szivárogni Németországba. A vámpolitikai helyzet igy elég zavaros. Komplikálja a helyzetet még az is, hogy május 15-én kezdődik meg a Népszövetség gabonaértékesítési konferenciája, amelynek határozatai, még ha nem birnak is kötelező erővel, kélségtelcnül befolyásolni fogják a most folyamaiban lévő tárgyalások menetét. san, hogy elvittek a traktortól kezdve az utolsó ócska ekéig és a szarvasmarháktól kezdve az utolsó malacig mindent, ami a birtokon található volt. Nem feledkeztek meg a termésről és a még raktáron volt vetőmagról és takarmányról sem. Ez olyan súlyos veszteség volt, hogy a birtokot bankkölcsütvid kellett megterhelni uj fundus instruktus céljaira és az elvitt jószágok pótlására. De talán ezt a veszteséget is kiheverte volna a cég, amelynek tulajdonosai, Beregi Béla és Solti Pál fokozott szorgalommal igyekeztek talpraállitani a birtokot és ujabb lendületet adni üzleteiknek. A cégnek ugyanis a szegedin kivül Hódmezővásárhelyen cs Orosházán is van üzlete és mindhárom főként nagybani eladással foglalkozik. A fokozott munkába azonban beleszólt az Országos Földbirtok rendező Biróság. amely a Beregi- és Solti-család szegvári 1600 holdas birtokát teljes egészében kisajálHotta és parí cellázla. A kisajátítási árat az OFB állapította meg és ki is fizette, de — néhány évi késedelemmel részletekben. A vételár nemcsak hogy az ingatlant terhelő kölcsönt nem fedezte, de alig haladta tul a kölcsön kamatait. Ezt a veszteséget azután már szinte lehetetten volt pótolni. Hogy az azóta bekövetkezett gazdasági krízist máig állta ez a hatalmas cég, az csak annak a páratlan energiának és a régi cégért való lelkes munkának tudható be. amit a cégtulajdonosok éVek óta kifejtettek. Ilyen körülmények között érthető az a rokonszenv, amely városszerte a Beregi-cég iránt megnyilatkozott. Bizonyos, hogy a hitelezők maguk fogják keresni a kibontakozás lehctősLjicit. A három najy üzlet körülbelül ezer kereskedővel tart fenn összeköttetést és Igen tekintélyes az az összeg, amelyet a Beregicég k5vet"l. Ha ezeket a tartozások kiegyenlítésére kellene szorítani, annyi lenne az inzolvencia. hogy szinte külön gárdát kellene szerződtetni a végrehajtások lebonvolilására és az állam, a város egyaránt elveszítenék az adófizetők százait. Minden remény meg van arra, hogv a cég sikeresen fogja likvidálni a mai súlyos helyzetben jelentkezett nehézségeket, de ehez a legteljesebb jószándék szükséges. A cég egyébként is annyira aktiv, hogy veszteségektől senkinek sem kell tartani A város érdeke feltétlenül az, hogy a sokévtizedes hatalmas cég továbbra is dolgozhasson Szeged egyre sorvadó piacán. Optika, foíó, szem Üveg fa vílös ok £iebmann ldísxerésxnél Kelemen ucca. »i Dr. Szalau Józsefi: \ hömjvröl es a hönyvszereteíről Szeged város litterátus főkapitánya már nagyon sokszor bebizonyította, hogy rajongó sérelmese a kulturának, a könyvnek, azt pedig mindenki tudja róla, hogy magánkönyvtára és kéziratgyüjteménye a legértékesebbek közül való. Most egy áhítatosan megirt fűzet husz oldalán sűrítette össze a nyilvánosság számára szerelmi vallomását minden iránt, ami valamilyen rokonságban van a betűvel, a könyvvel, a kulturával. Régi emlékeket dédelget ez az írás, ezeréves papiruszok, agyagtáblák, pergámenek, codexek emlékeit, megmintázza a könyvnyomtató Gutenberg hősi szobrát, hódol a gondolatszabadság eszméje előtt és tiszteleg az ólomkatonák hadseregének. Aztán ir a legnemesebb gyűjtési tárgyak sorában ékeskedő könyvről, arról az időről, amikor egy-egy biblia ára fejében egy falut adtak a gyűjtők és arról a másfélmillió dollárról, amelyet az Unió fizetett Gutenberg 42 sorsos bibliájáért A közkönyvtárakról ezt mondja: A közkönyvtárak a nemzeti művelődés tekintetében egyenrangúak az iskolákkal... a jó és olcsó könyv a legkitűnőbb bel- és külpolitika... Ennek' a szívvel-lélekkel irt füzetnek a lapjain életre elevenednek" a könyvtárpolcokon felsorakozó könyvek'. »A nagyközönségre az tartozik, hogy vegye és olvassa a könyvet. Vásárolja, mert ezzel az irodalom virágzását mozditja elő. És olvassa, mert ezáltal virágba borítja telke kulturájat. Mind a két cselekedetével nemzetének" tesz szolgálatot. Ha módja van hozzá, gyűjtsön is könyvieket, mert... Ruskin szerint a könyvesház királyi kincstár.* A fűzet utolsó lapján bevallja dr. Szalag József, hogy ez az írás azért szive szerinti, mert kettős" jubileumra készül, a 150000 kötetes Somogyi-könyvtár félszázados jubileumára és saját könyvgyüjtésének ugyancsak" félszázados jubileumára. Kis gimnazista korában ébredt fel az érdeklődése a könyv iránt, amikor szülei könyveiből elcsent kötetekkel — kölcsőnkönyvtárat alapított. A könyv iránti szeretet azóta sem lankadt benne »s él mindaddig, amig a nagy életkönyv utolsó lapjára a láthatatlan kéx föl nem irja a betűket — Vége*. A rajongó szierelettel és kristálytiszta magyarsággal megirt füzet a Széphalom Könyvtár kiadásában jelent meg. Május hó 9-től kezdve YOGHURT 1 üveg ára 20 fillér, a Központi Tejcsarnok Rt 179 ilóktelcsarnokalban. Kibontakozási tárgyalások a Beregi Lajos cégnél