Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-05 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. ScerHesztMég: Somogyi ucca XZ.I.em Teleton: 23.33. ^ KladAhlvatol. kOlcíönhönyviAr ét tegylroda • Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda t Löw (.Ipát ucca Itt. Telefon : 26-34. TAvlrnd Kedd, 1931 május 5 Ara IS fillér ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3<00. klllfHldtfn 0--40 pengő. — Egye* itim Ara hélköi­nap 16, vasár- é» Ünnepnap 24, 1111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megle­""" »Eicmn! ÍD-J* loviran v/VV i * . ... detétek (elvétele fnnin uenni. negie­levélcím DélmngyaroraxAq Szeged. • 11. eVlOiyatlIl, 1UU. sZcUII len i, héttő kivételével nnponla reoget Hozsánna Franciaországban 1804-ben lelepleztek egy királypárti összeesküvést, amelynek Napoleon eltávolítása volt a célja. Az ösz­szeesküvésben résztvett s emiatt börtönbe került Polignac herceg, a későbbi X. Ká­rolynak, XVI. Lajos öccsének, az utolsó Bourbon-királynak egyik miniszterelnöke is. Ennek a Polignacnak nevezetes szerep jutott Franciaország későbbi történetében, amit nemcsak ő, hanem Franciaország is annak köszönhetett, hogy amikor az ösz­szeesküvésben való részvétel miatt bör­tönben ült. megjelent neki — legalább is a herceg igy adta elő — a szent Szűz, megáldotta és megbízta azzal, hogv szaba­dítsa meg Franciaországot a demokrácia gonosz szellemétől. Hogy tett eleget Polignac ennek a meg­bízatásnak? A királynak nem tetszett a parlament. Polignac azt tanácsolta, hogy oszlassa fel. A választáson győzött az ellenzék. Polig­nacnak ez ellen is volt orvossága. Taná­csára a király elnapolta a parlamentet és közzétette a hivatalos lapban, hogy ren­deletekkel fog kormányozni. Az állam­csínyt kihirdető rendeíet után Polignac diadalmasan , jelentette uralkodójának, hogy Páris csöndes. Közben a nagyeszű Talleyrand remek játszmája folytán gvors ütemben érett a helyzet X. Károly buká­sáig. Ekkor is világtörténeti szerephez ju­tott Neuilly, ahol a trónon sorra követ­kező Orleans Fülöp lakott és Trianon, a menekülés utján X. Károlynak második allomása. Az első állomáson, Saint-Cloud­ban Polignac kitartott a — vigasztalás mellett. Azt mondta a királynak, hogy álmában megint látomása volt s a látomás közölte vele, hogy nincs semmi komoly veszedelem. Másnap aztán bebizonyosodott, hogy tiem is volt. Mindössze két érdekes ese­mény történt. Casimir Perier föllépésére leszerelt az utolsó két királyhü ezred is. ís déli 12 óra öt perckor Talleyrand elő­vette az óráját s olyan hangon, mintha időjárásról csevegne, ezt mondta: — Julius :39-én déli tizenkét Óra öt perckor véget ért a Bourbonok idősebb ágának uralma Franciaország fölött. • Már most mért mondtuk ezt el1 Lehet párhuzamot vonni a polgárkirály trónra­lépését megelőző és siettető franciaországi események s Magyarország mostani politi­kája között? Nem. De mintha a szellem­ben volna hasonlatosság. Tiz év óta a közélet minden frontján megjelennek, ágálnak, kitartanak és megmaradnak a — Po'lignacok. Nekik is látomásaik van­nak. Látomásaik arról, hogy csak ők a jó magyarok. Látomásaik arról, hogy nem kell a népnek a demokrácia. Láto­másaik arról, hogv csak az a jó. amit a a kormány csinál, de az aztán föltétlenül és minden körülmenyek között jó. Láto­másaik arról, hogy ez az ország csak ad­dig lesz boldog, amig a kormánnyal szem­ben minél többen lesznek függőségi vi­szonyban s amig minél többen gyakorolhat­ják a szavazatukat — nyíltan. Látomásaik arról, hogy rendes ember csak akkor tá­mogat valamit, ha a kormány az időt elérkezettnek látja rá. S látomásaik arról, hogy jó honpolgár vakon aláveti magát a mindenkori uralomnak, amellyel szem­ben nem hangoztat kívánságokat, nincse­nek igényei, mert minden a legnagyobb rendben van itt, kivétel nélkül" minden­kinek megvan a mindennapi munkája, sőt kenyere is, nincs elégedetlenség, nin­csenek csődök, öngyilkosságok, fizetéskép­telenségek, olyan, de olyan jól megy itt kicsinek és nagynak, nőnek és férfinek, gazdagnak és annak a régmúlt rossz idők­ből emlékeztető gyanánt megmaradt né­hány szegénynek, mmt még soha. Soha! Soha! Soha! El tudjuk képzelni, hiszen különb dol­gok is megtörténtek már. hogy valaki föt­Alljon a közgyűlési teremben s egészen komoly, higgadt, alapos, logikailag és tör­ténelmileg is helytálló beszéddel érveljen a mai kormányzati rendszer mellett. Végül is Bethlen, politikájának nagy tévedései, kormányzatának kétségbeejtő hibái mel­lett, sőt ellenére is nagy államférfi. Mégis j ki gondolhatta volna, nogv a titkosság el­| len a kormányelnök kiválósága és az lesz a legsúlyosabb érv. hoav Csehországban is titkosan^ szavaznak? De Csehországban esznek is. Emésztenek is. Lélegzenek is. Szeretnek is. A jó magyar ezentúl már csak az lesz tehát, aki mindezt beszün­teti, csak azért, mert csinálják a csehek is? A frázis-hazafiság egyik számottevő té­nvezője mai leromlottságunknak. Nehigv­jék, hogy gróf Bethlen István nem tudja és nem fájlalja ezt. De szerencse, a nem­zet szerencséje, hogy a kormánypártiság­nak az a szelleme fett úrrá az egész or­szágban, amely félelmes arányokban nyi­latkozott meg a szegedi közgyűlésen. Ez a szellem szokta elsötétíteni és megakadá­lvozni a kormányok tisztánlátását Köve­telik a választás titkosságát? A követelés dübörgése nem érhet fel tőlük a kormányig Követelik a szabadságjogokat? Jó kor­mánypártiak hódolattal jelentik, hogy a/ országban minden csendes. Segítségért jaj­dul fel a munkanélküliek és a tönkremen­tek rémesen nagy tömege'' Egységespárti frontokon tömör falankszban övezik a kormányt és derékban földig görnyedve zengik, hogv »csak hódolat illet meg. nem birálat«, a bajokért csak a gazdasági kri­zis a felelős. Van numerus clausus? A kormány, ha tőle függne, már régen meg­szüntette volna. Nincs ipar, kereskede­lem? A kormány szűntette meg0 Tönkre­ment a földműves? Majd összeszedi ma­gát. Veszedelem nincs. Hozsánna a kor­mánvnak. A Winkler Elemérek", a Török Bélák bizonyára nem tudják, milyen komoly, sőt nagy történelmi szerepet töltenek be. A román és a szerb király váratlan találkozója Orsován Kfrálylalélkozó miniszterelnöki klsérelíel és hosszas tárgyalásokkal (Budapesti tudósítón 1: ' e 1 e f o n j e 1 e n­tése.) Bukarestből jelentik: Káro'v román király és Sándor jugoszláv király hétfő délután Orsován találkoztak, ahol Jorga és 7.s!fkovRs miniszter­elnökökkel hosszas megbeszélést folytattak. A román király szombaton és vasárnap Temes­várolt tartózkodott, ahonnan hétfő reggelre várták vissza Bukarestbe. Politikai körökben nagy meg­lepetést keltett annak a híre, hogv a király a jugoszláv királlyal együtt Orsován időzik Sándor király Zsifkovics miniszterelnök kíséretében moní­toron érkezett. Előbb a kél király és .8 kél minisz­terelnök együttes raegb szélest folytattak Később külön tárgyalt a két király és a két kormányfő. A váratlan királytalálkn'zónak politikai körök, ben igen nagy Jelentőséget tulajdonítanak és azt hiszik, hogy ez összefügg * kisántánt külügy, minisztereinek folyó tanácskozásával Azt hiszik, hogy e tanácskozás anyagában előkelő szerepri: játszott n német—osztrák vámunió kérdíse, de biztosra veszik, hogy részletesen megbeszélték or­szágaik aktuális kérdéseit is. Hivatalos körökben a találkozásnak igyekeznek családi színezetet adni, miután tudvalevő, hogy a két király sógorsági viszonyban van. Beavatott körökben azonban tisztában vannak azzal, hogy a találkozásnak politikai Jellege van, amit az is bizonyít, hogy a királyokat a miniszterelnökök is elkísérték Orsovára. X hlsőntánt honlerencla Bukarest, május 4. A kisántánt konferencia msi napirendjén » német—osztrák vámunió problé­mája és a preferenciális vámok kérdése szere­pelt. Benes fejtette ki álláspontját, még pedig ugy politikai mint gazdasági szempontból, majd ismertette a Briand esetleges terveit is. Az eszme­csere végén, amelyben Arg?loianu, Manoüsou, Marjnkovics és Ghyca vettek részt, megállapították, hogy a kisántánt mind a három állama egyetért a kisántánt államok további eljárása tekinteteben is, mindenekelőtt pedig a preferenciális vámok kérdésében. Ös&v dr. Jancsó Mitelósné (>alálos Holtan találtáK budapesti lakásának fUi dőszobá fában (Budapestitudősitőnk telefonjelen­tése.) A Muzeum-ucca 9. számú házban hétfőn este megrendítő baleset áldozata lett özv. dr. jancsó iMiklósné dr. Bánórzy Margit, a szegedi egyetem nemrégiben elhunyt professzorának öz­vegye. : özv. Jancsóné az esti órákban a fürdőszobájába ment, hogv megfürödjön. Inasának feltűnt, hogy az orvosnő tul sokáig-időzik a fürdőben. Bekopo­gott, d« többszöri kopogására sem kapott választ. Az ajtót betörte és úrnőjét a fürdőkádban eszmé­letlenül találta. Azonnal, értesítette a mentőket akik -megállapították, hogv, özv. Jancsóné halott. Rendőri bizottság szállott ki a helyszínre, hogy,

Next

/
Thumbnails
Contents