Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-31 / 121. szám

DÉLiM AGY ARORSZÄfi 1931 május 31. járt el az összes érdekeltségekkel szemben. Kérte a szocialistákat, hogy tegyék lehetővé a javaslat mielőbbi letárgyalását.. A miniszter felszólalása után az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden délelőtt tartja és folytatja az OTI­javaslat tárgyalását. Várnai Dániel interpellációjában szóvátette, hogy a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara minisz­teri döntés ellenére sem ismeri el a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége hódmezővásár­helyi csoportjának elnökét és vezető tisztviselőjét a kamara tagjává Kéri a földmivelésügyi minisz­ter sürgős intézkedését. Az interpellációt kiadták a földmivelésügyi miniszternek. Az ülés negyed 3 órakor ért véget Héljön válassi Románia (Budapesti tudósítónk frteforjclentéss.) Bukarestből jelentik: A választási agitáció szombaton befejeződött, a választásokat egész Romániában hétfőn tartják meg. Jorga mi­niszterelnök szigorú rendeletet adott ki, amely­ben a karhatalmat a rend fentartására uta­sítja. A vidéki egyetemek fellödóse a felsőház költségvetési vitáiéban Budapest, május 30. A felsőház mai ülésén Berzeviczy Albert interpellált Erzsébet királyné szobrának ügyében. Kijelentette, hogy harminc év mult el és Erzsébet királyné szobrát még mindig hiába keressük Budapesten. Bpíhl?n miniszterelnök: Mindentel fogok követni abban a tekintetben, hogy a nemzet elhatározása valóra váljék és a boldogult emlékezetű királyné szobrát mihamarabb felállítsuk. Fekete Zoltán szólott elsőnek a költségvetéshez, aki a nyugdijasok sérelméről beszélt. A jővft hét szenzációja Lehár Ferenc világhírű operellj«? fi 99 MOSOLY 0RSZR6A Richard Tauber a vi'ághirü éneke? és Hans Mlereedorí csütörtöktnl « Belváxosiban. 'TTínrn—ihiwi i —•• Tarhonyát otthon készíteni szükségtelen, mert a no KURDOS tarhonya épp oly jó, mint a házi, hygiénikusabb és olcsóbb. Ha ezt kéri mindenütt, igen olcsón megkapta. Gerlóczy Zsigmond szóvátette azt a szemérmet­len reklámozást, amely felburjánzott a Zeileis inté­zetek körül. Ez a szemérmetlen reklámozás a ko­moly közegészségügy érdekeiben vág, — mondotta A Zeileis-féle kezelés alkalmazása nem egyeztet­hető össze az orvosi lelkiismerettel. Klebelsberg kultuszminiszter szólalt fel ezután, — A mult ülésen Balogh Jenő szővátette a tan­könyvek drágaságát. Tárgyalások folynak a ke­reskedelmi minisztériummal, hogy a tankönyvek céljait szolgáló papirt olcsóbbá tehessük. Jankovfch Béla megállapítja, hogy a boletta fentartása veszélyes. Menyhárt Gáspár, a szegedi egyetem felsőházi képviselője visszautasítja a napokban elhangzott kijelentéseket, amelyek arra vonatkoztak, hogy csak a vidéki egyetemeket favorizálják a buda­pesti Pázmány Péter Tudományegyetem rovására. Wo'kenberg Alajos: Menyhárt szerint én a: vi­déki egyetemekkel kapcsolatosan, mint igazságta­lanságokról beszéltem. Erről szó sincsen. Én arány­talanságról beszéltem és kijelentettem, hogy a budapesti egyetem nem fejlődik olyan mértékben, mint a vidékiek. Wiassics Gyula elnök figyelmezteti, hogy csak személves kérdésben szólhat. Wolkenberg Alajos az elnöki figyelmeztetésre ki­jelenti, hogy eláll a szótól és nyomban leül helyére. Mayer János földmivelésügyi miniszter a fel­szólalásokra válaszolva, kijelenti, hogy a búza­termelést ugy kell átszerveznünk, hogy minden­ben versenyképes legyen a külföldiekkel. Beszéde után a felsőház az 1931—32. évi költségvetést el­fogadta. A magánjogi törvénykönyvről szóló tőrvényjavas­lat elfogadása után a felsőház ülése véget ért. JANTZEN FURDÖRUHAK és egyéb kitűnő minőségii Fürdődresszek valamint az összes fürdőcikkek nagy választékban LUSZfli IFIRE Széchenyi tér 2. 117 Az uj honvédelmi államtitkár: dr. Lázár Undor ügyvéd Budapest, május 30. A hivatalos lap hol­napi száma a következő legfelsőbb kéziratot közli: »A honvédelmi miniszter előterjesztésére dr.i Lázár Andor kormányfőtanácsos, ügyvédet ál-í lamtitkárrá nevezem ki. Budapest, 1931 május 30. Horthy s. k. Vitéz Gömbös s. k.< Dr. '"éréi-féle "haragos kölnivíz ngy Ulatántl, mint boraxta.rti.lm4nál lógva IritOnß tatása. C»ai Szent Rókus gyógyszertárban. Kis Üveg Ara 1-20, nagy Üveg Ara SS-40. Tanulságos rege a Holdról Irta Móra Ferenc. Ez abban az időben történt, mikor a csillagok még szabadon jöttek-mentek az égen, a földre is leszaladoztak, a nagyobb félre taszigálta a ki­sebbet, az erősebb megtépázta a gyöngébb arany­haját, az élelmesebb a gyámoltalanabbat küldte maga helyett lámpásnak, szóval nem volt köztük semmi társadalmi és közigazgatási rendtartás. Utói­jára a jó Isten beleunt a sok panaszba, amivel mindig búsították s kiadta tőrvénybe a csillagok­nak, hogy az ő nyakára nem szabad többé járni, válasszanak maguk közül követeket s majd ázok lesznek a többiek szószólói az ő szent színe előtt. Hát meg volt a követválasztás az égen s a Ka­szás, a Fiastyúk, a félkenyér.csiüag, meg a többi szegény soron levő népség s a Holdat választotta meg követnek, aki füt-fát igért nekik. A Kaszást azzal biztatta, hogy ezután magának kaszál, a félkenyeret azzal csalogatta, hogy egész kenyér lesz belőle, a Fiastyúkot meg azzal vette le a lábáról, hogy ami nagy üresség van az égen, azt mind fólparcelláztatja a fiai közt. Persze ez mind csak olyan korlesbeszéd volt, ami eszébe se jutott többet a Holdnak, ahogy megvolt a nagy kivilágítás és átvette a mandátu­mot. Azt nem lehet mondani, hogy a napot lopta volna, mert a Hold erre nz egyre nem képes s különben is jött-ment eleget, kijái't-bejárt, hol az egyik bolygó kapuján, hol a másikén, hozzádör­gölődzött minden főrangú csillaghoz s a nagy furakodásban utóljára kikopott a könyökén az *züst-ment€. — Ejnye, de lerongyositott engem a közszol­gálat, — vette észre egyszer, mikor meglátta" ma­gát a patak tükrében — muszáj lesz uj ruhát hasittatnom magamnak a Rák szabóval. . A csillagok közül ugyanis csak a Rák van olló­val ellátva, tehát csak ő üz szabóipart. (A Skor­piónak is van ugyan ollója, de azzal csak hiva­talos lapot lehet írni, másra nem igen használ­ható.) Rák szabó nagy ollócsattogtatással fogadta a te­kintélyes vendéget s mingyárt körülnyal ábolta a centiméterrel a tekintélyét. — Jó húsban tetszik lenni uraságoknak, alig fut­ja a méter, — simogatta a bajuszát, — nem le­hetne egy kicsit beszívni a pocakot? • — Nem engedi az elvem, — szuszogta gőgösen a Hold, a Rák szabó pedig azt se tudta ijedtében, melyik lábán álljon. Kérte nagyon az engedelmet, nem akart ő semmi rosszat, inkább jót akart, de hát ő csak egyszerű kisiparos, mit tudhatja ő, hogy az ilyen magas uraságok elv­vel télnek, az dagasztja meg őket ilyen szépre. — Jő, jó, — enyhült meg a magas uraság, — az a fő, mester, hogy minél előbb meglegyen a ruha és ki ne szabjon belőle. Két hétnél előbb nem ígérhette a ruhát Rák szabó, mert messziről kell hozni az ezüst-kelmét, a Tejút végiből, azon pedig nehéz a járás, sok helyen ki van lyukadoz.va, föl kellene töltetni csil­lagmorzsával, jó lenne, ha valami nagyhatu em­ber fölkarolná a szegények ügyét és szót szólna értük az útügyi hatóságoknál. Persze a Hold ügyet se vetett erre az ínséges sopánkodásra, odafüttyentett egy üstököst és el­vitette magát a Hajócsillagba, erről tanulmányoz­ta két hétig a hulló csillagokat, mint kiváador­lási biztos, akkor áÜitott be ruhát próbálni. De vékony volt a jámbor és görbe, mint a sóskifli. Nem is ismert rá a Rák szabó, aki éppen az uj ezüst-mentét vasalgatta a pulton és csak ugy a pápasiem fölül pislantott rá. — Menjen kend tovább egy házzal. Itt tilos a kéregetés. "— Uccu bocskor, ne tüsszögj, — mordult rá a Hold és csak erre kapta le a szabó a sapkáját, gondolván magában, hogy ez valami nagy ur le­het, mert nagyon goromba. — Miben lehetek szolgálatára uraságodnak? — Próbálni jöttem. Ezt az ezüst-mentét, nf. Rák szabónak mind a két bajusza égnek me­redt az ijedtségtől, de azért csak ráhullajtotta a gyönyörű ruhát a Holdra. Persze ugy lógott rajta, mint paszulykarón a bakaköpönyeg. — Kicsit meg tetszett lappadni uraságodnak. Nem lehetne fölfujni a pocakot? — Nem megmondtam már a múltkor, hogy nem engedi az elvem? — peckeskedett a Hóid. — Ne tátogjon annyit, mester, hanem ve­gyen uj mértéket, két hét múlva újra benézek. Be is nézett, de uramba, megint olyan göm­bölyű volt, mint a labda s még bele se bujt a drága szép ruhába, mikor már ugy szétfeszült rajta, mintha pókhálóból szabták volna. — Uj mértéket, mesteri — pöfögte felfuvalkodva. — Hát az istennyila, aki beleüt az urba, meg akitanulhatatlan elvébei — szögezte ne­ki Rák szabó a szuro nybajuszát. — Elmenjen innen, még szépen van, mert ugy vágom bele az ollót, hogy mingyárt kilyukad elvestül! Hát micsoda elv az, amely hol hordóvá dagad az úr­ban, hol a gerincéhez szárad? A Hold megszégyelte magát, kifordult a szabó­műhelyből és azóta is azt a régi gúnyát hordja, amelyiknek kikopott a könyöke. Megláthatja min­denki, még a politikusok is láthatnák, ha szoktak volna az éere nézni

Next

/
Thumbnails
Contents