Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-20 / 112. szám

DÉLMAGYARORSZAG UCOEa SEerke*ctO««g: Somogyi ncca l>.I.em. Telefon: 23-33. .. KladAhlvatal, fcMe»HnkhnyWAr é* legylroda ? Aradi r

leea 8. Telefon: 13-06. - Nyomda s LHw loAf ueca 19. Telefon : 20-34. TAvlratt *» leveleim Délmaqyarorartg Szeged. Választási közgyűlés Kissé titokzatos módon kerül a szombati közgyűlés napirendjére a városi haszonbérlők ügye. Ilyenkor, választások lelőtt tagadhatatlanul gyanút kelt minden olyan elhatározás, mely nem az érdekelteknek, hanem a választóknak mutatja meg 9 gondoskodás atyai érzését. Attól tartunk, most is nem a haszonbérlőkkel, hanem a választókkal kell törődni. Végre is választás lesz, a város cselédjeinek nincs más kötelességük, mint hogy törődjenek a város uraival. Egy kicsit feudális ez a viszony s feudális jellege van ennek a készülődésnek is, de hát — édes Istenem — egy kis feudalizmusért még Bem kell a szomszédba menni. Mindez nem azt jelenti, hogy ez a probléma nem követeli a maga számára a legtöbb figyelmet. A haszonbérletek kérdését meg kell oldani s meg kell találni & megoldásnak azt a módját, ami a haszonbérlők éxisztenciális érdekeit épp ugy szem előtt tartja, mint a városi pénztárnak — ugyancsak exisztenciális érdekeit. Ugy gondoljuk azonban, ehez a kérdéskomplekszushoz nem kellene ennyire ineidentálisan hozzányúlni. A városnak s a városi haszonbérlőknek anyagi helyzete bármilyen gyors megoldás felé tereli is ezt a problémát, a kellő előkészítés és kellő megfontoltság tényezőit az ügy elintézéséből kirekeszteni nem lehet. Az utolsó évek alatt alig volt olyan közgyűlés — most már olyan kisgyűlés is —, amelyik nem szállította volna lé a haszonbéreket s ne irta volna le a behajthatatlanná vált haszonbérhátralékokat. Nem is lehet kifogásolni, hogy ha a város nem követel megfizethetetlen haszonbéreket, de mégis csak a hasznosítási mód hibás ^oltát bizonyít ja az, ha nem szórványosan, de tömegesen ajánlanak a városnak megfizethetetlen haszonbéreket. Jól tudjuk, másban is kell keresni az okokat. A mezőgazdaság dekonjunktúrája, a mezőgazdasági termékek árvesztesége, az egész mezőgazdasági termelés rentabilitásának csökkenése is nagymértékben hozzájárult a haszonbérek irreálissá válásához, —kétségtelen azonban, hogy legelsősorban a haszonbérletek hasznosításának módja tette a bérletek árverését irreálissá. Ennek a? irrealitásnak következménye azután az, hogy az egész közigazgatási apparátus évekig tartó munkája kénytelen azzal foglalkozni,- hogy a haszonbéreket a realitás szintiére lehozza, ennek következménye továbbá az is, hog\»a városi háztartás is irreálissá vált, meri jelentékeny részből a városi haszonbéres földek áital szolgáltatott jövedelem képezi a vámosi gazdálkodás alapját. Nem vált be a mai idők szükségletei számára az a rendszer, mely a gazdálkodás nyugodtabb évtizedeiben alakult ki, de nem vált be az orvoslásnak az a rendszere sem, mely az utolsó években valósággal elárasztja a közigazgatás tevékenységét a haszonbérredukciók előkészítésével és keresztülvitelével. Ezt a kérdést csak gyökeresen lehet már megoldani, az alapvétő hibákat kell kiküszöbölni s meg kell találni az egységes, az egész kérdést Szerda, 1931 május 20 Ara 16 fillér VII. évfolyam, HZ. »zám felölelő megoldás alapját. Az egyéni elintézések nem segítik elő, sokkal inkább hátráltatják a kérdés végleges rendezését. Mert minden egyes bérleszállitás további bérleszállitásra ösztökél s szakítani kell a rendszertelenségnek mai rendszerével, mely az élelmesebbeknek, a hangosabbaknak, a jobb összeköttetéssel rendelkezőknek nagyobb és gyakoribb:előnyöket igér. mint az ístápolásra és méltányosságra inkább rászorultaknak A kérdés megoldásához azonban nyugodtabb atmoszféra kell. mint amilyen a mai Ha választásók előtt nem lehetett foglalkozni a tanyai polgárok kisvasút épitési költségeihez való hozzájárulásáról, nefti lehet foglalkozni rqost a haszonbérlők problémájával sem.'Mert ki törődik ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken es Budapesten 3-00, ktllfrtldön 6-40 pengd. * Egyes uAm Ara hétköznap 16, vasár- es Ünnepnap 14 flll. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hítlrt kivételével naponta reiqel IIIllll ••!!•! I—IMIII—II—^Tnn * « a város érdekével, ha szavazatokat lehet megszerezni? Jól ismerjük azokat, akik minden tanyai ügyet hordónak tekintenek, amire ráállhatnak s amiről ágálhatnak. A tanyai polgárságról mi is akarunk gondoskodni, de gondoskodni akarunk a város érdekeiről is. A tanyai problémákat nem szolgáltathatjuk ki azoknak, akik csak a tanyai választókkal törődnek, de. a tanya népével nem. Semmi szükség nincs arra, hogy választási kedvezményekkel álljanak elő a közgyűlésen Hogy a választási ígéretek mit érnek, arra nekünk elég bizonyság az algyői híd, a bajai országút s a szegedi körvasút Ugy látszik, a szombati közgyűlés nem rendkívüli közgyűlés lesz, hanem rendes, — egészen rendes választási közgyűlés. Állandó Izgalmak, tomboló viharok kíséretében tárgyalták a miniszterelnökségi költségvetést Az elnök három szocialista szónoktól megvonta a szót — Györki Imre: »A mat választási rendszernek az a célja, bogy az ország közvéleményét meghamisítsa* Bethlen nem nyilatkozott a választások terminusáról Budapest, május 19: A képviselőház mai ülésén a miniszterelnök séci tárca költségvetésének vitáját folytatták. Mielőtt ,erre áttérik volna. Almásy elnök bejelentette, bogy május 29-én délelőtt megválasztják az uj koronaőrt. Pakots József volt az első felszólaló. Előadta, hogy a miniszterelnökségi tárca költségvetésének 9. rovatában a Magyar Hirtapirók Országos Nyugdíjintézetének segélyezésére 90.000 pengőt irányoztak elő. Békében az intézet havi 500 aranykorona nyugdijat biztosított tagjainak. A háború következtében azonban a* Intézet tönkr ment, mert hat és félmillió aranykoronás vagyonát hadikölcsönbe fektette. A Ház jóindulatát kéri, hogy a mai nehéz helyzetben ne alkalmazzák a hitrlapirók nyugdíjintézetének segélyösszegénél ax általános redukciót. Nem közömbös az egész nemzeti életre — mondotta Pakots —, hogy a magyar újságíró helyzete milyen módon alakul. Veszedelmes volna, ha az újságíró lelke összeomolnék, mert világszemlélete változna meg ezáltal. Indjtványt nyújt be,, amely szerint a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének segélyösszegét 100.000 pengőben irányozzák elő. Fitz Artúr a nemzeti kisebbségek jogának védelméről, a görögkeleti és. görögkatolikus egyházak autonómiájáról beszélt. Ppvpr Károly a következő szónok Á tulkötteke zésröl beszél, az állami számszéknek kellene megvizsgálnia a Közmunkatanács ipükődését, mert fontos volna megtudni, hogv mire forditották az óriási jövedelmeket. Kéri, hogy a számszék erről tegyen jelentést a Háznak és egyben terjesszék ezt a jelentést a népjóléti minisztérium elé, a főpolgármester kezeihez fizetett 4800 pengős havi járulékról. Ennek a? összegnek rgyrészét állítólag politikai partok megveszleg lésére használták fel Az elnök figyelmezteti Peyert, hogy tartózkodjék az, ilyen gyanúsításoktól. (Nagy zaj.j Peyer Károly: A számszéknek npcsak azt a jelentését terjesszék a Ház elé. amely külső használatra készült, hanem mind a három jelentést, a bizalmasat is. Adjanak lehetőséget arra, hogy a képviselőház tagjai megtudják, mire használták fel a főpolgármester kezeihez fizetett havi 4800 pengőt. . Peyer ezután a városok füsfö k"* ^"i-iuek a kérdését teszi szóvá. Többek között elmondja, hogy nem csoda, hogy ha a külföld nwn «d • vidéki vámosoknak kölcsönt, mert n»m látja tökéjéi biztosítottnak. (Nagy zaj.) Bethlen miniszterelnök: Szerencse, hogy nem önök "adják a kölcsönt, mert saiát hazájuknak nem adnának. Peyer Károly: A hazánknak igen, d> ennek • kormánynak nem. A bánhidai oentráléról beszélt ezután. Az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál, mert nem látja az összefüggést a miniszterelnökségi tárca költségvetésével. Rothensteln Mór: Hiszen a miniszterelnökség is csak egy centrálé (Derültség.; Peyer Károly: Különböző ígéretek és kijelentésok hangzanak el. igy kijelentések hangzottak el • közüzemek ellen, ugyanekkor pedig megcsinálja a kormány a gabona.közüzemet, amely nemcsak a gabonakereskedelmet öleli fel... Almásy elnök ismét figyelmezteti Peyér Károly: Szokatlan, hogy ne lehessen a kormány politikájáról bírálatot mondani a miniszterelnökségi tárca tárgyalásakor. Akkor felesleges volt ennyit is elmondanom. Báró Podmaniczky Endre: Felesleges is volt Peyer Károly: Nem vagyok kíváncsi a báró ur véleményére. A választói sem kíváncsiak, ont B Hstáni helyezték, nyugodjék békében. (Nagy derültség.) Peyer: A nyilt választás teszi lehetővé, hogy a kormány folytassa politikáját. Almásy elnök ismét félbeszakítja Peyer Károlyt, és a következőket mondja: — Ezt a kérdést Apponyi Albert már s belügyi. tárcánál tárgyalta. A képviselő urnák módjában lett volna szintén a belügyi tárcánál szóvátenni a titkos választójog kérdését. Áz elnöknek erre a kijelentésére az ellenzéken óriási zaj támad Állandó nagy zajban folytatja Peyer beszédét Az ajánlási rendszerről beszél. Ez alrendszer — mondja — alkalmas arra, hogy a nemtetsző jelölteket kiirtsa. Nem kell más, mint két-három kortes, aki ráhamisitja az ellenzéki aláírásokat a kormánypárt ajánlási ivére . Almásy László elnök újból félbeszakítja Pey,rr Károlyt és rendreutasítja Peyer Károly: Azt nem lehet utólag megáTlapi-