Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

1931 május 3. DÉLMAGYARORS? 7 ÁLOMFEJTÉS Irta Toneili Sándor. KSnyfelen vagyok" megáll apitaní, hogy az álom és a tudatalatti dolgok problémája sok­kal több ember érdeklődését váltja ki, mint ahogy feltételeztem. Két hete egy álmomat próbáltam analizálni és az analizisből azt a következtetést vontam le, hogy nem lehet a hivatásos analitikusoknak az a tanítása, hogy mindeti álomnak szexuális lermészetü a ma­gyarázata. Elismertem, hogy a szexuális mo­mentum nagyon fontos az ember életében, következésképpen visszatükröződik sokszor, az álmokban is, de tagadtam a kizárólagosságát. Meglepetésemre a következő napok folyamán nagyon sok ember tette előttem szó tárgyává a cikkemet, vitatkozott, adatokat adott, álmát közölte velem, de ami még meglepőbb, három névtelen levelet is kaptam olyanoktól, akiknek a cikk kiváltotta az érdeklődését. Az első felszólaló egy mérnök barátom volt, aki tulajdonképpen az én tételemet támasz­totta alá. Azt mesélte el, hogy mikor a Ganz gyárban dolgozott, egy ízben az egész osztály egy uj turbina megépítésén törte fejét. Reggel­től estig tartó munka után teljesen kifáradva ment haza aludni és szinte kábultan mély álomba merült. Reggel felé a könnyebb álom­ban tovább álmodta a turbina konstrukcióját és álmodás közben önkénytelenül kidolgozta a megoldási tervet, amelyet felébredése pillana­tában papirra is vetett. Remélem, erre az álomra senki sem mondhatja, hogy bármi­nemű szexuális momentumok is közrejátszot­tak benne? A másik észrevétel egy nem freudista dok­tortól ered, aki az agynak az alvás ideje alatt való működését a fényképész előhívójá­val hasonlította össze. Az ébrenlét ideje alatt agyunk tömérdek észleletet, benyomást, rá­hatást gyűjt össze, — közöttük természetesen szexuális természetüeket is, — amelyekre azonban nincsen szüksége, vagy amelyeket nem tud. nem akar, nem mer felhasználni. Ezek azonban az agyban elraktározódnak. Raktárra kerülnek, mint a fotográfus lemezei, ame­lyekre nincs szüksége. Rizonyos idő, esetleg akár évek, vagy évek multával valami hatás az álom ideje alatt előhívó gyanánt kezd mű­ködni és kiváltja a rég elfelejtett képeket. Minthogy azonban ez a hatás nem tisztán technikai, mint a fényképes? előhívásánál, ha­nem nagyrészben pszihikai is, a képek álom­ban nem pontosan eredeti formájukban, ha­nem gyakran szimbolizálva, stilizálva jelen­nek meg. Azt hiszem, ez sincs ellentétben azzal, amit én állítottam. Furcsábbak voltak a névtelen levelek. Az első levél írója, ugy látszik, nagyon haragszik Freudra és mindennemű álomfejtésre, mert még az én meglehetősen óvatos és tartózkodó véleményemet sem hajlandó megbocsájtani. Egyszerűen elintéz egy gorombasággal, bogy minek foglalkozom ilyen dolgokkal. Nem is­mervén az illetőt, mást nem tehetek, mint­hogy én vele nem foglalkozom. A másik levél írója szintén azt bizonyltja, hogy nem minden álom szexuális természetű. Ennek igazolására egy álmát közli is velem. Azt írja, hogy ál­mában gombák nőttek ki a földből, apró csi­perke gombák. Ezek a gombák voltak a kis petrikek és növekedés közben csipogva élje­nezték a nagy Petriket. Tavasz volt, mikor ez történt. Azután jött a meleg nyár és a kis gombák az éljenzés közben mind felpuk­kantak. Azt kérdi a névtelen levéliró. hogy mit szólok ehhez az álomhoz? A válaszom a kérdésre az. hogy semmit. A meggyőződésem ugyanis az, hogy a levéliró egyszerűen be akart ugratni egy napi politikai vonatkozású dologba és tekintet nélkül arra, hogy van-e belső igazsága, vagy nincs, álom formájában tálalt* olém a kérdését. Uomfeités közben pedig nincs szándékomban, hogy a külvá­rosi párt dolgaival foglalkozzam. Legérdekesebb a harmadik levél, amely­ről egész beállítása, sőt a kézírás alapján azt kell gyanítanom, hogy női kéztől ered. Az illető mindenesetre nagyon járatos a freudiz­mus kérdésében, sőt. minden valószínűség sze­rint élvezete is telik álmai analizálásában, mert azt irja, hogy háromszáz egymást kő­vető napon 420—450 álmát analizálhatta Ezért tapasztalat alapján állithatja, hogy igaz az analitikusoknak az az állítása, hogy minden alvás álommal jár. de az álmoknak nagyrésze elvész, mert ha a.felébredés pillanatában nem fogjuk meg őket, kiesnek tudatunkból. Vi­szont az álmok megjegyzése és a megjegyzett álmok elemzése nem közömbös ébrenléti éle­tünk számára sem, mert igazi érzéseink csak az álmokban jelentkeznek teljesen gátlásmen­tesen. Freudnak éppen az a korszakos je­lentősége, hogy rámutatott az álmokban rejlő nagy önismerési lehetőségekre. Szórói-szóra idézem ebből a levélből: »Az álom ideje alatt a kinyílt tudattalan rejtekhelyéről elő mernek jönni a tiltott vágyak, eldugott vonzalmak, itt merészelünk lopni, csalni, gyűlölni, sze­retni, ami elől nappal ezer korlát: szokás, morál, törvény elzár bennünket. Ha bensőnk­ben ilyen démonok laknak, nem jobb-e is­merni őket és igy fékezni, mint szörnyű ere­jüknek kényre-kedvre kiszolgáltatni magun­kat?« Mindezekhez a levéliró a freudi teória ma­gyarázatában körülbelül még u következőket fűzi hozzá: Az ember életbeszak^dásának első pillanatától kezdve küzdelmet folytat az ösz­töneinek megfelelő vágyak elnyomóival, első­sorban a neveléssel. A társadalmi követelmé­nyeknek meg nem felelő hajlamok lesülyed­nek a tudattalanba és az álomban tőrnek elő. Mikor Freudot megkérdezték, hogy miért látja ő az emberi civilizáció minden lépése mö­gött a szexuális okokat, azt válaszolta, hogy törjék ezen fejüket a filozófusok, ő csak ter­mészettudós, aki leírja, amié lát. Végezetül a levéliró azt ajánlja nekem, hogy tegyek pró­bát, analizáltassam az álmaimat, mert az be fogja bizonyítani előttem a freudi teóriák száz százalékos igazságát. Végtelenül sajnálom, de bármilyen mély meggyőződés és rábeszélő erő is van az én ismeretlen levélíróm írásában, ennek a kí­vánságnak' nem tehetek eleget. Erre pedig két okom van, egy objektív és egy szubjektív. Az objektív okom az, hogy én éppen eieggé el vagyok foglalva ahhoz, hogy rendszeres álom-elemeztetésekre ne teljék időm. A szub­jektív okom pedig az. hogy én minden teörián tülmenőleg hiszek az egyéni önfegyelmezés erejében és lehetőnégében s az akaratnak ön­magunk által való nevelésében látom azoknak az elmerült titkos vágvaknal; legerősebb koriát­ját Megengedem, hogy ez is csak teória, meg pedig egy nem hivatásszerűen kutató, hanem csak az élet jelenségeit figyelő laikusnak na­gyon szerény teóriája, mégis megmaradok mellette. Lehet az is, hógy abban, amit mon­dok. van nagy adag büszkeség, vagy álbüsz­keség isj: azért, amit cselekszem, a felelős­séget szeretem magam elvállalni, nem pedig tudattalan elemekre . és álmokra áthári'ani Lehet, hogy ez esetben megfosztom magainat sok szines és érdekes képtől, aminek a fel­társsa esetleg meg sem vallott, gyönyörűsé­get okoz azoknak, nkik az álmaikat analizáltat­ják, de az ébrenlét összes megfontolásai arra késztetnek, hogy közreműködjem a civilizáció építésében, ne pedig mentségeket keressek még nappal is a bennem esetleg rejtőző civilizáció ellenes ösztönök számára. Végezetül m'« egv. psz'honr.pli'íl.:«i törté­TENNISZ­PULOVER legdivatosabb fazonokban már 250 pengőtől Tennisz-Sokni nagy választékban LUSZTIG IMRE KOtOtfAru kOlönlegessligl Üzletiben Széchenyl-íér 2. netet akarok elmondani, amelyet az eset egyik részesétől hallottam, tehát nincs okom, hogy a valóságában kételkedjem. Egy budapesti isme­rősömet, akit heteken keresztül ideges, nyug­talan, álmatlan volt, anélkül, hogy ennek az állapotnak fiziologiai okát meg tudták volna állapítani, közvetlen hozzátartozói elerőszakol­ták az egyik leghíresebb pszihoanalitikai dok­torhoz. A doktor experimentált vele heteken át, elemezte az álmait, tövéről-hegyére kikér­dezte a családi életéről, házasságának körül­ményeiről és végezetül kijelentette, hogy kont­rol gyanánt neki az asszonyt, a feleséget is meg kell hallgatni. Az asszony el is ment hozzá és .megkezdődött a nagy vallatás. Hogy miket kérdezett a hírneves doktor, nem ide tartozüí, de mindenki elképzelheti Végeze­tül a/asszony elvesztette a türelmét és ő vette át a kérdezést: — Kedves doktor ur, ön tudja, hogy az én uram egy nagy textil cégnek a főnöke ön szokott újságot olvasni és bizonyára hallott arról is valamit, hogy milyen válság dul az egész gazdasági életben. Négyheti analizálás után nem jutott magának eszébe, hogy meg­kérdezze az uramat, hogy meunyi a künn­levősége, hogy ultimokor milyen küzdelmei vannak, hogy tartozásait kiegyenlítse? Nem gondol ja, hogy ez éppen elég minden szexuális magyarázat nélkül ahhoz, hogy valaki ideges legyen és ne tudjon rendesen aludni? Mondja meg akármelyik elfogulatlan ol­vasó, kinek volt itt igaza, a pszihoanalitikus doktoruak, vagy a texlilboltos feleségének? Mindent összefoglalva a dolog az én meg­győződésem szerint a következőképpen áll. Az orvostudományban ugvanugy, mint a tu­dománynak bármely más szakában időről­időre merülnek fel elméletek, amelyek ma­gával ragadják még a nagyközönség érdek­lődését is. Hogy egyebet ne említsek, jó egy­néhány évtized előtt ilyen elmélet volt pél­dául a mesmerizmus, amely végigszáguldott egész Európán és Amerikán Ilyen elmé­és vagyonát menti: ha házát, nedves lakását szárazzá teszi az örókre biztosan hatA „Blber-F", teljeseit szagtalan fehér szigeteli. anyaggal. Beszerezhető: tyanrteíberg M^r 'épitési anyaijkereskelfi é» Haraszthy Géza íestékkereskedö cégeknél, Szeffod. B8.

Next

/
Thumbnails
Contents