Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-17 / 110. szám

to DÉLMAGYARORSZAG 1931 május 17. Figyelje árainkatI • Minden olcsóbb lett! • Csak elsőrendű árukl Ferii puplining mintával fehér, fehér Férfi puplining színekben gyönyörű 9'— wMeharisnya.2 30 Nöi divatkeztyü 9*50 börutánzat 1'90 Férfi l-a Oxfording sá^r, 0 gallérral ujdonFérfi panamaing ^tasinek. ben, 3 gallérral . Férfi apacsing panama, fehér és drapp színben • • ingpuplinok, legszebbek, méterje 1150 98-50 2'30 Ideál nöi harisnya legújabb, M Qf| Divat férfi nyakkendő i-ftn , azsuros Iponiiahb minfi«é<rhen ® legújabb minőségben g GFB harisnyák szavatolt mi- M rlll ,xi nötég Férfi divatzoknik i -.se-74 Férfi I- flórzoknik 2 só. ián. 1"40 Férfi F sportharisnvák j-ejj 3*60, 2-40, • VW Cí-ep trico selyemkombiné j-on ujdonsásr • ww Félselyem esöernyök férfl K 7111 vagy nöi .... ™ ww Műselyem esöernyök 11".újdonság, gyönyört! színekben . • " Mosott siffonok nőségben legjobb mi130 Ernyők I gyári árakon! Pollák Testvéreknél GFB harisnyák i gyári lerakata! | A magyar Alföld öntözése Tanulmányul az alföldi Öntözések lehetőségéről Irta dr. Benda László geológus, ok! mérnök. Alföldi talajaink akkor kezdtek maradandóan kiszáradni, mikor a folyószabályozásokkal kapcsolatban a tavaszi árvizek nem tudták már többé felfrissíteni a mocsarak és lápok poshadó víztömegét. Nem tudott szétterülni az árviz, nem tudott behatolni a talaj repedéseibe, ellenben a belvizlevezető csatornák kiszívták az utolsó csepp vizet is az elárvult talajból. A vízfelületek elfogytak, elapadtak. A növényze^ satnyult, gyérült, majd kipusztult. A lápok" és rétek uj vizet nem kaptak, ellenben posványos vizük is napról-napra fogyott a nyár forró, száritó szelében. Ezek is elpusztultak lassan. A nyarak mindig szárazabbakká, aszályosabbakká* váltak. A felszini vizekből sokkal több párolgott el a nyár és az Ősz folyamán, mint amennyi a hozzáfolyás volt s igy természetes dolog, hogy a talajnak ki kellett száradnia. A kiszáradási folyamat kezdetben igen Iassu volt, majd fokozatosan meggyorsabbodott. Minél kevesebb szabad vízfelület volt a szikes területek közelében, annál inkább gyorsult a folyamat. Évezredek kellettek tehát, amíg magyar medencénkben az eredeti hnmidus klima szükségképpen árldus klímává nem változott át. Igy, amig kezdetben (a humidus klima alatt) a talajok annyi csendes esőt kaptak és olyan egyenletes elosztásban, hogy az esőviz mind be tudott hatolni a talaj mélyebb rétegeibe is, addig később (az arldus klíma uralmaban) a tengeri- és szárazföldi légáramlatok felváltva lesznek egyaránt uralkodók. Ezek egymást hirtelen váltják fel és ezáltal az időjárást, a csapadékviszonyokat máról-holnapra megváltoztathatják. Mialatt nálunk klímánknak ez az átalakulása tartott, szép számmal keletkeztek az Alföldünkön a sóstavak. Ezek mentén a sókivirágzás jelensége megszokott, mindennapi dolog volt. A belvízrendezés megszüntette a sóstavakat és velük a sókivirágzást is. Pedig sok alföldi községünknek jelentős jövedelme volt a salétromos és szikes sók gyűjtögetéséből. Amint a belvizek levezetésével a talaj fokozatosan és teljesen kiszáradt, amint a sóstavak eltűnnek, mind nagyobb mértékben jelentkezik alföldi talajaink legnagyobb ellensége: a szik. Kimutatott dolog, hogy a szikes talaj csak a legutóbbi idők jelensége s azt az alföldek teljes kiszárítása hívja életre. És éppen ma, napjainkban éri el a szikesedés tetőfokát, amikor az annyi műszaki tudással, körültekintéssel és költséggel végrehajtott lecsapolások után nemcsak a talaj felső, de még az alsó rétegei is kiszáradnak az Alföld agyagtalaju vidékein. Ez pedig óriási veszedelem, mert a világ minden táján, Indiában, Délafrikában, Északamerikában, Egyiptomban, stb. szerzett tapasztalatok szerint bizonyos az, hogy az elszikesedés leltétlenül bekövetkezik, ha agyagtalaju síkságokat szárítunk ki. Erre nézve sok adatot gyűjtöttem négyesztendei alföldi tartózkodásom alatt és az utóbbi évtizedre visszanyúló adatok ijesztően szomorúak. Hogy a régebbi múltba is visszatérjek, Treitz nyomán közlöm azt az esetet, amely Karcag városát oly érzékenyen sújtotta. Karcagtól délre fekszik a régi közlegelő területe, kb. 30.000 katasztrális holdnyi terjedelemben. 1897-ben osztották szét. A íegelő közepe rét volt, vizállásosi kisebb mélyedés, amelyet lecsapolással szárítottak ki. A rát keleti szélén kisebb magasságú, hosszú dombhát emelkedik s ez összefügg azzal a dombcsoporttal, amelyre a város is települt. Ezt a hátat, minthogy a belvizek maximális szintje fölé emelkedik, viz sohasem borította el. A lecsapoló társulat csatornahálózata 1898ban készült el. A tulajdonosok siettek még ugyanebben az évben feltörni a gyepet és sorra épültek a tanyák a kiosztott földeken. Eleinte a kihasználatlan réti talaj igen bő terméseket hozott. Az első években 14-16 mázsát kataszteri holdanként. Majd alább szállt ez a mennyiség. Jó normális lett, azután gyengébb, mig 10-12 év múlva alig hoztak ezek a földek 4—6 mázsát, a háború első éveiben meg pláne 2—4 mázsát holdanként! A háború vége felé meg már nem termett itt semmi sem! Az ősi termőerő oda volt! A talaj teljesen leromlott, az elvetett mag már nagyon rosszul, nehezen, vagy sehogysem kelt ki, a korai tavaszi napok beköszöntével meg a ritka gabona nagy része még lábon megszáradt. A szemet nem tudta megérlelni. Ma, az első feltörés után 30 évre a lecsapolt és kiszárított rét termőereje teljesen elapadt. Igy van ez már tiz év óta. A régi, háti táblákon, ahol egykor oly bő termések boldogították a szorgalmas gazdákat, ma csak gaz, meg gyom nő. Egy-két porcsin paréjtő (Peligonum nvlcutare) tengődik, jó arasznyira egymástól. Még az üde, zöld pázsit is hiányzik róla. Csupán a vizállásos lapos közelében talál az ember néhány szálas növényt, amolyan savanyu fűféléket, ám ezeknek is nagyrésze elpusztul hamarosan. Nem birják, csak nyár közepéig; akkor a nagy forróságban álló helyben megszáradnak. Ma — panaszolja keserűen Treitz — ujra legelő ez a terület. A gazdák felhagytak a meddő küzdelemmel. Otthagyták berendezett, csinos tanyáikat, a kinnal-gonddal nevelt néhány gyümölcsfát, hagyták, vesszen a földek ára, ők jobb tanyahelyet kerestek. S ma, a bedőlt karámok romjai, a .tanyák omladozó vályogfalai közt keresi az állat sovány táplálékát. . Ennek a példának részletes vizsgálata igen érdekes tanulsággal szolgál az elszikesedés folyamatára vonatkozólag. A vizsgálat eredményét két csoportba lehet összefoglalni. Egyrészt kimutatták azt, hogy a lecsapolási munlatiatok nemcsak a termőréteget víztelenítették, hanem kiszárították az alatta fekvő rétegsort i is mintegy 4 méter vastagságban. A kiszáradt termőréteget a növények — a Iecsapolást követő 20 év alatt — kémiailag teljesen átalakították, nevezetesen a felszintől számitott, mintegy 30-50 cm-nyl mélységben különféle kolloidális anyagokkal átitatott, sőt túltelített réteg alakult ki. Ennek a kolloidos rétegnek káros hatása különösen abban nyilvánul meg, hogy elzárja a felső, tavaszi csapadékvizeket az alsóbb talajvíztől és ezzel megakadályozza a növényeket abban, hogy gyökereiket rajta keresztülbocsájtva felkereshessék a nyári nagy vízszükséglet idején az alatta 4—6, vagy több méter mélységben fekvő, télen-nyáron egyaránt nedves réteget. A fentebb elmondott példa igen jól megvilágítja a lecsapolással bekövetkező viszonyokat. A kiszáradt talajon felüti fejét a szik és harapódzik előre feltartóztathatatlanul. Ezek a viszonyok ma a Duna völgyében és a Tisza mentén egyaránt. Sőt azt kell látnunk, hogy azok a szikesedési jelenségek, amelyeket a Tisza vidékéről 20-30 éve jól ismerünk már, nem késztették óvatosságra es előzetes agrogeológiii tanu'.mányokra az azóta foganatosított lecsapolások vezetőembereit és a háború óta véghez vitt lecsapolások nyomában ismét megindult a szikesedés. MEGNYÍLT 300 at Magyar Fagylaltszalőn (Pepp-cukrá»rda fiókja) a Royal-kávéház elkülönített helyiségében, Kelemen ucca. OPEL és WONDER csoda kerékpárok. •JüO EnKndükerékpárP160S?e RÁDIÓK, gumik, alkatrészek és javítások legolcsóbban Wolf gépáruházában Hld ucca 1. Teleion Zo-ZO. Ulból mcgnuilf a „BAROSS raiűéglő es sörcsarnok régi helyén, Tisza Lajos körut 36. szám alaít (MUUer-ház) Értesítem a t. közönséget és régi vendégeimet, hogy vendéglőmet és sörcsarnokomat a mai napon megnyitottam. cuo ozamoi laiugarasi ser U_„ D _ .. - _ « KltUnő berek, jégbehUttftt sör állandóan csapén. ÖZV. DOgl AnŰTaSIlC vendéglő? 316 Számos látogatást kér