Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-14 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED. SterkesdOtég: Somogyi ucca II.Lem. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, kaic*ttnkOnyvilAr ét tegylroda • Aradi ucea S. Telefon > 13-00. — Nyomda : löw Llpól ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIralI éa levélcím DélmagyaronzAa Szeged. Csütörtök, 1931 május 14 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, lOS. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. vidéken éa Budapesten 3-ÖO, liUKUldíln Ö-40 pengd. — Egyea «cém éra hélköa­nap 16, vasér- éa Ünnepnap 24 llll. Htr­delísek (elvétele tarifa azerlnt. Megfe­len it hétffl kivételével naponta reggel Appcnyi Albert bizonysága Saerencséje Apponyi Albert grófnak, hogy nem a szegedi közgyűlésen mondotta el keddi beszédét, ami már nem is beszéd volt, de ki­nyilatkoztatás, fohász a magyar nép mai ziva­taros századából, iránytjelző tábla a magyar nép történelmének országútján. Szerencséje, hogy nem a szegedi közgyűlésen követeite a választások titkosságát s az ajánlók számá­nak csökkentését Apponyi Albert gróf, mert a szegedi közgyűlésen az egységes párt hi­vatalos szónoka azt vágta volna szemébe, hogy Prága és Bukarest örülne csak annak", ha Apponyi Albert tanácsaira hallgatna a nem­zet s Moszkva részére teljesít szolgálatot a titkos választás sürgetése. " Nem találunk már arra méltó szavakat, hogy érzékeltetni tudjuk: kije Apponyi Albert ennek a nemzetnek. Ha lenne érzékünk élö történelmi kincsek számára, Apponyi szava, Apponyi elismerése, Apponyi helyeslése lenne az élő magyarok pantheonja. Márványsza­vakból kellene összerakni §át a piadesztált, ahova a nemzet hálája, a nemzet hódolata emeli a soraiból kinőtt világpolitikai nagysá­got S a szegedi egységes párt a hivatalos szónokán keresztül Prága és Bukarest tapsait itáli meg azoknak a kívánságoknak, melyek­nek' Apponyi Albert éppen olyan meggyő­ződéses hirdetője, mint a magyar revizió igaz­ságának s Moszkva részére teljesitett szol­gálatot lát abban a törekvésben, melyet a titkos választási rendszer sürgetésével Apponyi Albert is szolgál. Az utolsó évtizedben, a magyarságnak Mo­hács óta leggyászosabb idejében, ahányszor a magyarság jogáért harcolni kellett, ahány­szor a magyar igazságnak" hangot kellett adni, mindannyiszor Apponyi Albertre esett a vá­lasztás. Alkudni és egyezkedni tudott más is, de amikor a világ lelkiismeretéhez kellett szólni, amikor a magyarság meggyalázott igaz­ságát kellett beledőrögni az emberiség süket fülébe, a jövőt mentő s tőrténelmetformáló 6zerepet soha nem bízták másra. Hogyan kí­vánhatjuk azt, hogy ellenségeink" és ellenfe­leink hallgassanak erre a Szent öregre, ha mi magunk nem hallgatunk rá? A történelem Ítélőszéke előtt rábíztuk a magyarság ügyé­nek képviseletét, de magunkat meggyőzni ál­tala nem engedjük? Azt akarjuk, hogy még az ellenségeink hallgassanak szavára, de mi nem hallgatunk rá? Ilyen példát adunk a gyülőlkődőknek', ennek az utolérhetetlenül nagy magyar értéknek nemzetközi tekintélye egyik legnagyobb bizonysága a magyarság jus­sának 5 most ugy erőtlenitjük" meg a mel­lettünk szóló bizonyságot, hogy mi magunk sem hallgatunk reá? Benesék kövessék sza­vát, a győző államok hajoljanak meg bölcse­sége előtt, csak' mi lehessünk vele szemben engedetlenek? Hát nem érzik, nem látják, hogy a magyar revizió ügyének ártanak azok, akik Apponyi Albert szavát nem követik. Nem tudjuk, érzik-e a szégyennek mardosó kínját azok, akik a szegedi közgyűlésen Prága tapsait s a moszkvai szolgálatot emle­gették azzal a törekvéssel kapcsolatban, me­lyeknek most Apponyi Albert adott hangot s melyek most Apponyi Alberten keresztül a nemcsak frázisokban élő, de átérzett és álélt, nem politikai szolgálatra berendelt, de a ma­gyarság lelkéből lelkezett nemzeti irányzat legtisztább fémjelzését kapták meg? Hová tör­mmammmmmmimmmmmmmmmmmmmm pülnek a szegedi szónokok Európa legnagyobb szónoka mellett s a szegedi szónokok frá­zisai hol szégyenkeznek Apponyi Albert tün­döklő, őrőkeleven igazságai mellett? Mi szük­ség volt a legrosszhiszemübb demagógia esz­közei számára kiszolgáltatni azokat a törek­véseket, melyek nem a mieink, melyek nem a mi politikai irányzatunkat szolgálják, de Apponyi Albert Ítélete szerint az örökéletű nemzet örökéletű érdekeit? A magyarság ügyé­nek képviseletét reábíztuk' s most apró ural­mi érdekek felett vitába kezdhetünk vele? Egy-két beszéddel és egy-két cikkel nem tudunk napirendre térni afölött, ami a sze­gedi közgyűlésen a közszabadságok kiterjesz­tése s a választójogi törvénynek a népakarat szolgálatába állítása kérdésében történt. Ami­kor olyan csudálatos, ünnepi szépségben tel­jesedik ki a mi igazságunk, mint most Ap­ponyi Albert beszédében nyilatkozott meg a mi szerényhangu, bátortalan kezdeményezésünk, akkor egy kicsit mindig szégyeljük magunkat azért, ami a szegedi közgyűlésen megtörtén­hetett s akkor mindig az a remény ad nekünk vigasztalást, hogy az Apponyi Albert szavá­ban feltáruló igazságok a megválasztottak té­vedésein kpresztül is a helyes útra fogják terelni a választók tízezreit A közszabad­ságok melletti hitvallással Szeged választói­nak le kell vezekelni a közgyűlés tévedését s a közgyűlési szónokok inzultusait. A vá­ros becsülete követeli ezt Doumer a francia köztársaság uj elnöke Briand az első menetben nem kapta meg az abszolul többségei, mire vissza­lépett a Jelöltségtől Óriási Izgalmak, tomboló viharok a versalllesi nemzet" gyűlésen (Budapesti tudósítónk lelejonjelentése.) Párisból jelentik: A francia köztársaság uj elnökévé Paul Doumer szenátort, a szenátus eddigi elnökét választották meg. Doumer a második választási menetben 504 szavazatot kapott Az eredmény kihirdetése határtalan Izgalmai ' váltott kl a nemzetgyűlésen. A jobboldaliak óriási éljenzéssel fogadták Doumer megválasz­tását mig a baloldal viharos ellentüntetésbe kezdett. A képviselők öklükkel csapkodták a padokat, fütyülök kerültek elő és néhány trombita ls megszólalt. Az általános zűrza­varban a kommunisták harsány hangon el­énekelték az Internacionálét. A baloldaliak »élfen a béke!« kiáltásokkal igyekeztek a kommunista Inter­nacionálét túlharsogni. Az elnök végül is be­rekesztette az ülést és ezzel a viharos botrány, nyal ért véget az elnökválasztó nemzetgyűlés. A választás szinhelyéül szolgáló versalllesi kastélyban már a déli órákban nagy nyüzsgés volt. A meghívott közönségen kívül száz és száz újság­író rajzott a nemzetgyűlés folyosóin, a kastély udvari éttermében pedig Laval miniszterelnök, Briand külügyminiszter, Tardieu földmivelés­ügyi miniszter és Jlaginot hadügyminiszter együtt költötték el ebédjüket A kongresszusi terem, amelyben az elnökválasztás tőrtént két őra felé megtelt A szenátorok az emelvénytől jobbra, a képviselők tőle balra foglaltak he­lyet Kevéssel két őra előtt a szavazásra jo­gosultak kétharmad része jelen volt. Két óra előtt 5 perccel lépett a terembe Doumer el­nök. Néhány perccel az ülés megnyitása előtt lépett a terembe Briand, észrevétlenül. Pontban két érakor nyitotta meg az ülést Doumer. Felolvasta a kongresszust összehívó dekrétumot A dekré­tum felolvasása után Duclas kommunista kép­viselő kért szót. Doumer nem veszi figyelembe, hogy a kommunisták tüntetéseket kezdenek, zavartalanul folytatja elnöki teendőit. Néhány pillanat múlva megállapítják, hogy a szava­zást az >L« betűnél kezdik meg. Az első választás eredményét háromnegyed 4-kor hirdette ki Doumer ti­nók, ami nagy szenzációt keltett, meri az abszolút többséget egyik jelölt sem kapta meg, A szavazatok igy oszlottak meg: Doumer 442, Briand 401, Uennesy "képviselő ÍS, Cachln 10, Doumergue 7. A választás eredménye 'óriási meglepetés­ként hatott, mert biztosra vették, hogy Briand már az első menetben megkapja az abszo­lút többséget. Ez az eredmény egészen váratlan volt és bombaként hatott Izgatott tárgyalások" és kapacitálások kezdődtek meg a győzelmet je­lentő szavazatokért. Az izgalom átterjedt * kastély körül várakozó tömegre is és egész Párisra, ahol a lapok külön kiadásban kö­zölték az első eredményt Délután 5 órakor futótűzként terjedt el az a hir, hogy, Briand visszalép a Jelöltségtől, sőt teljesen visszavonul a politikái 'élettől. Hivei mindent megkíséreltek, hogy rávegyék a második menetben való részvételre, de Briand keserű hangon jegyezte meg, hogv méltósága nem engedi meg, hogy jelöltesse magát. Ilyen körülmények után félhétkor megkez­dődött a második menet. Briand visszalépése után már csak e<zy ellen­i

Next

/
Thumbnails
Contents