Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

DfiLiMAGYARDRK^AG 1931 má|us S. Walf Miksa a borexport megköti nyitásé érdekében indítványozott föliratot. Indítványát egyhangúlag elfogadták és ezzel a hosszúr nyúlt áprilisi közgyűlés véget ért A törvényhatósági bizottság pénteken is ülést tartott és ezeu kezdte meg a napirenden szereplő indítványok tárgyalását. A pénteki ütés választó-' jogi vitájáról csak most számolhatunk be, mivel a munkásság ünnepe miatt a Délmagyarország szombaton nem jelent meg. Ebben az ügyben dr. Pap Róbert és Lájer Dezső külön-külön indítványt nyújtottak be. azt indítványozták, hogy a kö/gyülés foglaljon állást a titkot ;ás, és a jelöléshez szükséges ajánlók tiámtnaK sfikkentése mellett. A kisgyűlés a javaslatok felett napirendrettrést javasolt. Dr. Pap Róbert az időt alkalmatlannak tartja arra, hogy a titkos választójoggal kapc-olatban az általános választójog ügyében is állást '"faljon ez a törvényhatósági bizottság, mert -legnagyobb, részt kipevc/cM köztisztviselőkből álló tagjaitól független álláslnglalást ugy sem várhatna. ITa a .mai parlament nfrii akarja még jobban kimélyíteni a közte és a/, ország között tátongó'szakadékot, akkor be kell vezetnie a titkos választójogot/ Azonban megadni a választójogot és annak gyakorlását megnehezíteni, egyet jelent a választójog megtagadásának lényegével. A mai választójog, amely csak néhány kerületben tűri meg a titkos választást az egyik láncszeme a kormányzat áldemokráciájának. Ez az áldemokrácia az igazi demokrácia külsőségeit tartja csak meg a belső tarlatom nélkül. Magyarország az egyetlen állam Európában, ahol nyílt szavazás vari. » •» • Azt hirdetik mindenütt, hogy a mii kormánypárt fundamentuma a kisgazdatábor és a kormány éppen ettől a tábortól tagadta meg a titkos választás jogát. Kérdi a közgyűlés kisgazda tagjait, nem tartják-e képtelenségnek, hogy azt a jogot, amit a városban élő kisgazdák megkaptak, a falvakban és a tanyákon élő osztályostársaiktól megtagadta az általuk támogatott'és rájuk támaszkodó kormányzat? A keresztényszocialisták összeegyeztethetőnek tartják-e á népjogokért folytatott küzdelmükkel állásfoglalásukat a titkos választójog ellen. Az egységespárti városatyáktól viszont azt kérdi, hogy mit tesznek akkor, ha a kormány rövid időn belül kiterjeszti a titkos választójogot a megyei városokra is. — Mindiárt támogatjuk, mihelyt a kormány elérkezettnek látja az időt — szólt közbe nevetve dr. Török Béla. — Tehát megvárják, amíg a kormány uj elvet parancsol rájuk. Nem tudja, milyen pártérdek kiA városatyák többsége csak akkor akarja a titkos választási, ha majd — a kormány ls akarta ,Akl őszintén kivánja a békerevizió*, az hive a fiíkos választójognak" — hangoztatta a közgyűlési ellenzék Zefír PupTin > Oxford k ű I..Ö n.l.e g e i a n , a g a i n' k b Ö I meret szertnt készítünk kifogástalan szabású váiija a nyilt választójog fentartását, amikor a kormány állandóan azt hangoztatja, hogy az ország óriási többsége áll mögött. Bizik abban, hogy Szeged vá o. törvényhatósági bizottsága most állást foglal a titkos választójog mellett, mert erre az állásfoglalásra politikai mulíja kötelezi. (Taps.) Lájer Dezsőt a kisgyűlés javaslata nem lepte meg. mert a kisgyűlés tagjai csak azt nézték, hogy ótyán határozatot hozzanak, amely a felsőbbségnek tetszik. A titkos választójog megadását az ország érdeke kivánja meg, mert nagyon jól láthatók és érezhetők a;ok az összefüggések, amelyek az ország antidemokratikus kormányzása és a gazdasági válság között vannak. A demokratikus berendezkedésű államokban a gazdasági válság megközelítőleg sem olyan súlyos, mint nálunk. Foglalkozjk ezután az érvényben lévő ajánlási rendszer. rei, amely a titkos választójogot illuzóriussá teszi. Indítványában azt kérte, hogy a közgyűlés foglaljon állást az ajánlók számának százban való megállápiiása mellett, hozzájárul azonban ahoz is, hogy a jelöléshez, a választók egy százaléka legyen szükséges. Winkler Elemér a nyilt választási rendszert vette védelmébe felszólalásában. Lelke mélyén együtt érez az ellenzéki kívánságokkal, de állásfoglalásában korlátozza — az államrezon szempontja. Végül kijelentette, hogv állásfoglalásával nem dezavuálhatja politikai pártvezéreit és ezért a kisgyűlés javaslatát fogadja el. ' • • • A következő felszólaló dr. Bodnár Géza. Az ajánlási rendszer meghamisítja a titkos választást — ' mondotta —; mert lehetőséget teremt a választási megvesztegetésekre, a kortesfenvegetésekre. — Mindannyian akarjuk a trianoni béke. reviziójót — folytatta —, de békés revízióra törekszünk, legalább is egyelőre. Ez azonban nem tőlünk függ, hanem a müveit nyugati államoktól. Aki őszintén akarja a revíziót, az megszavazza a titkos választójogra vonatkozó indítványokat Ezután Pásztor József jelentkezett szólásra. A jobboldalt kívánja meggyőzni felszólalásával. Történelmi példákat idéz. A XIX. század elején volt Magyarország nemzeti megújhodásának korszaka, amikor nagy harc folyt a magyar nyelv jogaiért. Ferenc császár nem akarta összehívni az országgyűlést és amikor a vármegyék egymásután szálltak ukra az alkotmányért, a császár a megyékbe adminisztrátorokai küldött ki, hogy azokkal törje uri fehérneműt LÁM FEL ÉS H EGYI P Cl sp6kt&i.|r c p u.ie le a megyék ellenállását. Az egyik ilyen megyei adminisztrátor Wenckhelm József volt, akitől megkérdezte az egyik megyei nemes, hogy mikor lész végre szabad Magyarországon magyarul beszélni. ^Mihelyt a kormány elérkezettnek látja erre az időt« — válaszolta Wenckheim. A mai korn á yzati rendszer hívei i azt mond iák, hogy akkor szavazzák majd meg a tikos választójogot, amikora kormány elérkezettnek látja erre a/, időt. WenckJieim idejében a magyar nyelv jogahák elismerése volt a hala 'ás ügye, most a titkos választás. (Taps.) Pásztor ezután arról beszélt, hogy a Bethlenkormány gazdasági szerződéseket akar kötni a szomszédos államokkal, meg akarja teremteni valűk a jó viszonyt. Az urak- mindent támogatnak, »rosszjiak mit se tartanak", arait a kormány csinál. Mit tesznek majd akkor, ha a kormány benyújtja a titkos választójogról szóló törvényjavaslatot. Winkler Elemér akkor is elmondja majd a titkosságot ellenző beszédét? A polgári önérzetre hivat kózva kéri Pap Róbert és Lájer indítványának elfogadását. (Taps.) Wolf Miksa szólalt fel ezután. A kisgazdák érzik meg legerősebben a jogfosztás gyászos következményeit. Hiába kérik sérelmeik, bajaik orvoslását attól a kormányzattól, amelyet támogatnak, kéréseik, kívánságaik süket fülekre találnak. Ebből le kell vonni a konzekvenciákat Ka titkos választás alapján alkotott parlament intézné az ország sorsát, akkor nem zsákmányolnák ki a gazdákat a kartelek. Lájer Dezső a zárszó jogán szólalt fel és Apponyi Albert érveire hivatkozik, amelyek szintén, azoknak az álláspontját igazolják, akik nemzeti bkokból is a titkos választójogot követelik. , A többség ezntán névszerinti szavazással naptrendre tért az indítványok fölött. Svájci órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evőeszközök, ,}Hls Maslers" gramofonok részletre U TÓlll ÓrÁSttál Tört arany, estist beviltíU éa Ari-, éksierjaviti,. ABC beszerzés. BUNDÁJÁT Peltykó szőrmearuhézéban Aradi ucca. nyaraltassa javíttassa 8 A Pali könyve Irta: Móra Fetenc. Egészen jól telszik gondolni, a Pali könyve az adókönyv, — ugyan most már néha csak adócédula. Nekem például esztendők óta csak cédulát adnak róla, hogy fizettem ennyit, meg enynyit. De hogy mire fizettem, azt nem mondják meg, nem muszáj az embernek mindent tudni. Se azt nem mondják meg, hogy mennyi maradt még, mert az úgyis tudnivaló, hogy maradt é« bizonyosan több maradt, mint ami kifizetődött. De nehogy a nyájas adóalany azt gondolja, hogy ezért »a Pali könyve« az adókönvv! Nem ilyen magunkforma kis palikről lesz itt sző, hanem egy valóságos nagy Paliról, akinek is volt az ő becsületes neve Chalil basa. Mestersége szerint pedig volt ő budai födefterdár, vagyis adóbasa és ő fektette fel az első adófőkőnyvet honunkban. Elég nem szép a mostani fődefterdároktól, hogy ennek a jeles úttörőnek szobrot nem emelnek az íróasztalukon. Ha kontár volt is ő hozzájuk képest, korához képest mégis osak a helyzet magaslatán állt. Megérdemli, hogy legalább az istenadta nép kegyelettel megőrizze az emiékezeiét. Meg Is őrizte. Vannak még olyan alföldi faluk, ahol a nagyon rossz dologra azt mondják a haragos magyarok: — Verje nwg az Isten, rosszabb ez még a Pali könyvénél is! ..-.•• A Chalil basát magyarosították meg ilyen szépen a gyaurok a Tisza mentében S az ő azóta számtalan kiadást ért könyvébe akarok én most belepillantani Hátha Wekerle födefterdár is talál benne valamit aminek hasznát veheti Itt van például a forgalmi adó. Ez meg volt a tőrök világban is, csakhogy akkor gömrük-nek hivták és nem kellett hetvenhétszer megfizetni, hanem csak egyszer. Igaz, hogy nem is harmadfélszázalékos volt, hanem nyolc. (De már ezt még se mondjuk meg a pénzügyminiszternek.) írást is adtak róla és azt nevezték í h t is z á b-nak. Persze azon nem volt olvashatatlan aláírás, mert a gömrükdsi nevezetű forgalmi ember azzal nem vesződött, hanem belemártotta a hüvelyujját a bodzalé-tintába s ugy nyomta azt rá a blokkra. Ezért kapta az u b u r-t, a bélyegilletéket, aminek a skálájával azonban nem szolgálhatok. A reszml-kantár nem Kantár-adó volt, hanem mázsa.adó s a bazár alkalmával fizetődött, amiből lett a magyar vásár. (A szó kőztünk maradjon, azt a kalmárt, akinek a mázsája elbillent az igazságtól, fülinéi fogva szegezték oda a boltja ajtajához.) Nevezetes igazi adók voltak a semkháne, a bozakháne, meg a szárráfie. A semkháne körülbelül a mai vigalmi adó volt, amenynyiben szó szerint annyit tesz. mint gyertyaház. Fizették pedig olyan házakban, ahol s k ág fönt voltak gyertyafény mellett, holott rendes helyeken már alkonyatkor eloltották a pilácsot. (Puritánabb házaknál meg se gyújtották.) Pestbudán harmincezer a k c s é-t vett be gyertyapénzben a törők már az első esztendőben; persze még akkor nagyon friss volt a honfibú a megszállás miatt, tehát sokat kellett vigadni. A bozakhánet azonban a gyertyaházakban fizették, ahol nem bort mértek, hanem a köleskásából possajtott bozá-t, amit a török nemzetes uraknak is szabad volt szopogatni, lévén az inkább sörital, mint borital s mézzel keverve nagyo". alkalma a hangulat emelésére. Olyan tőrök uri-kai:i;ió volt a bozakháne, ennélfogva nem sarcolták ugy, mint a közpolgári csapszéket. Ezek voltak a rendes kincstári adók, de elég szép számmal voltak a rendkívüliek is. Például a bejtülmál, az örökösödési illeték és a kacskun, amit az akkor se épp°n ritka emigránsok fizettek, abban a formában, hogy a birtokukat minden teketória nélkül elkobozták Mivel akkoriban mindig háború volt, rendes rendkívüli adónak lehet venni a hadikölcsönt is, aminek romantikus neve volt: kuburiakcse, vagyis kardhüvelypénz. A töröknek mindenben ilyen szépen megnyilatkozott a költői kedélye. Mivel jelen tanulmányommal csak a kőzadók tekintetében kivánok hasznos útmutatással szolgálni a mostani defterdároknak, nem szólok a dázsmá k-ról és s z al a r i j e-kről, amiket a törők földesurak, az Alaj bég-ek szedtek az átkozott gyauroktól, részben naturáliákban, részben • készpénzben. Természetben a búzából, kenderből, lenből, lencséből, borsóból, hagymából, káposztából, mustból, szőlőből, olajból, zsirból, szénából. Készpénzben kelleti fizetni a juhok után a j a p a gi a k cse-t, vagyis a gyapjupénzt, a marhák után a b i d á t-ot, sertéstartásért az o 11 a k-ot, legeltetésért a makkpénzt Az olyan apróságokról, mint a reszm-i-duhán,' vagyis a füstpénz, a kasza-adó, a sarló-adó, vagy a/, ágy pénz, amit lakodalmaskodók fizettek, vagy a desztibání, amivel a káromkodós emberek vezekeltek, nem is érdemes beszélni. Ezekben legföljebb az volt a nevezetes, hogy a magyar földesúr is irgalmatlanul behajtotta őket a jobbágyokon, mert Isten ellen való vétek lett volna, hogy az csak a szpáki uraságokat tartsa el. Ha csak azoknak fizette volna az adót, akkor okvetlen alkárhosott volna, — igy legalább megmentette a lelke üdvösségét.