Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-11 / 81. szám

1031 április 11. DELJ1AM A Hl IKSZ AG & Szegedi indítvány a némei-osztrák vámuitiMI (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy Wolf Miksa törvényhatósági bizottsági tag indítványt készül benyújtani a legközelebbi közgyűlés napirendjére, hogy a közgyűlés foglaljon állást a német—osztrák vámunióhoz való csatlakozás mellett. Az inditvány pénteken beérkezett a polgármesteri hivatalba. Wolf Miksa a következőket mondja indítványában: »Az elmiilt hetek legnagyobb jelentőségű világgazdasági eseménye kétségtelenül a német—osztrák vámunió megalkotására vonatkozó tervezet nyilvánosságra jutása volt. A tervezet megvalósítása és a vámunió életbeléptetése egész Európa gazdasági helyzetét megváltoztatná. Emellett a jelenség mellett a magyarság sem mehet el anélkül, hogy pro vagy kontra állást ne foglaljon. Különösen Magyarország nem engedheti meg magának azt, hogy egy ilyen kérdést, amely bennünket, mint elsősorban agrárországot, a legközelebbről érint, figyelmen kivül hagyjon és álláspontját, amelytől — merem állítani — ennek az országnak jövőbeli boldogulása függ, le ne szögezze. A magyar mezőgazdasági termelés, részint speciális magyar okoknál fogva, amelyek részletezésébe, minthogy azok köztudomásúak, nem bocsátkozom, részint világgazdasági okoknál fogva, amelyek már közhelyek — a tönk szélén áll. A földárak mélyen leszállottak, a termelés költségei még az alacsony munkabérek mellett is magasak, a termények értékesítése a lehetetlenséggel határos, a készletek felhalmozódása napról-napra sulyo abb és súlyosabb gondokat okoz a törpebirtokosoknak épen ugy mint a latifundiumoknak. A magyar mezőgazdaság a fennálló vámok következtében exportálni nem képes, a belföldi fogyasztás pedig részben a gazdasági helyzet miatt a normálisnál kisebb, részben pedig a mezőgazdasági termelésnek csupán csekély hányadát teszi. Nekünk piacra van szükségünkEgyedül a német—osztrák vámunióhoz való csatlakozás teszi ezt számunkra lehetővé, mert ezáltal a német és az osztrák piacok mezőgazdsági terményeink számára ismét megnyílna i<, a fennálló vámok ledöntésével a magyar mezőgazdasági termények a külföldön is versenyképesekké válnak és ismert minőségüknél fogva kétségtelen hogy a versenyt más árukkal szemben fel tudják venni. Ez a kérdés merőben gazdasági jellegű, de nem kizárólag agrárérdekeket képvisel, épen oly fontos érdeke az egész gazdasági életnek, mert hiszen vásárlóképes fogyasztó nélkül hiábavaló minden mesterséges iparpártolás, sem az ipar, sem a kereskedelem nem fejlődhet. A vámunióba történő belépés hatalmas lendületet fog adni exportunknak és ez a körülmény uj és erőteljes vér. keringést idézne elő a gazdasági élet mai tespedt, elernyedt testében. Ennek következtében tisztelettel Indítványozom, méltóztassék kimondani és a kormányhoz felirni, hogy Szeged város törvényhatósága a magyar mezőgazdaság érdekeinek ét ezáltal az egész magyar élet érdekeinek védelmében elengedhetetlenül és fentartás nélkül szükségesnek tartja, hogy Magyarország a tervezett német—osztrák vámunióhoz csatlakozzék. Teszi ezt merőben gazdasági okoktól vezérelve ás a kérdésnél minden egyéb szempontot, igy különösen a vámunióval kapcsolatban hangoztatott politikai szempontokat kiküszöböl. Indítványozom továbbá, méltóztassék Magyarország összes tarvém hatóságaihoz a közgyűlés által elfogadott indítványomat csatlakozás céljából megküldeni. A Délmagyarország csütörtöki számában vezető helyen foglalkozott azzal a gondolattal, amelyet Wolf Miksa most az indítványában kifejezett. A' vezércikkel kapcsolatban Wolf Miksa levelet irt a Délmagyarország szerkesztőségének, amelyben többek között ezeket irja: *Ennek az egész országra nézve életbevágóan fontos kérdésnek tárgyalása nem dekoratív dolog, mert a törvényhatóság felirati joga sarkalatos tétele alkotmányunknak. Tudatában vagyok annak, hogy ez a kérdés nem a szegedi közgyűlésen fog eldőlni, de az inditvány benyújtásával célom az volt, hogy rámutassak az ország kétségbeejtő helyzetére és arra, hogy valamit feltétlenül tennünk kell, mert igen rövid időn belül elkerülhetetlenné válik a teljes gazdasági összeomlás. Súlyos, legfontosabb és legégetőbb probléma ma a gazdasági kérdés megoldása és sajnos, agyonnyirbált szabadságjogaink mellett a törvényhatóság felirata utján történő javaslatot tartom — bár kétségtelenül szerény — de egyetlen eszköznek, hogy a kormány az ország hangulatáról tájékozódjék és a szerződések megkötésénél ne agyonprotezsált vállalatokra, hanem az ország egyetemes érdekére tegyen tekintettet.* .. és már a negyedik nemzedék ÍOO éves HUTTER Százi hoz a tapasztalt háziasszony Hutter-szappant használ Dúsan habzik ta olyannyira Kiadóst SZAfMS * • • a ©S '. flnéty éij^Üto jt ^Íltllftí féfö^ Egy halálos falusi szerelem tragédiája Jt törvényszék felmentene a házaspárt, akik megölték az aszszony erőszakoskodó udvarlóját (A Détmaggarország munkatárs At ól.) Egy fiatai házaspár: Berecz József nagymajlátl gazdálkodó és felesége állott pénteken délután a szegidi tőrvényszék VíM-tanácsa előtt Az volt a vád ellenük, hogy együttesen és szándékosan megölték az asszony udvarlóját, Török Sándort, még pedig oly módon, hogy fl férj hátulról lefogva tartotta Törököt, az asszony pedig addig döfködte a szerencsétlen ember gyomrába, mellébe, ágyékába a kést, amig holtan össze nem rogyott. Berecz József, 33 esztendős, Nagymajláton egyike a legjobb módú embereknek. Felesége, 30 esztendős, messze vidéken a legszebb asszony, ald ntán seregestől futottak a férfiak. De neki • férjén kivül senki sem kellett Tőrök Sándor, a szegény zsellér, ember gyerekkori pajtása volt a férjnek. Maga is nős ember, aki azonban nem szerette ff feleségét ahogy a tárgyaláson er kiderült • Berecz két és félhold főidet adott át pajtásának, hogy azt művelje meg és élvezze a hasznát de ne fizessen érte semmit 96111. Törők dolgozgatott Bereczéknél, ha munkáskézre volt szükség Tőrök Sándor beleszeretett a fiatal és szép Bertesnébe — és megindult a furcsa, halállal végződő szerelmi történet A tárgyaláson < gy halálos is reménytélen szerelem tragédiája bontakozott ki. A vádirat elmondja, hogy a gyilkosság március 2-án délután 4 óra tájban történt Bereczék hálószobájában. A férj a lovakat etette, az asszony a szobában az ágyneműt húzta át Az asszony és Török között dulakodás kezdődött, mert Tőrök erőszakoskodni akart, mire az asssony sikoltozott Erre berohant a férj, hátulról átkarolta Törököt, az asszony pedig egg késsel a. hasába, mellébe és ágyékába start. Tőrök rövidesen elvérzett A férf igy vallottv — Nem érzem bűnösnek magamat. Az egísz űgyről nem sokat tudok, majdnem mindent a nyomozás alatt tudtam meg. Igy azt is, hogg Török feleségemet szerelmével üldözte, erőszakoskodott, sőt, hogy egyizben sikerült is neki az asszonyomat levenni a lábáról... — Tőrök Sándor gyerekkori pajtásom volt Szerettem, segítettem, feleségével együtt szívesen láttam nálam. izgága, kótekedó ember volt, a felesége többszőr el is hagyta és hazaköltözött a szüleihez. Március másodikán a községházáról tartottam hazafelé, amikor találkoztam SándorraL Együtt mentünk haza. Feleségem az ágyat húzta át Én kimentem etetni; Sándor bennmaradt a feleségemmel. Negyedóra mnlva hangos sikoltást hallottam a szobából. Amikor berohantam, láttam, hogy Tőrök feleségemet fogja és kést enml rd. Odaugrottam, elkaptam hátulról a vállát, torkát és dulakodni kezdtünk. Láttam, hogy feleségem kiveszi Tőrök kezéből a kést és a mellébe döfi. A hasszurást nem láttam, csak azt, hogy feleségem kihúzza a kést Törők testéből. Ugyanekkor éreztem, hogy meleg vér fröccsen a karomra az arcomra... — Török összerogyott Én és a feleségem kirohantunk a tornácra és ott azt mondtam : — Mit csináltál a.nyust .— Az asszony ekkor elmondotta, hogy Török szerelmével üldözte őt A gyilkosság igazi oka az asszonv vallomásából tűnt ki: — Nem vagyok bűnös — kezdte vallomását TöMa utoll&ra a leggyönyörűbb film: Vége a dalnak a BelvArostban. ElSadiaok kezdete 5. 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 írakor Korzó Mozi Szombat, vasárnap NagysaalKtan Kalandor film: Gyilkosok és táncosok a Warner Bros némát touélS attrakciója Wilhelm Dieierle fStzercpléaé**!. ElSadiaok k®ad#te 5, 7, 9, vasár- és tlnnepnap a, S, 7, 9 Arakor