Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-11 / 81. szám

1931 április 11. flÉLMAGYARORSZAG Zavargások Lisszabonban és Madridban London, április 10. Lisszabonból érkező jelentések szerint a portugál kormány egy tüzérfcászar nyába helyeste át szállását. A kiadott kommünikében hangoztatja a kormány azt a szándékát, bogy mielőbb elfojtja a zavargásokat. Több lapot bellltotlak, mert cikkeket közöltek a madeirai helyzetről. A Lisszabon melletti repülőtérről több tiszt repülőgépen Spanyolországba szökött Nemrégen nagy titokban expedíciós sereg indult Madeirába egy ágyúnaszád kíséretében. A mult éjjel másik ágyúnaszád is elindult hidroplánoktól kisérve. MadUd, április 10. Munkanélküliek és diákok tüntető csoportja beverte a legionáriusok székházának ablakait A legionáriusok erre kivonultak az uceára. ahol őss Betűztek a (fr't tőkkel. Verekedés közben revolverjftvések dördültek el. A verekedőket a rendőrség oszlatta szét. Néhány ember meg• sebesült. Négy légionáriust letartóztattak. A letartóztatottak azt erősítgetik, hogy önvédelemből használták fegyverüket. „Az Ipartestület! reform* tervezel csak jogszük!lé~ seket tartalmaz" Az Ipartestület előljáróságl Ölése (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután az ipartestület elöljárósága Takács Béla elnökletével ülést tartott A felszabadított 30 tanonchoz Dacsó Arnold intézett buzditó beszédet, majd az elnöki előterjesztéseket dr. Gyuris István titkár referálta. Először a gazdasági bizottság jelentését ismertette, amelyet az IPOSz-hoz terjesztenek a közszállitási szabályzat megváltoztatásáról. A bizottság a közszállitási szabályzatot mai formájában fentartani nem javasolja, helyette az úgynevezett svájci rendszert kivánná életbeléptetni. Ez a rendszer nem áll a versenytárgyalások alapján, hanem a közszállitásokban részesiti mindazokat, akik a közterheket viselik, tehát a közmunkát arányosan osztja ki. 'A közszállitások uj formájáról a nyomdászszakosztály felkérésére Ligeti Jenő készitett kimerítő memorandumot, amit a szakosztály teljes egészében elfogadott. A' kisipari hitellel kapcsolatban a gazdasági bizottságnak az volt a javaslata, hogy a vidék iparossága a vidéki intézetek utján kaphassa meg a kölcsönöket. Ezt a javaslatot Kertész József dolgozta ki. A' faipari szakosztály hathónapos adómoratóriumot és OTI-illetékmoratóriumot kér. Az elöljáróság a javaslatot magáévá tette és a kamara utján az illetékes minisztériumokhoz felterjesztést intéz. Ezután ismertették a készülő ipartestületi reform fontosabb pontjait Az elnöki tanács foglalkozott a törvényjavaslattal és az azon kialakult véleményeket már felterjesztették a kereskedelemügyi miniszterhez. Cserép Sándor azt kivánta, hogy a törvénytervezetet külön előljárósági ülésen tárgyalják le. Szerinte nincs is szükség reformra, mert ez a tervezet csak jogszükitéseket tartalmaz. Parcsetics Mihály hasonló értelemben szólalt fel. Körmendy Mátyás megjegyzései és Parcsetics Mihály viszonválasza után az elöljáróság á felszólalások felett — napirendre tért. A Budapesti Kövezők Ipartestülete akciót índitott, hogy az OTl-nak fizetett 50 százalékos járulékok ellenében ugyanolyan ellátásban részesüljenek az iparos munkaadók, mint a munkavállalók. Az elöljáróság csatlakozott a mozgalomhoz. Cserép Sándor arra kérte az elöljáróságot, hasson oda, hogy a szakmák egymás ügyébe ne avatkozzanak bele. Takács Ferenc a kontárkérdés gyökeres rendezését javasolta. Az ügyre a kereskedelmi és iparkamarán keresztül a miniszter figyelmét is fel kivánja hivni. Több apróbb ügy letárgyalása után az ülés félnyolckor ért véget legjobb salamon Béla tréfák írójának Nóti Károly falrengető katonai bohózata, a Nyitott ablak a szezon legnagyobb sikerű bohózata vasárnap, Belvárosi Mozi. A Pálfy-uccai gyilkosság a törvényszék elötf Katona Veron kirablásáért 15 évi fegyházra Ítélték Gladlcs Györgyöt — Morvái György két évet kapott (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A Pálfguccai rablógyilkosság pénteki tárgyalása iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A korai órákban hatalmas tömeg szállta meg a törvényszéki folyosókat Kilenc órakor négy fegyőr vezette elő a gyilkos Gladics Györgyöt, aki rabruhát és Morvay Györgyöt, aki civilruhát viselt Nemsokára bevonult a biróság Vtld Károly elnök vezetésével. Az elnök megállapítja, hogy az idézettek valamennyien meg. jelentek, az elhalt Katona Veron hozzátartozói nevében a testvér, Katona Julianna jelentkezett. A vádiratot olvasta fel először az elnök. Gladics György ellen rablás büntette a vád, amelyre Morvay György bujtotta fel, azonkivül mindkettőjüket lopás bűntettének a kísérletével is megvádolta az ügyészség. Ezt a lopási kisérletet a rablást megelőzőleg követték el Joachim Ferenc Lechner-téri lakásában. A vádirat néhány mondatban foglalja össze a bűncselekményt: Gladics György a rablást elkövette oly módon, hogy március 4-én délelőtt lakáskeresés ürügye alatt felkereste Katona Veront Pálfy.uccai lakásában, ott egg szödásüveggel fejbeütötte, zsineggel a torkát összeszorította, fejére párnát dobott, azután két gyűrűt, két láncot és egy brosstűt elvitt Eközben — mondja a vád — elkövette a szándékos emberölést is, mert a rablást követő harmadik nap Katona Veron az ütések következtében meghalt. A vádirat további része a felbnftó szerepéről beszél: — Morvay György Gladicsot cselekménye elkövetésére szándékosan rábírta. Elvitte a Pálfyuccai házba helyszíni szemlét tartani, megmagyarázta, hogy hol tartja Katona Veron a pénzét álkulcsot, vésőt adott és kikőtőHe, hogy a megszerzett pénzen osztozkodni fognak. — Ezt megelőzőleg együtt megjelentek Joachim Ferenc órás Lechner-téri lakásán és álkulccsal behatolni akartak a lakásba, de ez nem sikerült F.bben az időben mindketten üzletszerű, lopásokkal foglalkoztak. A vádirat felolvasása alatt minden szem a két vádlottat nézte. Sem Gladics, sem Morvay nem látszik megrendültnek, még csak nem is idegesek. Gladics vallomása Elsőnek" Gladics György tesz vallomást: — Bűnösnek érzem magamai — kezdi vallomását. 1930-ban, amikor a Csillagban töltöttem fogházbüntetésemet megismerkedtem Morvay György cipészsegéddel. Szabadulásunk után néhányszor találkoztunk és ekkor Morvay azt mondta, hogy mivel nincs keresetünk, menjünk sl lopni. De lehet, hogy ezt közösen határoztuk el, sőt ugy is volt. Morvay elmondta, hogy tud egy helyet, ahol pénz van bőven és megemlítette Katona Veron nevét. Elmondta, hogy ő lakott ott, sőt lopott is, da rajtavesztett Én (k adtam egy-két tippet a lopásra: Sándor-novérek kocsmáját a Vámtéren, Szalma Ferenoéket a Petőfi Sándorsugáruton, mig Morvay Joachimot ajánlotta. Először is ide mentünk február 28-án este. — Morvay megkísérelte kinyitni az ajtót, de nem lehetett, mert Wertheim-zára volt 2-án este megbeszéltük, hogy Katona Veron következik. Morvay elvitt a Katona Veron házához és az udvarról megmutogatott mindent estére pedig a lakásán lerajzolta nekem a berendezést. Megmutatta, hogy kell az álkulccsal bánni, mikép kell a vésőt használni, mert nekem ezekben a dolgokban nem volt gyakorlatom. Elnök: Arra vonatkozólag mit mondott Morvay, hogy mit kell csinálni, ha talál valakit a lakásban? — Erről nem beszéltünk... Elnök: Maga azért kapta az éles vésőt, hogy ha ellenkezésre talál, azt használja. Ezt maga be is ismerte a nyomozás során és megmondotta, hogy Morvay igy oktatta magát: Bele döfném én, ha ott találnék valakitl — Erről nem volt szó. Morvay egyszer mesélte, általánosságban, hogy ha őt egyszer rajtacsípik lopás közben, beleszúrja a vésőt. De az nem erre az esetre vonatkozott. — Március 4-én délelőtt el is mentem a Pálfy-uccába. Azt hittem, hogy senkit se találok otthon. A lakás előtt kivettem az 'álkulcsot, hogy kinyissam az ajtót, amikor megpillantottam Katona Veron arcát, amint az ablakon át nézett engem. Megijedtem, zsebrevágtam a kulcsot és hirtelen benyitottam. Sejtettem, hogy látott valamit, mert gyanakodva fogadott. Hogyan történt a rablás? — Megkérdeztem, hogy van-e kiadó lakása? Azt felelte, hogy nincs, de a szomszédban van egy szép szoba... Erre odaugrottam hozzá... Nem akartam megölni. Azt gondoltam, hogy összekötözöm valamivel, mert féltem, hogy meglátta az álkulcsot és el fog árulni. Dulakodni kezdtünk, megfogtam n száját. De ekkor már láttam, hogy nem jó vége lesz a dolognak. Szerettem volna elmenni, de az aszszony nem engedett, belekapaszkodott a kabáíomba, sivalkodott... — Felkaptam a földről a szódásüveget, lenyomtam az asszonyt a földre és a f'jére i j