Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-11 / 81. szám

Szombat, 1931 április 11 Ara 16 fillér VII. évfolyam, Sl. szám ELOFIZETfit HnTonta helyben V20 Tldíhen «* Budapesten J-6ü, kUUOldiín 0--40 pengd. — Egye* icAm Ara héfkttinap ÍO, vatAr- es Ünnepnap 2-4 nu. Hlr« dcteaek felvétele tarl<a szerint. Megleler»>U hétlA klvtlelével naponta rttngel Maniu Bukarestbe érkesceíl Mindenütt Ünnepelték a parasztpárt vezérét — A király ragaszkodik a koncentrációs kormány megalakításához (Budapesti tudósítónk tclrfonjelenfése.) Bukarestből jelentik: Maniu pénteken Bukarestbe érkezett. Utja egész Erdélyen keresztül valóságos diadalut volt Minden állomáson nagy tömegek várták és ünnepelték. Ez az ut a nemzeti parasztpárt melletti szimpátiamanifesztáció volt. Délután a király kihallgatáson fogadta a pártvezéreket és mindegyikkel közölte, hogy ragaszkodik a koncentráció létrehozásához, mert meggyőződése szerint csak a nemzeti erők összefogása mentheti ki az országot mai súlyos helyzetéből. Maniu délután Tiiulescaval tárgyalt majd értekezlet volt a lakásán. A pártvezérek elvben hozzájárultak a koncentrációs kormány megalakításához, de a gyakorlatban még sok nehézséget kell megoldani. Igy a válság megoldása még hosszabb Ideig fog elhúzódni. A szociáldemokrata párt nagy akciót indit a titkos választói Jogért és követeli a mai választási rendszer megváltoztatását (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A szociáldemokrata párt országos pártválasztmánya pénteken este ülést tartott amelyen a küszöbön álló választások kérdésével foglalkozott Kimondották: a párt követeli, hogy a választásokat a demokratikus, tiszta és az általános titkos választói jog mellett folytassák le és amennyiben a mai választási rendszert nem változtatnák meg, ugy a párt részére felmerül az a kérdés, hogy résztvegyen-e a válás ztásokbanf A pártválasztmány elhatározta, hogy nagy akciót indit az általános titkos választójog érdekében és felhívással fordul a polgársághoz is, hogy ebben a küzdelemben — amelynek eredménye az egész ország érdeke — álljon a munkásság mellé. Elhatározták, hogy a választási költségekre 20 filléres választási bélyegeket hoznak forgalomba, amelyeket hetenkint fognak terjeszteni Mijus 11-ére pedig rendkívüli pártgyülést hivnak össze. A párt végül felhivja a munkásságot hogy május 1-ét mindenütt munkaszünettel ünnepelje meg. SZEOED. Szerkesztőség: Somogyi acca I.era Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal. hHlcsOnkOnyvtar es legylrodo Aradi ncca S. Telefon: 13-Ot>. - Nyomda : LHw Uoót ucca 19. Telefon s 26-3-4. Tdvlrall es leveleim MlmagyarorszAa Szeged. A siketnémák és a színészek felügyelője Gróf Klebelsberg Kunő valósággal apostol szerepét vállalta magára, hogy a decentralizáció gondolatát egyre nagyobb területeken népszerűsítse minél eredményesebben, minél hatékonyabban és minél gyorsabban. Az utóbbi hetekben aztán mindaz, ami a decentralizáció szóban mint reform foglaltatott, a városi gondolat terminus tehnikusában nyert uj kifejezést és a decentralizációnak a lelkes és fáradhatatlan kultuszminiszter most a városi gondolat jegyében agitálja és toborozza a híveket. Erről a városi gondolatról,a melynek — siker esetén — az ország egész sorsára kiható nagy jelentősége kétségtelen és amelyhez meggyőződésünk, megértésünk és lelkesedésünk egész erejével ragaszkodunk mi is, tartott a héten Budapesten előadást a kultuszminiszter. Ez az előadás és a kultusztárca költségvetése az első okot szolgáltatják ahoz, hogy kételkedjünk a decentralizációs kultur- és gazdasági gondolat belátható időn belül történő akredítálásában és az emiatt való aggodalmainknak múlhatatlanul és halaszthatatlanul kifejezést kell adnunk. Szegeden még sokáig aktuális lesz elriasztó példáért a színházhoz fordulni. De aktuális ez a kultusztárca költségvetése miatt is. amelyben a budapesti Operaház 1,632 ezer, a Nemzeti Szinház 690 ezer, az állami színházak nyugdíjintézete 391 ezer pengő szubvencióval szerepel és amelybe 3430 pengőt vettek fel »énekesnők kiképzését szolgáló ösztöndíjakra*. Ezzel szemben az egész vidéki színészet támogatására 23.500 pengő jutott. Az állami színházak, tehát két budapesti szinház nyugdíjintézetét tizenhatszor akkora ősszeggel dotálja a kultusztárca, mint Budapest kivételével az ország egész területének színészetét. Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Kecskemét Sopron, Szombathely, Hódmezővásárhely és a többí-többi város, amelyekből a kultuszminiszter nagyszerű koncepciója szerint aránylag rövid idő alatt kulturcentrumoknak kellene kiemelkedni, együttesen és összesen 23.500 pengőt kap szinházi szubvenció révén. Hogy hogy osztják fel ezt a hatalmas összeget az egyes színházak között, az titok. De jellemző, hogy Szeged, amely a házikezelésre négy év alatt hatalmas vagyont költött, évi száz pengő állami szubvencióig sem tudott felver,r»ődní. Ami már most a színészet köréből vett / párhuzamot illeti, minek azt bizonyítgatni, amit mindenki tud, hogy a vidéki színészet ügyét végre rendezni kellene valahogy és hogy a rendezést — ezt már, sajnos, nem mindenki tudja — hozzáértő emberekre kellene bizni. A siketnémák magyarországi intézetei fölé nemrég országos felügyelői állást szervezett a kormány. Erre az állásra kinevezték a szegedi Klug Pétert, aki egész életét a siketnéma oktatás ügyének szentelte. Nem emlékszünk arra az időre, amikor a vidéki színházak felügyelőjévé olyan urat neveztek volna ki, akiről ugyanazt el lehet mondani, amit a siketnéma intézetek felügyelőjéről, hogy tudniillik — szakember. Hogy félreértés ne legyen, teljesen tisztában vagyunk a siketnémák oktatásának kulturális fontosságával és eszünk ágában sincs azt lebecsülni. De — különösen hivatalos felfogás szerint — a vidéki színészeinek is nagy kulturális értéke és rendeltetése van. Hogyan történik mégis, hogy szinészeti felügyelővé nem olyan urakat szoktak kinevezni, akik hosszabb vagy rövidebb időt a vidéki színészet kötelékében, vagy a vidéki kulturális élet szolgálatában töltöttek, akiknek hosszabb vagy rövidebb ideig volt kulturális kapcsolatuk vidéki kulturális íntézménvekkel, mozgalmakkal, színházakkal, akik ismerik a vidéki kulturális élet kiskoruságba-szoritásának okait, következményeit, hátrányait és esetleges megszüntetésének feltételeit, szóval akik tudják, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy az örökös válság a vidéki színházakban megszűnjön és a vidéki színházak legalább olyan mértékben legyenek kulturális tényezők, mint Budapest legkisebb magánszínháza. Ennek az esetnek a megismétlődésétől kezdjük félteni az utóbbi évtizedek egyik leghatalmasabb kulturgondolátát, a decentralizációt, amelyet pedig eddigi agitációival a kultuszminiszter annyira föltétlenül megérlelt, hogy valamennyi kormányzati tényező elkezdhetne most már — decentralizálni. Az Országos Nemzeti Klub, ahol legutóbbi előadását gróf Klebelsberg Kunó tartotta, kizárólag budapesti egyesület. Ez még nem baj. Végül is budapesti területen, budapesti vonatkozásokban, budapesti egyesületekben, budapesti kulturtestületekben kell talán a legkitartóbban agitálni a decentralizáció' országos szempontból immár elmaradhatatlan szükségessége mellett De ha az agitáció csak Budapestre szorítkozik és ha a vitában csak budapesti nagyurak vesznek részt félő, hogy a decentralizációs gondolat gyönyörű arányokban gyorsuló népszerűsége és térhódítása megtorpan és megint egyre szűkebb körre fog szorítkozni. Nagy Emil értékes publicista, Ángyán Béla és Petri Pál kiváló államtitkárok, Halász Lajos nagyon jó ügyvéd, Ajtai József és Bernáth Lajos és a vita többi szónoka bizonyára egytől-egyig derék budapesti polgárok, de velük szemben meggyőződésének minden komolysága, szónoki képességének minden értéke mellett sem tudhatja kellő eredménnyel képviselni a városi gondolatot Somogyi Szilveszter egyedül. Az Országos Nemzeti Klub a decentralizációs gondolat zászlóvivőjétől akarta megismerni ennek a nagyjelentőségű kulturmozgalomnak a célját és tartalmát. Ez ellen senkinek sem lehet kifogása. Gondoskodni kellene azonban arról, még pedig elsősorban azoknak, akik a decentralizáció felesküdt katonái, hogy az ilyen előadásokon és vitákon a másfélmillió lakosságú Budapest mellett szóhoz jussanak a nyolcmillió lakosságú ország polgárai is és hogy a decentralizációs kulturmozgalomról folytatott minden egyes vitában arányos rész jusson azoknak" a városoknak, amelyek a túlhajtott, az ország szempontjából káros centralizáció miatt gaz-