Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-10 / 80. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEOED. SrorKeíZtfliég Somogyi ucca 2*. Lem Teleion: 23.33. ^ KladOMvntal, hOICMhuSny^Al é» legyfroda AraHI ncca S. Telefon: 13-06. - Nyomda : LBw Upól ueca 1«. Telefon t 26-34. TAviroll ét levélcím DélmagyarorszAa Szeged. Péntek, 1931 április 10 Ara 10 fillér VII. évfolyam, SO. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 üdéken éa Budapesten 3-00, KUllttldön 0-40 pengd. Egye* Mám Ara hétköa­nap 16. vntAr- éa Ünnepnap 24 (1U. Hir­(letétek felvétele tarifa tzerlnl. Megje­lenik hélfa kivételével naponta raiael Hatvanhat pár csizma A földmivelésűgyi minisztérium tavaly megállapította, hogy drága a csizma. Nem a kereset kevés, hanem a csizma az, ami drága. A kisgazda, zsellér, kubikos, mező­gazdasági munkás és napszámos ezért nem tudja csizmában szükségletét fedezni. Minthogy a földmivelésűgyi miniszternek kötelessége, hogy szivén viselje a mező­gazdasági lakosság anyagi és erkölcsi ér­dekeit, folyamatba tette a csizmaakciót. Ez alatt az volt értendő, hogy összeköt­tetésbe lépett a kereskedelemügyi minisz­tériummal és hosszas tárgyalások után a két minisztérium egymás között megálla­podott a mezőgazdasági lakosságnak olcsó csizmákkal való ellátása tárgyában. Akko­riban nagyon divatos lévén a boletta nevü gazdatámogató intézmény, kitalálták a csizmaboleitát és ezen az alapon határoz­ták el az akció gyakorlati lebonyolítását Történt pedig a lebonyolítás olymódon, hogy a mezőgazdasági kamarák kaptak úgynevezett csizmaanyag-utalványokat, amelyekért a jogosultaknak jelentkezni kellett az illetékes karamánál. A jogosult ezzel az utalvánnyal elment a csizmadiá­hoz, aki az utalvány ellenében köteles volt a csizmát a rendes piaci árnál ol­csóbban elkészíteni és kiszolgáltatni. A kezében maradt utalványt viszont a csiz­madia beszolgáltatta az akcióban részes valamelyik bőrgyárnak, amely ennek el­lenében egy következő pár csizma készí­tésére való olcsó hozzávalót adott az ille­tékes csizmadiának. Mint látható, ez az egész akció nagyon egyszerűen és szépen volt kitervezve. Ha például Luklábu Hajagos Illés az Alsó­tanvához tartozó Ruzsajáráson igényelt egy pár bolettacsizmát, nem is kellett messzire menni az utalványért, csak a kecskeméti mezőgazdasági kamarához. Igaz, hogy megfelelő hatósági bizonyítvá­nyok bemutatása mellett joga volt igény­lését Írásban is bejelenteni. Mondjuk mindez megtörtént és a csizmát -el is ké­szíttette Ábrahám Péter csizmadiamester­rel Alsőtanyán. A boletta igy Ábrahám Péterhez került, aki ennek birtokában az olcsó hozzávalóhoz való jogot viszont a pesti Wolfner, vagy Mauttiner bőrgyárnál érvényesíthette. Igaz az is, hogy Ábrahám Péternek nem kellett ezért közvetlenül Budapestre felfáradni, hanem módjában volt, hogy egy kereskedőt is bekapcsoljon a tranzakcióba. Bejöhetett Szegedre és akármelyik bőrősnek megbízást adhatott, hogy csizmabolettáját beváltsa és az olcsó anyagot neki kiadja. A' földmivelésűgyi minisztérium bizo­nyára igen nagy reménységeket fűzött ehez a csizmaakcióhoz, mert összesen harminc­ötezer kedvezményes anyagra szóló utal­ványt, röviden csizmabolettát adott ki a mezőgazdasági kamaráknak. Azután moz­gásba jött az egész hivatalos és félhiva­talos apparátus Budapesttől Derecskéig, Derecsketői Kiszomborig és Kiszombortól Ágfalváig. Meghirdették az akciót a me­zőgazdasági kamarák közlönyeiben, írtak róla fővárosi és vidéki lapokban, kör­rendeletek mentek a városok polgármes­tereihez és a járások főszolgabiráihoz, dobszóval kihirdették az olcsó csizmára vonatkozó tudnivalókat a kis- és nagy­községekben. Olyan nagy nyüzsgés lett a csizmafronton, hogy még az akció tényle­ges megkezdése előtt a Lábbelikészitők Országos Szövetsége ijedelmében oltalo­mért lordult a kereskedelemügyi minisz­terhez, azt mondván, hogy az akció be­harangozása óta mindenki az olcsó csiz­mát varja. Ezért maradnak a csizmák el­adatlanul a vásárokon és ezért nem ren­del senki csizmát a derék, becsületes csiz­madiamestereknél. Nem tudjuk, de lehet­séges, hogy vizsgálat is indult meg a pa­naszok jogosságának megállapítása tár­gyában. Most aztán kiderült a valóság. A' ke­reskedelemügyi minisztérium, amely a bőrgyárak bevonása révén volt érdekelve a csizmaakcióban, közzétette a csizma­front Hófer-jelentését. A harmincötezer utalványból az egész országban igénybe­vettek hatvanhat darabot. Kívülálló lé­tünkre nem tudjuk megállapítani, hogy mi okozta az érdeklődésnek e szokatlanul gyenge mértékét az olcsó csizmák irá­nyában. Feltevésünk ugyanis az, hogy még a szűkre szabott országhatárok mel­lett is hatvanhatnál jóval több azoknak a szánna, akiknek olcsó fsizmára, sőt..elv­ált alán csizmára volna 3zükségük. Kétség­telen egyúttal az is, hogy az akció meg­indítása óta a politikai határok nem vál­toztak és az illetékes körök kezdettől fog­va tisztában lehettek azok számával, akik­re a csizmafronton mint vevőkre számii­hattak. Valami egészen különleges okának kellett tehát lenni, ha a kibocsájtott csizmabolettáknak csak két ezreléke ta­lált gazdára, a többi pedig raktáron ma­radt. Ez az ok pedig nem lehet más, mint­hogy a gazdasági élet nem tür mestersé­ges beavatkozásokat, se akkor, ha árakat akarnak maximálni, se pedig akkor, ha csizmát akarnak a publikum körébe jut­tatni. A csizma a csizmadiának és nem a minisztériumnak a hatáskörébe tartozik. A hatásköri túllépés akár az egyik, akár pedig a másik irányban csak fiaskóra ve­zethet. A közönségnek még a legnagyobb jóakarat által diktált kedvezmény se kell, ha a hozzájutás bürokratikus eljáráshoz van kötve és a megszerzés érdekében a hivatalszobák és Íróasztalok útvesztőjét kell végigjárni. Minden hatósági üzem­nek és minden hatóságilag kiagyalt köz­gazdasági intézkedésnek sz a rákfenéje és megölő betűje. A példa nagyon tanulsá­gos. Mozgásban az ország egész közigaz­gatási szervezete a minisztertől a kisbi­róig és az eredmény — hatvanhat pár csizma. Ezt harsogja az egész országnak' fűiébe a csizmafront Hófere, Rövidesen megkezdődnek a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások (Budapesti tudósítónk trlrfonjelentése.) Prágából jelentik: Az esti lapok jelentése sze­rint a közel jövőh*n megkezdődnek a cseh— magyar kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások. Dr. Friedmann miniszteri taná­csos érintkezésbe lépett a jelenleg Bécsben időző Nickl Alfréddal, aki az osztrák—ma­gyar kereskedelmi szerződés tárgyalásain a magyar delegáció vezetője és aki a cseh— magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásá­nál szintén a magyar delegáció vezetőjének van kiszemelve. Életbelépett a keleteurópai jóvátételekre vonatkozó egyezmény Páris, április 9. Azoknak az érdekelt álla­moknak a képviselői, amelyeknek ratifikációja szükséges volt ahoz, hogy a tavaly tavasszal Párisban létrejött egyezmény életbe lépjen, a mai napon a ratifikációra vonatkozó ok­mányokat elhelyezték a franda külügyminisz­tériumban. Ezáltal az úgynevezett kéleteurö­pai jóvátételekre és a velük kapcsolatos kér­désekre vonatkozó egyezmény a mai napon életbe lépett. Doumergue éles támadása Németország ellen a vámunió miatt lz elnök szerint Franciaország nem csökkentheti haderejét Ntzza, április 9. Doumergue köztársasági elnök a tiszteletére adott ebéden a polgár­mester felköszöntőjöre válaszolva többek közt meleg szavakban emlékezett meg a szomszé­dos nemzetről, amelynek fiai résztvettek a világháború rettenetes megpróbáltatásaiban és dicsőségesen harcoltak a franciák oldalán a közös nagy ügy érdekében. — A franciák szeretik hazájukat — mon­dotta az elnök —, de hazafiságuk nem jelent veszélyt senkire sem. Mindaddig, amíg a Nép­szövetség nem rendelkezik elegendő katonai erővel, amely biztosíthatja határozatainak vég­rehajtását, Franciaországnak gondoskodnia kell határainak védelméről és résen kell állania abban a tudatban, hogy elsősorban csak ón­magára számithat Annál több joga van igy gondolkozni, mert csak nemrégiben követke­zett bt olyan megdöbbentő esemény, amely­nek félreismerhetetlen nagy fontossága lehet

Next

/
Thumbnails
Contents