Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-10 / 80. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEOED. SrorKeíZtfliég Somogyi ucca 2*. Lem Teleion: 23.33. ^ KladOMvntal, hOICMhuSny^Al é» legyfroda AraHI ncca S. Telefon: 13-06. - Nyomda : LBw Upól ueca 1«. Telefon t 26-34. TAviroll ét levélcím DélmagyarorszAa Szeged. Péntek, 1931 április 10 Ara 10 fillér VII. évfolyam, SO. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 üdéken éa Budapesten 3-00, KUllttldön 0-40 pengd. Egye* Mám Ara hétköanap 16. vntAr- éa Ünnepnap 24 (1U. Hir(letétek felvétele tarifa tzerlnl. Megjelenik hélfa kivételével naponta raiael Hatvanhat pár csizma A földmivelésűgyi minisztérium tavaly megállapította, hogy drága a csizma. Nem a kereset kevés, hanem a csizma az, ami drága. A kisgazda, zsellér, kubikos, mezőgazdasági munkás és napszámos ezért nem tudja csizmában szükségletét fedezni. Minthogy a földmivelésűgyi miniszternek kötelessége, hogy szivén viselje a mezőgazdasági lakosság anyagi és erkölcsi érdekeit, folyamatba tette a csizmaakciót. Ez alatt az volt értendő, hogy összeköttetésbe lépett a kereskedelemügyi minisztériummal és hosszas tárgyalások után a két minisztérium egymás között megállapodott a mezőgazdasági lakosságnak olcsó csizmákkal való ellátása tárgyában. Akkoriban nagyon divatos lévén a boletta nevü gazdatámogató intézmény, kitalálták a csizmaboleitát és ezen az alapon határozták el az akció gyakorlati lebonyolítását Történt pedig a lebonyolítás olymódon, hogy a mezőgazdasági kamarák kaptak úgynevezett csizmaanyag-utalványokat, amelyekért a jogosultaknak jelentkezni kellett az illetékes karamánál. A jogosult ezzel az utalvánnyal elment a csizmadiához, aki az utalvány ellenében köteles volt a csizmát a rendes piaci árnál olcsóbban elkészíteni és kiszolgáltatni. A kezében maradt utalványt viszont a csizmadia beszolgáltatta az akcióban részes valamelyik bőrgyárnak, amely ennek ellenében egy következő pár csizma készítésére való olcsó hozzávalót adott az illetékes csizmadiának. Mint látható, ez az egész akció nagyon egyszerűen és szépen volt kitervezve. Ha például Luklábu Hajagos Illés az Alsótanvához tartozó Ruzsajáráson igényelt egy pár bolettacsizmát, nem is kellett messzire menni az utalványért, csak a kecskeméti mezőgazdasági kamarához. Igaz, hogy megfelelő hatósági bizonyítványok bemutatása mellett joga volt igénylését Írásban is bejelenteni. Mondjuk mindez megtörtént és a csizmát -el is készíttette Ábrahám Péter csizmadiamesterrel Alsőtanyán. A boletta igy Ábrahám Péterhez került, aki ennek birtokában az olcsó hozzávalóhoz való jogot viszont a pesti Wolfner, vagy Mauttiner bőrgyárnál érvényesíthette. Igaz az is, hogy Ábrahám Péternek nem kellett ezért közvetlenül Budapestre felfáradni, hanem módjában volt, hogy egy kereskedőt is bekapcsoljon a tranzakcióba. Bejöhetett Szegedre és akármelyik bőrősnek megbízást adhatott, hogy csizmabolettáját beváltsa és az olcsó anyagot neki kiadja. A' földmivelésűgyi minisztérium bizonyára igen nagy reménységeket fűzött ehez a csizmaakcióhoz, mert összesen harmincötezer kedvezményes anyagra szóló utalványt, röviden csizmabolettát adott ki a mezőgazdasági kamaráknak. Azután mozgásba jött az egész hivatalos és félhivatalos apparátus Budapesttől Derecskéig, Derecsketői Kiszomborig és Kiszombortól Ágfalváig. Meghirdették az akciót a mezőgazdasági kamarák közlönyeiben, írtak róla fővárosi és vidéki lapokban, körrendeletek mentek a városok polgármestereihez és a járások főszolgabiráihoz, dobszóval kihirdették az olcsó csizmára vonatkozó tudnivalókat a kis- és nagyközségekben. Olyan nagy nyüzsgés lett a csizmafronton, hogy még az akció tényleges megkezdése előtt a Lábbelikészitők Országos Szövetsége ijedelmében oltalomért lordult a kereskedelemügyi miniszterhez, azt mondván, hogy az akció beharangozása óta mindenki az olcsó csizmát varja. Ezért maradnak a csizmák eladatlanul a vásárokon és ezért nem rendel senki csizmát a derék, becsületes csizmadiamestereknél. Nem tudjuk, de lehetséges, hogy vizsgálat is indult meg a panaszok jogosságának megállapítása tárgyában. Most aztán kiderült a valóság. A' kereskedelemügyi minisztérium, amely a bőrgyárak bevonása révén volt érdekelve a csizmaakcióban, közzétette a csizmafront Hófer-jelentését. A harmincötezer utalványból az egész országban igénybevettek hatvanhat darabot. Kívülálló létünkre nem tudjuk megállapítani, hogy mi okozta az érdeklődésnek e szokatlanul gyenge mértékét az olcsó csizmák irányában. Feltevésünk ugyanis az, hogy még a szűkre szabott országhatárok mellett is hatvanhatnál jóval több azoknak a szánna, akiknek olcsó fsizmára, sőt..elvált alán csizmára volna 3zükségük. Kétségtelen egyúttal az is, hogy az akció megindítása óta a politikai határok nem változtak és az illetékes körök kezdettől fogva tisztában lehettek azok számával, akikre a csizmafronton mint vevőkre számiihattak. Valami egészen különleges okának kellett tehát lenni, ha a kibocsájtott csizmabolettáknak csak két ezreléke talált gazdára, a többi pedig raktáron maradt. Ez az ok pedig nem lehet más, minthogy a gazdasági élet nem tür mesterséges beavatkozásokat, se akkor, ha árakat akarnak maximálni, se pedig akkor, ha csizmát akarnak a publikum körébe juttatni. A csizma a csizmadiának és nem a minisztériumnak a hatáskörébe tartozik. A hatásköri túllépés akár az egyik, akár pedig a másik irányban csak fiaskóra vezethet. A közönségnek még a legnagyobb jóakarat által diktált kedvezmény se kell, ha a hozzájutás bürokratikus eljáráshoz van kötve és a megszerzés érdekében a hivatalszobák és Íróasztalok útvesztőjét kell végigjárni. Minden hatósági üzemnek és minden hatóságilag kiagyalt közgazdasági intézkedésnek sz a rákfenéje és megölő betűje. A példa nagyon tanulságos. Mozgásban az ország egész közigazgatási szervezete a minisztertől a kisbiróig és az eredmény — hatvanhat pár csizma. Ezt harsogja az egész országnak' fűiébe a csizmafront Hófere, Rövidesen megkezdődnek a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások (Budapesti tudósítónk trlrfonjelentése.) Prágából jelentik: Az esti lapok jelentése szerint a közel jövőh*n megkezdődnek a cseh— magyar kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások. Dr. Friedmann miniszteri tanácsos érintkezésbe lépett a jelenleg Bécsben időző Nickl Alfréddal, aki az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásain a magyar delegáció vezetője és aki a cseh— magyar kereskedelmi szerződés tárgyalásánál szintén a magyar delegáció vezetőjének van kiszemelve. Életbelépett a keleteurópai jóvátételekre vonatkozó egyezmény Páris, április 9. Azoknak az érdekelt államoknak a képviselői, amelyeknek ratifikációja szükséges volt ahoz, hogy a tavaly tavasszal Párisban létrejött egyezmény életbe lépjen, a mai napon a ratifikációra vonatkozó okmányokat elhelyezték a franda külügyminisztériumban. Ezáltal az úgynevezett kéleteuröpai jóvátételekre és a velük kapcsolatos kérdésekre vonatkozó egyezmény a mai napon életbe lépett. Doumergue éles támadása Németország ellen a vámunió miatt lz elnök szerint Franciaország nem csökkentheti haderejét Ntzza, április 9. Doumergue köztársasági elnök a tiszteletére adott ebéden a polgármester felköszöntőjöre válaszolva többek közt meleg szavakban emlékezett meg a szomszédos nemzetről, amelynek fiai résztvettek a világháború rettenetes megpróbáltatásaiban és dicsőségesen harcoltak a franciák oldalán a közös nagy ügy érdekében. — A franciák szeretik hazájukat — mondotta az elnök —, de hazafiságuk nem jelent veszélyt senkire sem. Mindaddig, amíg a Népszövetség nem rendelkezik elegendő katonai erővel, amely biztosíthatja határozatainak végrehajtását, Franciaországnak gondoskodnia kell határainak védelméről és résen kell állania abban a tudatban, hogy elsősorban csak ónmagára számithat Annál több joga van igy gondolkozni, mert csak nemrégiben következett bt olyan megdöbbentő esemény, amelynek félreismerhetetlen nagy fontossága lehet