Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

1931 gprilfs 5. DÉLMAGYABORS£AG m iz ér*. melyre Annyi szft; Zsarnok kormány aotase örAk Életi Szabadság az, mefly örökké ÉJ s vjrnl, S mennydörögve hangzik • oép Ajkimi: Testvériség, egyenlőség. Szabadság; Nélkületek mi az élet: Szolgaság. Este a várost kivilágították s a városháza ablakaiban »a pesti 12 pont egyenkint tündérfényben ragyogott*. Másnap, 20-án érkezett Szegedre a hirev hogy István főherceg-nádort a király teljhatalmú homo rpgftis-szá, gróf Batthyány Lajost pedig első független^ felelős magyar miniszterelnökké kinevezte. Szeged m esőstől hulló áldás közepett, megmámorosodva, még rá sem ért ujabb és ujabb, megtisztelő ünneplési módokat kitalálni, mikor már ujabb szivszakasztó öröm hirét hozta a posta. Mit tehetett egyebet a szegedi polgár? Ismét fáklyásmenetet rendezett, majd Osztróvszky, a nemzetőrség későbbi alezredese, a népszerű, fiatal fiskális és polgármesterjelölt, felpattant egy rögtönzött emelvényre s onnan tartott gyújtó beszédet az országgyűlést s a minisztériumot dicsőítve, kezében a trikolórral, amelyre Batthyány koszorubafont arcképe volt festve. Az ismeretlen poéta pedig ujabb versezettel zengette március dicsőségét Népgyűlések a szabad ég alatt A népgyűlések pedig folytak tovább. Sem azelőtt. sem azóta nem határoztak Szeged város PeMjtt ef azt, nd Wrtfet Régiben, S tartson kfki olajág* Kéziben. Martaléka pártdthöknek Már valánk; Egyetértés! boldogíts sd Szmt hazánk. Kljén a nép s páltfogói Végzeten: Hölgyeink e szép hazában S Szegeden. Iegéle tbevágóbb dolgai felett igy. szabad ég alatt, mint őseink Rákoson s Pusztaszeren, vagy mint a régi rómaiak oomitiáin s contióin. A népgyűléseket, amelyek ezután következnek, azért kell a krónikásnak fölemlítenie, mert a márciusi napok történetéhez, a nibelungi tragédia emberfölötti nyitányához szervesen hozzátartoznak. A március 26-iki népgyűlés tárgyalja Rengpy és Szent királyi városrendezési javaslatát, a 31-ikS pedig a szegedi nemzetőrség számára kér a kormánytól 2000 puskátv 200 karabélyt, 200 kardot s 400 pisztolyt. Április 4-én üdvözlóira tokát küldenek Wesselényihez, Deákhoz és Klauzálhoz. Azonban ekkor már érezhető ingerültség kavargott a szegedi kedélyekben. Különösen a pénzügy- s hadügyminiszter kinevezésének késedelme miatt z azért, mert Zimonyban és Karloviczban kitűzték a szerb lobogót, Zimonyban megakadályozták a magyarzászlós gőzös kikötését s mert a szeged; vár sarkáról eltávolított, de újból visszahelyezett kétfejű sas ismét .fölrepült*. Az általános izgatottság enyhi'éüére a következő, 24-iki népgyűlés megválaszbot'a a nemzetőrség ideiglenes tisztikarát Törzstisztek Korda János -ezredes OsJrt róvszfcy József sSezredes, Bába Antal őrnagy lettek. ApróságoK Szegedről, arnra 1843 Eddig a história, az idő fonala mentén húzódó valóság. I>e ha közelebbmegyünk a legendás időkhöz, a -szem egyebet is meglát Mert nem históriai lényegesség ugyan, de tudnivaló mégis, hogy az akkori Nagyplaeol, a mai Széchenyi-teret, akkor, március idején nevezték elSza-, badság térnek, az Iskola-uccát Kossuth-uccának, a Szegfü-uccát Szemrrs-uccának, a Pacsirta-cccát Deák-uccának, a Kápolna-teret Ratihyány.térnek, a Kápalna-uccát Wr:<selényl-sornak s hogy ezenfelül Eötvösről, Széchenyiről, Sz' ntkiráíyiról is neveztek el uccát s a Szent Gyürgy.-uccából is ekkortá l lett Dugonlcs-ucca. A névmagyarosítás hazafias mozgalma is ekkor terjedt el a legjobban a hatóságok minden erejükkel támogatják s Szegeden például ekkor lesz SzllberMM Bárczy. Jégerbfíl Vadász, stb. A szabadságharc alatt élte első nagy föllendülését a szegedi színészet is, amikor Latabár, majd Ilavl Mihály volt az igazgató s itt tünt fel, mint kezdő színésznő, Munkácsy Flóra s a nemzeti színházból vendégként gyakran lépett fel S«enlpétery is. Később aztán, mikor a kormány Szegedre köl tőzőtt s Görgey és Kossuth itt a Tisza mögött szervezték meg a nemzeti ellenállást, 1849 legendás, véres tavaszán Szeged olyan óriási erőpróbát állott ki sikerrel, ami kulturális erejét és szellemiségét is egyszeriben fóllenditette, hogy aztín annál nagyobb csend boruljon reá s csak 1863-ban merje félve Láng Boldizsár színigazgató március 15-én szinrehozni a »Béla futása* cimü »első magyar operát*. Tallózás Szeged u!én 48-as pesti lapokban A régi ujságlapok beszédesek, de sokat kell lapoznunk, amig szegedi vonatkozást tárnak elénk. A .Közlöny* 1848 aug. 14 száma nyugtázza Hó dy Imre, Rengey Ferdinánd, Korda János. Fotty János, Gócz János, Leffler Mihály, Steinhard Antal és Kiss József szegedi polgároknak a honvédség iránti áldozatkészségét A PesH Htrtap 1848 jul. 16-án irja: .Szegedről irják: Julius 12-én Bechtold és Eder tábornagyoknak éjjeli zenével tisztelkedtünk.... s a Szegeden keresztül utazott katonnság főbb tiszteihez intézett szavaikban nyilvániták: mi képen a magyar haza s alkotmányt védeni olly kötelességünk, hogy az azt elmulasztók számára minden helységben van egy oszlop s egy darab kötél*. Megemlíti az egyik újság, hogy a szpgedi zsidókózség március idusénak örömére hálaadó intentisztcletet tartott s a paksi zsjdókőzség a haza oltárán 101 frt. 40 kr.-t áldozott Az elesettek listáján pedig gyakoriak a Rosenfeld Móricok. Történelmi pikantériával is szolgálnak Szegedről a pesti lapok. A Kftzlftnv 1848 julius 10-iki számában szegedi tudósítást hoz, amely két szegedi századparancsnok beszédét közli. Az egyik, Dáui Ferenc, lelkesen jelenti ki, bogy csapata élén tűzbe is kész mermi a hazáért A másik, Gombás József viszont .százada irányában nem nyilatkozhat olly kedvezően, mert összes ékesszólása leginkább csak igen szegényekben éh reszté fel a haza iránti STJCöt kötelességet, mig a vagyonosb osztály hidegen maradt*. Azonban ő igy is kész vérét ontani a hazáért. A Pesti Htrtap ehez még gúnyos kommentárt is fűz. De a válasz nem késik Szeged részéről s a Közlöny siet is leközölni. 'Városunkat a mostani mozgalmak kulcsának ismerjük* — irja a helyreigazítás. Hivatkozik arra, hogy nemzetőrségünk a legjobban igénybevett s mégis hiányosan felszerelt. Nehéz helyzetünket ne súlyosbítsák igy is. Most vettük — irja — Torontá'megye .szomorú levelét a szerbek iszonyatos dulásairól. Mi körül vagyunk véve szerblakta falvaktól: Deszk, Szentiván, Gyála, Keresztúr szomszédaink. S végezetül ugy fejezi be a cikkét, hogy attól akár 1931 krónikása is lehetne a szabadságliarc vérzőszivü szegedi hazafia: »De tekintsünk pénztárunkba — In fog tűnni, hogy az országnak egy városa swn viseli arány, tag több terhet nálunknál*. Am .mindezt szívesen tesszük és utolsó erőnkig mindent tenni fogunké. Rónai Mihály András. KSItözkSdéseket kocsikon tutányosan eszközöl Kálmán szállító, gzeni Mihály ncca 6. szám. Telefon 15—83. KIR Poloska és molyirlásl teljes szavatossággal Szegeden a 134 I akásferföflenitö Vállald (Mn-lrodtja végzi Dugonics tér 12. Telefon 31-77Szegedi negyvennyolc ... Szeged 1848 márciusában — A szegedi Talpra magyar — „Szeged népe, nemzetem httszleesége" nyolcvanhárom esztendő szelei és viharai fajnak s lapoznak rá Szeged történetének egyik legszebb lapjára, március idusára, 1848-ra. Méltó arra. hogy összeszedjük az emlékeit, elfeledett szavait és a szegedi olvasónak megmutassuk: itt is volt március idusa, itt is volt magyar forradalom és a különbség ís csak annyi volt, hogy a pesti hatvani-uccai landerer és Heckenast nyomdáját itt a nagypiaci Grün-nyomdának hivták^ a szegedi Talpra magyart nem Petőfi Sándor, hanem egy ismeretlen, gyarló, de lelkes poéta irta, meg az, hogy két nap telt volt el mindig a pesti és a szegedi események között, amig a hir szárnya elhozta az újságot, az idők fordulását a forradalmat Szegedre. Március 15-ifce Szegedre érkezik a Pannónia gSzösön 1848 március 17-én, pénteken délután 5 órakor kikötött Szegeden a .pesti hajó*, a Pannónia gőzös — főárbócán pedig a szegcdi lelkek legnagyobb megrökönyödésére s a szegedi vár kétfejű sasának nagyobb épülésére a nemzetiszínű lobogó lengett. A kikötő népe már-már hordta volna az irháját a veszedelmes, rebellis hajó közeléből, mikor az utasok kiszálltak, kezeikben fehér papírlapokkal, amikről hangosan lelkendezték a szegediek felé: .Mit kíván a magyar nem. «et1« .Talpra magyart.* A polgárok szétszaladtak a városban, újságolni, hogy .Pesten kiütött a szabadság*. A városban ekkor már rebesgették, mintha .valamely veszélyes következményű sürgöny érkezett volna*. A szóbanforgó sürgöny meg is érkeaett, azonban az érdemes polgárok semmiképpen nem merték azt kibontani. Végre is Tary Pál főkapitány megemberelte magát s Petrovits és Kotolyár tanácsbeliekkel a helyettes főbíró szállásán elolvasta ama .veszélyes* sürgönyt ami pedig nem volt egyéb, mint nemes Szeged sz. ldr. városa országgyűlési követeinek, Rengey Ferdinándnak és Wöberoek kővetjelentése az országgyűlés március 14. és 15-ild üléséről, amint következik: .Hazánk újjászületésének órája megkondult; a magyar hazája 300 éves küzdés éa szenvedés után egy nagy és dicsőbb jövendőnek nézhet elébe^ a régi átok szűnni kezd — a bécsi absolutisticus irányú kormány megbukott, herceg Metternich, ezen átkos rendszernek személyesítő je, többé, Istennek hálál nem miniszter*. A levél további részében az összes márcfuKl reformtörvényeket Szeged tudtára adja s a városi ezt • jelentést a maga teljes szövegével jegyzőkönyvbe Iktatta. Azonban az egykorú lapok szertat egynémelyek a szabadságot egy kalap alá vonták a >ribillió«val és estefelé aztán zajos csoportok vonultak föl Szeged uccáin. Egy üyen csoport, »lelke vágyainak szabadabb tért engedve*, .Horváth Czirill lyceumi igazgató s királyi könyvvizsgáló ablakai alatt a gondolatölő censurának örök requiemet, a sajtószabadságnak pedig, valamint Kremming r prépost ablakai alatt a lelkiismeretszabadságnak riadozó éljeneket hangoztatott*. Aznap éjjel még az iskolauccai .fekete kutyához* címzett vendéglőben néhányan megnyerték a főbírót s a tanácsbelieket annak a tervnek, hogy másnap a követ jelentést népgyűlés elé terjesszék. A város pedig késő éjszakáig fennmaradt, mulatságok és táncvigalmak kőzött köszöntötték a kiszomjazott lelkek a szabadságot. fiz eisfi népgyűlés Másnap, március 18-án a városi tanács előtt küldöttség jelenik meg. amely a népgyűlés öszszehivását és a városháza tornyára a háromszínű zászló kitűzését követeli — s a tanács dicséretére szóljon — azonnali sikerrel. Hetivásár volt éppen s a nagypiaoon, ahol a népgyűlést megtartották (a mai Széchenyi-téren) mintegy 1000 ember sereglett volt össze. Felolvasták nagy tetszés között először a követek jelentését s a nép lelkesedése a* ujjongás paroxlzmusálg fokozódik, amikor Bérciy felolvassa a pesti 12 pontot, a közteherviselést^ az Uniót és • cenzúra eltörlését és a sajtószabadságot proklamálják. Elhatározta még a népgyűlés a nemzeti őrsereg szervezését, másnapra a város kivilágítását s az ülések nyilvánossátételét s Kossuthnak üdvözlőiratot küld. Majd megalakítja a pesti .közcsendi választmány* mintájára az .állandó bizottmányt*, amely a népgyűlés mellett ezután úgyszólván hoszszu időkig az egyetlen hivatalos fórum marad Szegeden. Elnöke Tary Pál lett, tagja 24 szegedi polgár, közte egy zsidó is, hogy ezzel ís dolcumentálódjék a hármas ideál, a szabadság, egyenlőség és testvériség tisztelete. fl szegedi Talpra ro ;"»ar Ami Pesten egy napon zajlott le, ahhoz Szegeden több nap, majdnem egy hét kelleti. A szabadsajtó első szegedi termékét Is csak márctas 19-én, a forradalom másnapján szórta széjjel a nagypiaoon a Grűn-nyomda. A szegedi Petőfi Sándor bizony nem volt Petőfi Sákdrr s dala nem volt .Nemzeti da'n. De nekünk, szegedieknek, mégis érdemes reá visszaemlékeznünk és • mámoros^ akadozó ditirambokat ideidéznünk, amint következnek: Március 19-én 1848 F.ljen dicső tyátyimk • Népatya, Kl mindazt, nM rág Hrántnnfc, Megadta. Nagy legyen ma kedvűnk, mert e Vigalom, Háromszor száz évi búért Jutalom. Es mivel ma tanepély van. Nagyszert, S a borúra megjött egyszer A derű.