Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

^ 1931 áprffls 5. Húsvéti Interiu a polgármesterrel a szinházról, a gázgyárról, a paSotakapuréf, a munkanélküliségről, politikáról, a város legaktuálisabb problémáiról (A Délmagyarország munkatársától.) Hús­véti interjú a polgármesterrel a város legak­tuálisabb problémáiról: meglehetősen nehéz föladat, hiszen a polgármester úgyszólván, minden nap elmondja a maga jól meggon­dolt és igen óvatos véleményét mindenről, hiszen ezek az aktuális problémák aktuálisak már hosszú idők óta. Azért mégis nekifohász­kodik az ujságiró, rágyújt az előzékenyen kí­náló polgármesteri kézzel eléje tolt vékonyka Mirjamra és már adja is föl az első kérdést: — A legaktuálisabb a színház. Ml lesz vele, mekkora lesz az idei deficit, hogyan egyenliti azt ki a város? Milyennek látja a polgármester ur a jövő szezon sorsát? — A szinház eddig még anyagilag elég tűrhetően áll. A ráfizetés csak ezután, csak a szezon hátralévő hó­napjaiban kezdődik. Hogy milyen nagy lesz, az a jövő titka. Csak egy bizonyos, még pedig az, hogy a vá­rosnak fizetnie kell, a vá­rosnak teljesítenie kell a színészekkel szemben vál­lalt szerződéses kötelezett­ségeit. A közgyűlés ugy ha­Dr. Somogyi Szihestfer tározott, hogy tartsuk eb­ben a most muló szezonban a szinházat házi­kezelésben, ennek a határozatnak anyagi kon­zekvenciáit viselnünk kell. A várható deficitre fedszet nincs, többletjövedelemre a költségvetés egyetlen té­telénél sem lehet számítani, tehát a Jíözeyölés dolga, hoqy meg­találja a módot a színházi de­ficit kiegyenlítésére. Hogy mit várok az uj szezontól? Hát Istenem, az ember azért van, hogy mindig a legjobbat várja, a legszebbet remélje. Ezen az alapon én fényesnek látom a jövő szezont, ha hozzá­értő alapos igazgatója lesz a színháznak Ed­dig ugy van, hogy az igazgató Görög Sándor lesz, a szinügyi bizottság ugy találta, hogy az 6 ajánlata közelitette meg a legjobban a pá­lyázati hirdetmény feltételeit. Ha a külön­böző garancialevelekben letett óvadékot kész­pénzre cseréli föl, akkor meg is kötöm vele a szerződést. Április huszonegyedikéig kapott erre haladékot, csak akkor válik el, hogy tudja-e teljesíteni ígéretét Következik a másik fontos kérdés, talán még a színháznál is sokkalta fontosabb, a gázgyár. A' közönséget nemcsak az érdekli, hogy milyen lesz a megoldás, a megállapodás a város és a jelenlegi gyártulajdonosok között, hanem az is, hogy mikorra várható ez a megállapodás, hogy mikor kötik meg végre annyi esztendei harc után a békét a harcoló felek? — Nekem, ha lenne is kialakult véleményem ebben a gázgyári kérdésben — mondja a pol­gármester —, akkor sem beszélnék róla, mi­vel pedig nincs még álláspontom, nem is be­szélhetek. Megvárom én is, mint a bizottság minden tagja, amig tisztázódik a helyzet, amig világosság derül a legapróbb részletre is, szó­val amig teljesen világos képet kapok. Most egymásután tartjuk ezeket a felvilágo­sító és részlettisztázó tárgyalásokat, rövidesen megkezdjük maid az együttes tárgyalásokat a gázgyár képviselőivel ás azt hiszem, hogy ezeket a tárgyalásokat a nyáron befejezzük, a nyáron elkészíthetjük azt a végleges ja­vaslatot, amelyet azután a köz­gyűlés elé terieszlheíünk és amelynek alapján a város törvényhatósági bizottsága meghozhatja végleges határozatát. A probléma igen fontos, hiszen nemcsak sú­lyos milliókról és jelentékeny jövedelmekről van szó, hanem a város egyik legfontosabb közszolgáltatásáról is, tehát indokolt, ha a kérdés minden legapróbb részletét is a leg­alaposabban megtárgyaljuk, megfontoljuk és az anyag legteljesebb ismeretében hozzuk meg határozatunkat. Az építkezések: Felépül-e a Boldogasszony­sugáruti városkapus palota? Megkezdik-e a tavasszal az építését? Milyen más építkezésekre van még kilátás ebben az esztendőben? —• Ne hívjuk palotak apunak azt a Boldog­asszony-sugáruti épületeit, ez az elnevezés luxust sejtet, pedig itt nincsen luxusról szó. A sugárut átboltozásával csak a rendelkezé­sünkre álló teret akartuk a leggazdaságosab­ban kihasználni. Amivel többe kerül az átbol­tozás, azt, vagy még annál is többet, megtaka­rítjuk a telek árában. Hogy ez a megoldás esz­tétikai szempontból is nyereséget jelent a vá­ras számára, annak csak örülni lehet és örülni is kell. Az építkezés kiadásához, illetve a versenytárgyalás kiírásához szükséges ada­tok összeállítása most folyik, a tervek már készen vannak és a kultuszminiszter legutóbb határozott formában kijelentette, hogy áprilisban meg ls történik a munka kiírása, májusban pedig már meg Is kezdheti a vállal­kozó az építkezést, amelyre 700—750.000 pengő fedezet van. Ezen­kivül felépítjük az idén a két uj gazdasági is­kolát, amelynek építését már meg is kezdték, azután sor kerül az alsó- és felsőközponti, va­lamint az Aigner-telepi iskolák kibővítésére, folyik a leszámolópalota átalakítása. Sajnos, ezeken kivül más középitkezés nem igen lesz a nyáron, de ezeknek az értéke is körülbelül egymilliószázezer pengő. Következett a legsúlyosabb kérdéscsoport: a gazdasági válság, a munkanélküliség, a kibontakozás és vár-e Valami jó eredftényt a polgármester az osztrák—német vámuniótól? — Én csak szegedi viszonylatban beszélhe­tek ezekről a dolgokról, bár Szeged helyzetét sem lehet elkülöníteni sem az ország, sem a nagyvilág helyzetétől, hiszen számtalan szál köti azokkal össze. A gazdasági helyzet láz­mérője szerintem a kereskedelem, mert ennek a helyzete tükrözi leghívebben vissza az ál­talános helyzetet. Jól akkor megy a kereske­delemnek, ha a többi kereseti kategóriák fo­gyasztóképesek, ha van pénze a földmivesnek és az ipari munkásnak. A közalkalmazottakról azért nem beszélek, mert ezeknek a jövedelme, fix, amely körülbelül független a gazdasági helyzettől. Véleményem szerint a mi viszo­nyaink között elsősorban a földmivesen és az iparoson kell segíteni, ezt a két kategóriát kell fogyasztóképessé tenni. A földmiveseken a vá­ros a maga erejéből segíteni is igyekszik. Ezt a célt szolgálja a burgonyavelőmag-akció, az apaállatok beszerzése, a tizennyolcholdas uj­szegedi gvümölcsfacsemctekert, amelynek faj­csemetéi (fontosalma, rózsabarack, szi'va, körte, csupa olyan gyümölcsfajta, amely keresett exportcikknek bizonjoilt az elmúlt esztendők­ben) már a jövő évben piacra vihetjük és el­láthatjuk vele a szegedi gazdákat. A gazdák, a földmivesek helyzetének megkönnyítését cé­lozta a napraforgóakció is, sajnos, nagyon ri­degen, bizalmatlanul fogadták ezt a gazdák és igy nem mertem egy vagonnál többet rendelni az ingyen napraforgómagból. Bízom azért ab­ban, hogy a bátrabbak kísérlete sikerül és ezt SZEMÜVEGET Kárász ucca 3, 32 Okulárlum, Kellnernél. saját szemükkel láthatják majd a többiek, a jövő esztendőben népszerűbbé válik a napra­forgótermelés. Támogatjuk az Alföldkutató Bi­zottság működését is mintatelepek felállításá­val. Mindezekkel az a célunk, hogy könnyit­sünk a mezőgazdák helyzetén, hogy megke­ressük számukra a könnyebb és biztosabb bol­dogulás útját. A kézműipar támogatása már nem lehet ennyire intenzív, de azért ezen a té­ren is megteszünk mindent. Propagáljuk a magyar ipart, támogatjuk az ipartestületet ab­ban a törekvésében, hogy a szegedi ipar reme­keit időről-időre kiállíthassa és a lehetőség keretein belül munkaalkalmat is nyujtunk Szeged iparának. Természetesen ez mind na­gyon kevés és igy fontos szerepe jut a szeren-' csének. Ilyen szerencsének tartom, hogy két angol érdekeltség két szövőgyárat is tart Sze­geden üzemben, az egyik 380, a másik egyelőre száz munkást foglalkoztat. — Ezek azonban mind elszigetelt helyi kí­sérletek, amelyeknek eredménye sokban a nemzetközi helyzet alakulásától függ. Egy vá­ros polgármestere és magisztrátusa a maga erejéből nem oldhatja meg a világválságot, még egy ország kormánya is gyönge erre. Hogy mikorra várom a nemzetkőzi helyzet ál­talános javulását? őszintén megmondom, nem tudnék felel ni, de nem is felenék erre a kérdés­re, mert keserű tapasztalata lehet mindenkinek, hogy a legelismertebb pénzügyi és gazdasági zsenik jóslataira is alaposan rácáfoltak az események. Magyar szempontból azért az oszlrák—német vámuniót nagyjelentőségűnek tartom, bár megítélésem szerint az osztrákoknak és a németeknek'nem sokat használ majd a gyakorlatban. Magyar szempontból azért tartom nagyjelentőségűnek, mert propagandát jelent a szomszédos és gaz­daságilag egymásrautalt államok közeledésére. Magyarországnak előbb-utóbb csatlakoznia kelt ehez az unióhoz, amely talán iparunkra sor­vasztólag hatna, de biztos piacot teremtenn mezőgazdasági terményeink számára és lehe­tőséget teremtene a mezőgazdasági ipar fej­lesztésére, illetve megteremtésére. "A" mezőgaz­dasági válság megszűnése esetén pedig auto­matikuson enyhülne a gazdasági elet minden más ágazatának válsága, tehát az iparé is. Hiába tiltakozik Csehszlovákia, előbb-utóbb be kell látnia, hogy nélkülünk és ellenünk nem boldogulhat, hogy sorsa mellénk és Auszt­riához kényszeríti, hogy 'észrevétlenül is hala­dunk a magyar—osztrák—cseh vámunió, vagy gazdasági szövetség felé. Nem vagyok finánc­zseni, de ugy vélem, hogy a mai súlyos hely­zetben enyhülést csak az hozna, ha a fran­cia, amerikai és svájci tőke kedvet kapna a vállalkozásra és friss vért szivattyúzna Kö­zépeurópa sorvadó gazdasági vérkeringésébe. Biztos vagyok benne, hogy ez eleven folya­matot indítana meg, amely lassankint vissza­vezetné a normális gazdasági élethez a világot. Utoljára maradtak a politika, a közeledő választások kilátásai. Hogyan látja a helyzetet és mit vár tőle a polgármester. Történik-e változás Szegeden a mandátumok szétosztásánál, hődit-e tért, veszit-e mandá­tumot valamelyik párt? A pólgármester nem válaszol. Elgondolkoz­va néz ki az ablakon és érdeklődve figyeli a papucspiac vevőmentes képét. Majd tagadólag megrázza a fejét. Nem kiván nyilatkozni. — Az sem biztos még, hogy megtartják-e a választásokat — mondja, majd halkan hozzá­teszi, hogy a politikába nem, akar beleszólni. m. 1. Herceg EslertiSzy sonkák, felvágottak ÍK^PAAIHÍÍAV főszer- p* csemegeüztetében leniéi inger ncca i. Állandóan friss áruk nagy vAlojiJtUbnn,

Next

/
Thumbnails
Contents