Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

SZtCED. SzerKesztö»eg: Somogy! ucca *JE. Lem. Tele tori: 23-33.^Klndóhlvnt»l, kölcjönkdnyvlftr «s fegylroda • Arad! ucca 8. Teleion s 13—OO. - Nyomda i Lttw I loot ucca 19. Telefon t 26-54. rávfrall «£• levélcím DélmanyaroncAq Siege<l. Az élők feltámadása A húsvéti ünnep a feltámadás vigaszta­lását nyújtja. Am vigaszlal-e még a feltá­madás hite? Vigasztal-r még a halottak feltámadása, amikor az élők szeretnének már feltá­madni ebből az életből? .A halál réme vi­gasztalássá enyhült s rémmé torzult a vi­gasztalás. Már nem irtózattal gondolunk arra, hogy a sirgődrében végződik minden földi élet, a halál megenyhült, a sir jó­ságos nyoszolva lett s egyre többen és többen gyorsítják meg lépteiket a temető felé. Húsvét a halottak feltámadását igéri, de mi igéri már az élők feltámadását? Nem pogány kétségbeesés fordítja visszájára a patinás szavak értelmét, de ha megválto­zott a mérleg, amin az élet javainak sú­lyát mértük, megváltozott az élet száma­dása is. Mint régi képen az aranyozás, megkopott, megtört gőgös ragyogása an­nak a szuverenitásnak, amivel az élet a halál felett uralkodott. Az élet volt a kí­vánatos szerető, a részegítő ital, a tün­döklő brilliáns, a jóságos meleg, egy nagy­szerű járnak tündöklő káprásata. S mi lett ebbő! az örök verőfényből? A kinok bálja, a fájdalmak tivornyájá, orgiája a szenvedéseknek, processziója a szomorú­ságoknak, a jajok kintornája. Nem az élet szeretete szűnt meg, nem sz élet melódiája halkult el, nem az élet öröme sápadt el bennünk. Csak kikerül­tünk az élet sodrából, a napsütéses oldal­ról, a teritett asztal mellől, sivó" pusztára dobott ki sorsunk, ahol örökhelybenjárás­sal dagasztja térdig kopott lábunk a sarat s nem jutunk előre soha. Mankós fiu nézheti ugv labdázó társait, mint ahogy mi gondolunk vissza életünk elmúlt örö­meire. Éhező öregek bámészkodhatnak ugy el üvegen keresztül a kirakatok dus és izes kincsein, mint ahogyan mi bámu­lunk kielégített örömeink, betöltött kedv­teléseink után. Pedig be szeretnénk még folytatni az életet mi is. Régi napos dél­utánok emlékei korzóznak föl-le szivünk­ben. Hol vannak a régi vasárnap dél­utánok, a régi szüretek, a régi bálák, hol van, hová sülyedt a tegnapi munka dalos könnyűsége, ami mésjis, mégis fehér cipó­val jutalmazott. Elsülyedt. mint Atlantis, az Óceán habjaiban s csak régi emlékek konduló harangszava küldi még utánunk izenetét. Ez az élet jöjjön vissza, ez az élet tá­madjon fel? Elég volt már a gondok epé­jét szürcsölni s majszolni a munkanélküli­ség fűrészporból gyúrt kenyerét. Elég volt már hordozni roggyant váltainkon az évek növekedésével s az erők fogytával aniugv is sulyosodó terheket. Ez á halálos élét lázadókká nevel már bennünket: nincs már tovább'. A gondok bilincseitől meg akarunk már szabadulni egyszer s fel aka­runk támadni ebből a tetszhalálból, ame­lyik arra kényszerit, hogy mozdulatlanul szenvedjünk, könnyek nélkül sírjunk és némán ordítozzunk a fáidalomtól. Mi tu­dunk hinni a halottak feltámadásában, de hinni akarunk az élők foHámndásábnn is. Vasárnap, 1931 április 5 Ara 32 fillér VII. évfolyam, 77. szám wmrnmmSmmmmm Jaírus leányai vágjunk mindnyájan, de fiol a megváltó gondolat, hol a jnegválfó csuda, hol a megváltó hatalom, amelyik kivinne bennünket a mai élet halottas há­zából? * • : Kik azok, akik ezt a halált ránbparan­csolták? Kik ütötték ki gyerekkezünkből a játékokat, kik árnyékolják el előlünk az aranysugarakat záporozó napot, kik ojtották belénk a szenvedés mérgét, kik torzították el az örömöket virágzó életet, kik szögezték ki kapufánkra a halál bal­dachinját? Talán csak a kapzsiság és a gonoszság s játékszerek voltak azok a vé­res, hermelines tébolvodottak az ősgo­noszság kezében, akik — uj Herosztráte­szek, uj Nérók — felgyújtották az életünk örök városát. Közveszélyes őrültek kezéb" adta az emberiség a marsallbotot, piromá­niákusokra bízta a puskanorostornvokat, ELÖFlZErf S- Havonta helyben 3.ZO vidéken e« Budapesten 3-«o. KUimicWin 4*40 pengd. - Eqye* teám Ara hfctklix­nap ÍO, volAr- é» Unnepnan Ull- Hir­detéseit felvétele tarifa Merlnt. Megje­len'lf hfttfA ''(vMelív-l '.»n<i»(« reaael kleptomániákusokat bizott meg javainak őrzésével, sibercket állított a határok vé­delmére, láncosokra bizta a mindennapi kenveret és nemzetgyilkosokra a békét. Ha "ilyen szálláscsinálói voltak a mai éle­tünknek, lehet nekünk más életünk? Sziklasírba temették a jóságot és a t>ől­cseséget s keresztre feszitették az emberi szolidaritást. Ezeknek kell fdlámadntok, hogy feltámadhasson halálba dermedt éle­tünk is. Amikor az élők a halálba sietnek, ne kivánjunk a halottaknak feltámadást. Előbb támasszuk fel a régi élet szépségeit, a régi életünk örömeit, a fehér kenyér­nek és biztos munkának dicsőséges ural­mát s ha már az életet élni érdemessé tettük, ha már mi élők feltámadtunk a mai életünk sötét sírjából, akkor könyö­röghetünk csak megbékéli tiszta szivvel a húsvéti ígéretek beváltásáért. Szombaton est* lemondott a Mlronescu-korminy Rendszerváltozás a román politikában? (Bndapettit-ud^sitónktclefonjelec­tés e.) Bukarestből jelentik: A Mironesen-kot^'ány szombaton este lemondta:! A lemondás oka. ho?y Manllescsi kereskedelemügyi miniszter a király fel­szólítása dacára sem volt hajlandó lemondását visszavonni. Politikai körökben azt hiszik, hogy a Miponesen­kermány lemondása rendszervál-: rizást jelent éj koncentrációs knrmánv következik Ezt látszik igazolni, hogv még szombaton táviratilag Buka­restbe hívtak Tltalefcu londoni román követet és a jelenleg Párisban tartózkodó ManftiL igy ArOlt mirn5k revolveres vérengzése a budapesti zsinagógában A péntek! istentisztelet végén a tömeg közé lőti — 01 sebesült — „Mikor les? már vége a gyűlölködésnek", — mondotta dr. Hevesi Simon Budapest, április 4. Pénteken este Budapesten példátlanul izgalmas és véres merénylet történt a Dohánv-uccai zsidó templomban. Az istentisz­teletnek épen vége volt, amikor egy dult arcú ember felrohant a frigyláda előtti emelvényre, revolvert rántolt é« hatszor egymásután elsütötte A lövéseknek borzalmas hatásuk volt. Négy ember esett össze véresen, jajgatva. A templomban nagy pánik keletkezet1-, az emberek egymás hátán igye­keztek menekülni a kijáratok felé. A merénylet részletei a kővetkezők: A Do­hány-uccai zsinagóga pénteken este zsúfolásig meg­telt hivőkkel. Legalább kétezren voltak az isten­tiszteleten. A főrabbi épen elmondotta a záró­imát, amikor egy rosszal öltözőit férfi rohant be a baloldalt f-'ső mellékajtón, amely közvet­lenül a templom f-Shajója mellett van A férfi előrántotta a revolvert és a távozni készülő közönség leié Irányítva, hatszor elsütötte. Amikor revolveréből kifogytak a golyók, nyu­godtan a zsebébe nyúlt és a ravaszt ismét meg­húzta. A fegyver azonban ekkor csütörtököt mon dott és ekkor többen a merénylőhöz rohantak. Egy Linzer Imre nevü villanyszerelő felugrott a korlátra és egy erős ütéssel kliitöt'.e a kezéből a revolvert. A merénylőt közrefogták és a fel­dühödt emberek rátámadtak. Az Izgalom a templomban leírhatatlan volt A nők a karzaton sikoltoztak. tftbWW elájultak, mindenki fejvesztetten menekült, a kijáratoknil a tolongás életveszélyes volt, bent a templomban pedig a lelőtt emberek iaigatva fetrengtek vé­rükben. A tömeg dühe nem ismert határt Agyba főb* verték a merénylőt, akit csak a megjelent rendőrség tudott megmen­teni a lincseléstől. Nagyobb gyalogos és lovas­rendőrosztagok érkeztek a templom elé és igye­keztek a rendet fentartani, mert félő volt, hogy az elkeseredett tömeg agyonveri a merénylet Közben megérkeztek a mentők, akik a sebesülteket első segélyben részesítették. A legsúlyosabb Roth Jenő 17 éves aranyműves állapota, akinek a b?l. füle mellett hatolt be a golyó a koponyájába A másik súlyos sebesült Taglicht Náthán 44 éves ügynők, nyakszirtjén hatolt be a golyó a tes­tébe. Három könnyebb sérült jelentkezett még. Glöek György 12 éves tanuló, Pintér Ignác 70 éves iskolaigazgató és Stern Leó 41 éves kereskedő. A mentők a sebesülteket a Bókus-kórhazba szál­lították. A merénylőt nagy üggyel-bajjal sikerült aztán kicsempészni a templomból. Megkötözve a fő­kapitányságra szállították, ahol nyomban megkezd­ték kihallgatását. Ekkor még senki sem tudta, hogy kl a merénylő, miért követte el a rém­tettet A rendőrségen valami állásnélküli • nap­A Délmagyarország húsvéti száma 56 oldal, ára 3Z fillér

Next

/
Thumbnails
Contents