Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-30 / 97. szám

1931 április 30 DÉL.UA<;Y\RORSZAG UJ lakásrendelet As átalakítások esetében kiterjesztették a felmondásokat — Lakésmodernlzálás százszázalékos béremelési lehelőséggel — Félszázalékra szállították le a havi részletek kamatfát Budapest, április 29. A MTI jelenti: A hivatalos lap legközelebbi száma közli a népjóléti miniszter uf lakásrendeletét. Mint illetékes helyről közlik, ezt a rendeletet nem abból a célból közölték, hogy a lakáskérdés most újból szabálvoztassék. Azért adták ki. mert az 1931.' évi 35.000/1931. sz. pénzügyminiszteri rendelet folytán, amely a munkanélküliség enyhítése céljából az építkezési munkák megindítása érdekében bizonyos átalakítási munkálatok elvégzése esetére rendkívüli, ideiglenes házadómentességet ad, szükségessé vált az érvényben lévő lakásügyi szabályok módosító a és kiegészítése, hogy ezek a szabályok ne legyenek akadályai a nagyobbarányu építkezési munkálatok megindításának. A most kiadott rendeletben egészen uj rendelkezések csak azok, amelyek a munkanélküliség enyhítésére alkalmas nagyobbarányu építést munkálatok megindulását gátló jogi természetű akadályok elhárítását célozzák. Ilyen a rendelet 8. §-a, amikor kimondja azt az elvet, hogy a bérlő a szükséges javításokon és óvóintézkedéseken felül az idevonatkozó pénzügyi rendeletnek megfelelően átalakítási munkálatok végzését türm köteles, ha azok a bérlemény használhatóságát nem teszik lehetetlenné. De védeni akarja ez a paragrafus a bérlő érdekeit is, amikor is lehetővé teszi, hogy az átalakítás idejére a bérletet erre az időre eső bérfizetése nélkül elhagyhassa és oda a munkálatok befejezése után visszatérhessen. Intézkedést tesz arra az esetre is, ha az átalakítási munkálatok a bérlemény használatát kizárnák. A rendelet az épitési tevékenység előmozdítása érdekében az indokolt felmondást, amely eddig csak uj épület épitése esetén volt megadva, a 15. §-ban kiterjeszti az emelet ráépítésekre és az átalakításokra is megfelelő megszorításokkal. Az indokolt felmondások eddigi nagy akadálya volt a berbeadó ama kötelezettsége, hogy bérlője részére kielégítő lakást kellett szerezni. A munkanélküliség enyhítése érdekében a rendelet a bérbeadó eme kötelezettségét ugyan megszünteti — mondja a MTI közlése —, de helyébe a bérlő érdekébe egy másik kötelezettséget állit és pedig, hogy a tulajdonos köteles a bérlő költözködési kötelezettségi megtérítése címén a felmondott lakás egy hónapia eső esedékes bérét megfizetni. E^ek a rendelkezések ugyan megszüntetik a javítási és épitési munkák nagy jogi akadályát, de kellő figyelemmel részesitik a vagyonilag rendszerint gyengébb helyzetben levő bérlők érdekeit is. Még a rendelet 3. §.a tesz ujabb fontos rendelkezéseket, amikor a pénzügyminiszter rendeletének megfelelő átalakítási munkálatok esetén béremelést engedélyez, amely azonban az alapbér száz százalékát semmi esetre sem haladhatja meg. Figyelembe veendő itt, hogy a béremelési lehetőség csak akkor áll be, ha a bérbeadó magát a bérelt lakást moderni zálta és igy a javítási munkából a bérlőnek is előnye származott. A bérlő felmondhatja a lakást, ha a felemelt bért nem hajlandó megfizetni. A rendeletnek fentebb már ismertetett rendelkezésein kivül első részei novumot nem tartalmaznak, hanem csak az érvényben lévő szabályoknok szószerinti, vagy átstilizált alakban való átvételét és fentartását jelentik. Ez alól kivétel a rendelet 7. §-a, amely a havi részletekben fizetett bér után férő havi í százalék kamatot félszázalékra szállítja le, amely intézkedés a jelenlegi • kamatlábakban találja indokát, továbbá a 40. §., amelynek célja az, hogy azoknak a bérbeadóknak, akik felmondás után, ha arra vállaltak kötelezettséget, hogy bérlőik részére szerzett lakásbér különbözetét, a'lakásügyi korlátozások megszüntetéséül fizetik, lehetővé tegye, hogy e kötelezettségüket megszüntethessék. A közgyűlés meddőnek minősítette az országos színigazgatói pályázatot A polgármester felhatalmazási kapott a színigazgatói állás meghívás utján való betöltésére Csütörtökön megkezdik a zárszámadás vitáfát (A Délmagyarország munkatársától.) Elég nagy érdeklődés mellett ült össze szerdán délután a törvényhatósági bizottság, hogy letárgyalja a 92 pontból álló áprilisi napirendet Az ülést félőt előtt nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester, akinek jelentését dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok ismertette. A tőrvényhatósági bizottság először a köriratokat tárgyalta. Bihar vármegye köriratára elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz a vagyon váltságföldek árának uj megállapításáért Debrecen körirata alapján azt határozta el a közgyűlés, hogy iparfejlesztési alap létesítéséért indított akcióhoz nem csatlakozik, mert az éppen a magyar ipar érdekeit sértené. Hódmezővásárhely köriratára viszont ugy határozott, hogy tízévi adómentességet kér az újonnan létesített gyümölcsösök számára. Névszerinti titkos szavazással hat tagot választottak ezután a csengelei állami népiskola gondnokságába. Megválasztották Darányi Józsefet PaPP Jánost, Sisak Sándort, Turi Istvánt Sávai Ferencet. Ezután a testnevelési bizottságban megüresedett két tagsági h lyet töltötték be. A kisgyűlés dr. Kogutowicz Károlyt és dr. Hunyadi-Vas Gergelyt jelölte. A közgyűlés dr. Hunyadi-Vas Gergelyt és Mas a Miklóst választotta meg. Dr. Tóth Béla főjegyző ct közigazgatási bifehérnemű-. eftk/errv1 épowW-X CMV ii brn*rí Mkdebcjfet* . ItlMM. zottság félévi jelentését mulatta be, majd Back Lipót tanácsnok bejelentette, hogy a belügyminiszter a déligyümölcs és a kereskedelmi sütemények fogyasztási adójáról alkotott szabályrendeletet jóváhagyta. Dr. Csonka Miklós tanácsnok a ISIdbSrrevizió végrehajtásáról tájékoztatta a közgyűlést. Elmondotta, hogy a kiküldött bizottság 13.000 hold föld bérét vizsgálta felül. Hegedűs Bité János felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette a bejelentést. Dr. Dettre János régebbi indítványára megalakították azt a szakbizot'ságot, amely a földek bérbeadásánál fog funkcionálni. Ez a bizottság az idén lejáró bérletek ügyét is megvizsgálja és a hasznosítás módjára javaslatot tesz a hatóságnak A bizottság javaslaDetlre János, Kiss Ferenc, Bagáry László, Papp József, Wagner Adolf, dr Grüncr István, Winkler Elemér. Dr. Grüncr Istvánnak az ingaílanforaalom felszabadítására vonatkozó indítványát a .kisgyűlés elutasító javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, mert a törvényhozás a legfájóbb korlátozásokat már megszüntette. Dr. Grüner István felszólalásában kijelenti, hogy az ingatlanforgalom megkötésére csak a földbirtoktörvény végrehajtásáig volt szűkség. A törvényt már végrehajtották, a kötöttségre igy további szükség nincs. De nincs szükség az állam elővásárlási jogát biztosító törvény további fentartására sem. A földbirtok megkötöttsége megbénítja a forgalmat és nagy károkat okoz a közgazdasági életben. A kötöttség megszüntetése feltétlenül jótékonyan hatna. A kisgyűlés javaslatát nem fogadja el. A közgyűlés 48 szóval 40 ellenében a kisgyűlés javaslatát fogadta el. Félhét elmúlt, amikor sor került a színház-ügyre. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes ismertette a kisgyűlés javaslatát. Elmondotta, hogy Görög Sándor nem fizette le az ötvenezer pengő óvadékot igy ő sem tudott eleget tenni a pályázati feltételeknek. A kisgyűlés ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés állapítsa meg az országos pályázat meddőségét és hatalmazza fel a polgármestert a színigazgatói állás betöltésére. Kéri ezenkívül a határozat azonnali végrehajtásának kimondását A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Háromnegyed hét volt, amikör a zárszámadásra került a sor. — Holnap, holnap! — kiáltozták minden oldalról. — Legafább a tanácsnok" ur elmondja az előterjesztését, — mondotta a polgármester. Back Lipót ismertette, ezután a zárszámadást általánosságban. A város hatósága ar. egész évben megtakarításokra törekedett — mondotta. Ennek az eredménye több, mint 400.000 pengő, de a kiadások növekedtek és igy f,m.000 pengő a deficit. A zárszámadás általános ismertetése hét óráig tartott, ekkor a polgármester félbeszakította az ülést és folytatását csütörtök délután 4 órára tűzte ki. Divat nyakkendők olCíAn 256 Pollák Testvéreknél.