Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-28 / 95. szám
1931 április 28. DFILMAGYARORSZAO 3 Város és telepek A »Hétfői Újság< április 27-iki vezércikke »vétkesen könnyelmű gondolat »-nak nevezi a telepek létesítését Milyen nagy tévedés ez! Mennyire nem látja a cikk szerzője annak hazafias és szociális nagy jelentőségét. Állitom, hogy a városban egy század óta nem tőrtént ilyen nagyarányú megsegítése a szegény embereknek, mint Szegeden a körtöltésen kivüli telepek létesüése által. Bizonyos, hogy az a nincsetlen ember, aki a Haza földjéből csak egy kicsiny darabot is megszerez öröktulajdonul, vagy ami ezzel majdnem egyértelmű, örök haszonbérletül és aam magának házat épít, családi tűzhelyet alapit, sokkal jobban ragaszkodik a földhöz lés sokkal jobban szereti a Hazát, mint azelőtt Ingatlantulajdonossá vált, van mit féltenie, tehát szükség esetén azt védeni is fogja. Én a magam részéről ezt az egyik nagy tanulságot vontam le a magyar kommunizmus idejéből és éppen azért könnyítettem meg a nincsetlen emberek házhelyingatlan-szerzését Annyi pénzük nem volt h°gy öröktulajdont wehessenek, örökbérletként kapták tehát a tőkeérték évi 4 százalékáért, amit már legnagyobb részük el hir viselni. Megkönnyítettük hitelhez jutásukat is. Egy kis katasztert vezetnek a könyvelői hivatalban s a szegedi pénzintézetek felismerték a kérdés nagy horderejét s az örökbérlctekre adtak hitelt, melyből a szegény kisemberek felépithették hajlékukat. Legnagyobb részük rendes családi házat iépitett, vannak kevesen, akik csak' sárból tapasztott kicsi gunyhót tudtak emelni, de ehez is nagy szeretettel ragaszkodnak, a Gondviselés és saját igyekezetük később ezeket is bizonyára rendes lakóházhoz segíti A másik nagy tanulság, amit a kommün Idejéből levontam, hogy a szegény embereknek állandó megélhetési forrásra van szükségük. Ez a kérdés szociális része. A telepi telkek 250—500 négyszögöl nagyságúak, a házhelyen kivül tehát mindegyiknek van kertje ís, legalább 150—300 négyszögöl területű. Akit a város ellátott bármilyen kicsiny kertterűlettel is, annak örökös munkaalkalmat adott. Ha szorgalmas és előrelátó, szűkösen ebből egymagából megél. Legtöbbnyire azonban napszámosok vagy más kisjövedelmű emberek, akiknél a kert jövedelemtöbbletet hoz Az bizonyos, hogy ezt a kiskertet mindenki a tiz körmével megművelheti, gyümölcsőst létesíthet, konyhakerti veteményeket termelhet, aprőjőszágot sertést tenyészthet. Én láttam, hogy mindezt a legnagyobb résae már meg is teszi. Micsoda áldás egy ilyen kiskert a nincsetlen embernek. Akadnak még köztűk is hanyagok, akik még ezt a kis dolgot sem akarják elvégezni, de mindig kevesebben. Hiszen nemcsak a rossz, hanem a jó példa is ragadós és minden telepen annyi sok jő példát lehet látni. Rátérek a városiasság kérdésére. A cikk rrtolsó mondata >99 évig gátolják meg a város fejlődését a telepek*. Ez az állítás nélkülözi a megfontoltságot. Hiszen a telepek a városias szabálvozásu, csinos és jól épült Fndor-telep kivételével mind a körtöltésen kivül vannak Nem kívántam én azokat másnak tekinteni, mint a városhoz ragasztott helységeknek, falvaknak. Magvarország agrár jellegű ország, még Budapest szélein is találunk kerti, sőt szántóföldi művelést Alföldi városainknak az a természete, hogy a belső, modernül kiépített rész után a külső részek már 'kevesebb kényelmet nyújtanak. A telepek természetesen még kevesebbet, de ezeknek lakói tudják, hogy őket a közmüvek igénylésének tekintetében a külváros megelőzi. Nem felel meg a valóságnak, hogy a telepek akadáJvai volnának a város fejlődésének. Ott olyan szegény emberek laknak, akik a város fejlesztésében nem képesek résztvenni. Ha elérkezik az ideje annak, hogy külvárosaink továbbfejlesztése válik szükségessé, akkor éppen ugy, mint ma is történik Alsóvároson a tana tói kiskertek területén épült házakkal, a körtöltésen belőli izántófóldek kisajátításával a külvárosok tovább terjedhetnek, anélkül, hogy ezt a telepek akadályoznák. Egy kis fullánk van a cikk első bekezdésében, mikor azt állítja, hogy a Klebelsbergés Somogyi-telepek bejárói 165.000 pengőjébe kerültek a városnak, míg a belső részek kövezésére csak 28.000 pengő jutott Vagy elhallgatja vagy nem tudja, hogy ez mi alapon történik. Egy alkalmat kellett itt megragadnom és ezt elmulasztani bün lett volna. A kereskedelemügyi miniszter az útalapnak (tehát nem a városnak), amely csak külterületi utakat tart fenn, útépítési kölcsönt eszközölt ki, amortizációs kölcsönt Ezenfelül a költség egyharmadát az állam magára vállalta és kikötötte, hogy ez összegből csak telepi összekötő utak és külterületi utak építhetők. Ezt (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délután ült össze dr. Aigner Károly főispán elnökletével a törvényhatósági kisgyűlés, amelynek igen terjedelmes napirendje volt. Elő kellett készítenie a szerdai közgyűlés 91 pontból álló tárgysorozatát és le kellett tárgyalni a 140 pontból álló kisgyülési napirendet A közgyűlési napirend előkészítésének legérdekesebb része dr. PAliu Tózsef polgár acsterhelyettes szlnhézögyi bejelentése volt. A polgármester helyettes kérte, hogy a kisgyűlés ideiglenesen vegye ffJ a közgyűlés tárgysorozatára a szinházi szerződés ügyéi, ae abban az esetben, ha Görög Sándor kedden lefizeti az 50.000 pengős szubvenciót a polgármester az aláirt szerződést mutatja csak be a közgyűlésnek. Ha azonban nem fizetné le a kauciót, akkor felhatalmazást kér a közgyűléstől a színigazgatói állás más módon való betöltésére. A kisgyűlés eftez hozzájárult. Hozzájárult a kisgyűlés a polgármesternek ahoz az előterjesztéséhez is, amelyben azt javasolja, hogy a város hatósága tegye meg illetékes helyeken a szükséges lépéseket Szegednek pOspOkl székhellyé való minősitése érdekében és ajánlja fel a fogadalmi templomot püspöki székesegyház céljaira. Hét óra előtt 10 perccel került sor a kisgyűlés napirendjére. Mindössze hét kisgyülési tag volt jelen. A főjegyző megkérte őket, hogy senki se menjen el, mert akkor határozatképtelen lesz a kisgyűlés. vettem én igénybe, nem akarván elmulasztani az egyharmad állami hozzájárulást Ugyanebből épitünk a külterületen is néhány kilométernyi műutat s most a szükségmunkasegélyből 40 kilométernyi utat szikeltetűnk. Áldás ez a telepi és tanyai lakosságra egyaránt s arra a többszáz munkanélkülire, akik itt munkaalkalomhoz jutottak. A belterületi utak alapos kijavításának munkálatai is folyamatban vannak s miután ez nagy összeget igényel, hosszabb kölcsönmüvelettel lehet csak megoldani. Ehez azonban állami segélyt nem kapunk, igy a kérdés megoldása nehezebb, de a nyár folyamán mindenesetre megtörténik. Somogyi Szilveszter polgármester. A Szentgyörgy-uccai bérház harmadik emeletének lakói bérmérséklési kértek. A kisgyűlés a kérelmet a polgármester javaslatára elutasította. A kisgyűlés ezután égy egész sereg egyéni lakbérmérséklés iránti kérelmet is elutasított Ezután az ujszegedi vigadó bérletéről döntöttek. A bérletet Horváth Ferenc kapta meg 1500 pengő szezononkinti bérért A polgármester javaslatára elhatározta a kisgyűlés, hogy felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez és kéri, hogy a miniszter továbbra is bizza meg Lantos Béla igazgatót az iskolaszakfelügyelői teendők ellátásával, mert eddigi működésének szép eredménye mutatkozik. Dr. Szivessy Lehel inditvánvára egyhangúlag elhatározta a kisgyűlés, hogy Nyitassy Sándornak, a kiváló festőművésznek, aki művészetével sok hírt szerzett már Szegednek, az Oroszlán-uccai bérházban bérelt műtermét elismeréséül lakbérmentesen engedi át, csak azt köti ki, hogy a város uri jogának elismeréseként évente két festményt adjon ét a városi képtárnak. Háromnegyed 8 órakor már az interpellációkat tárgyalták. Vitéz dr. Gárgyán Imre interpellációjában a csorvai úthoz kisajátított citekföldek telekkönyvi átírását sürgette. A polgármester válaszában megígérte a kérdés rendezését Olejnyik József interpellációját, amelyet az uf zálogházi rendszer miatt intézett a polgármesterhez, törölték « napirendről, miután az interpelláló nem jelent meg az ülésen és senki sem tette ma„Bosszút akarnak állni azokon, akik kritikát mernek mondani ii a közállapotok felett Strfbony cseh képviseld parlamenti bizottság dőlt Prága, "április 27. A eseh parlamenti életben a Stribony—Stranski affér az első eset hogy közéleti becsületében megtámadott képviselő üggét parlamenti bizottság vizsgálja meg. Ha Stribonyt a bizottság elitéli, a képviselő elveszti mandátamát. A vizsgálóbizottság most tartotta első ülését Stefanek agrárpárti képviselő elnökletével. Kadelka (cseh szociáldemokrata), az ügy előadója tiltakozott a? ellen a feltevés ellen, mintha szándékkal halogatják az ügy elintézését. A vizsgálat eredményéről az elnök majd értesiti Stribonyt, akinek jogában lesz a vizsgálat kiegészítését kérni. Stern kommunista képviselő hangoztatta, hogy a többség a: egész ügyet el akarja titkolni. t Szüllö Géza, mint régi parlamenti ember, az előadóval szemben hangoztatta, hogy a bizottság határozatát jogos Ítéletnek kell majd tekinteni. Nem véletlen, hogy Pergler, Gajda és Strfbnov, akik a kormány táborából ellenzéki táborba mentiek át, egyszerre kellemetlenné váltak a hatalom számára és most igyekeznek tőlük megszabadulni. Azzal vádolják őket, hogy visszaéléseket követtek eí. Tudták ezt előbb is, azonban nem akarták tudni, de mindenesetre tudniok kellett akkor is, mig Stribony a kormányban volt Addig nem vonták felelősségre, csak mikor most az ellenzéken van. Ez nem annak a bizonyítéka, hogy a közéletet akarják megtisztítani, hanem, hogy bosr szut akarnak állani asokon, akik k iUkát merni k gyakorolni a közállapotok felett. A többség elutasította az ellenzék valamennyi indítványát, sőt Stefanek elnök azzal rekesztette be az ülést, hogy a bizottságot azonnal egybehívja, mihelyt a tanúkihallgatásokat a három kiküldött befejezi. A szinház kérdése a szerdal közgyűlés napirendjén Hétlón délután Ölést tartott a kisgyűlés