Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-26 / 94. szám

DfXMAGVUmi:*.' .„.- •.,„:. ,-T>V,Vr lu.il apnlis 26. NAGYENDRE konieran^-esífe. Icdifeh 1-5 pengő a DdiRaíijőrorszti* tegíjlroddtaban. Májns 2 Tisza, 8 Közoklrathamlsltásl per a tisztviselő vadházassága körül A tisztviselőt kétévi börtönre, házastársát egyhónapi fogházra Ítélték (A Délmanyorország munkatársától.) Egyizben már beszámolt a Délmagyarország arról az érdekes kőzokirathanilsitási hünperről, amely egy vásárhelyi állami tisztviselő és barátnője ellen indult meg a mult esztendőben. Váraljai Károly tisztviselő évekkel ezelőtt román megszállt területen megnősült, majd feleségét elhagyva, Magyarországra költözőit. Budapesten állami szolgálatba lépett, majd Magyaróvárra és onnan Vásárhelyre helyezték át. Vándorlásai alatt megismerkedett egy Olaj Anna nevü tisztviselőnővel, akit megszeretett és maga mellé vett. Vásárhelyre már ketten érkeztek meg és itt ugy szerepeltelte a nőt, mint törvényes feleségét. Hivatali főnökének, társainak bemutatta és a társaságokba is elvitte. Olaj Anna után, mivel azt hitték, hogy a felesége, arcképes igazolványt is kapott és családi pótlékot is folyósítottak. Később a dolog kiderült és Váraljai a biróság elé került. A szegedi törvényszéken Váraljai azzal védekezett, hogy Olaj Annál megszerette, fle feleségül venni nem tudta, mert volt már törvényes felesége. Nem tehette meg, hogy vad házastársaként szerepeltesse azt a nőt, akit szeretett, de azt nem is tehette volna meg hivatala miatt Kényszerítve volt, hogy feleségének mondja Olaj Annát. Az, hogy családi pótlékot és arcképes igazolványt adtak, az már ennek a következménye volt és ő ezeket a kedvezményeket nem utasíthatta vissza, mert akkor kiderült volna minden. Váraljai Károlyt a biróság kélesztendei börtönre itélte. Olaj Annának az ügyét elkülönítették és ezt az ügyet szombaton tárgyalta le a szegcdi törvényszék Habermann-tan&CSl. Olaj Anna azzal követett el bűncselekményt, hogy elfogadta a kedvezményeket, holott jól tudta, hogy ezek neki nem járnak és az igazolványt mint Váraljai Károlyné irta alá. A biróság Olaj Annát közokirathamisitás vétségében mondotta ki bűnösnek és egyhónapi jogházra ítélte. ábrahám PA1 Dogylzerll muctlk«|a, BCkeity-latlay operettje SzomahAiy Utván ktizlamerl regénye: M@sék az írógépről... szerdán a BelvAroílban „Dr. Boros Józseí-ucca" Dr. Erdélyi Jenő főorvos, törvényhatósági bizottsági tag a kővetkező indítványt nyújtotta be a szerdai közgyűlés elé: •Alulírott tisztelettel indítványozom, hogy a Kórház-uccát a városi közkórház tragikus véget ért igazgatóul";!* zelenel dr. Boros .Józsefnek emlékére i r Boros József nccának elnevezni méltóztassék. Indítványomat a kivetkezőkkel bátorkodom megindokolni: Zelenei dr. Boros József városunk szülötte, akinek atyja már a szegedi árvízvédelem terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Dr. Boros József, midőn Budapesten kitűnő mesterek kezei alatt (Béczey, Herzl) kiváló sebészeti képességre tett szert és azt a Szt. Bókuskórház NavratiLosztályán már önállóan gyakorolta, mindőn a magyar orvostudomány azóta FUző, ernyő, női divat különlegességi üzletemet éa műhelyemet augusztus hó 1-én Kárász u. 6. szám alá, Meinl-üzlet mellé, helyezem ét. Üzlelálhe!y@zé$ aniattiaz elismert elsőrendű kt!10n1egességHruim.-it leszállított áron Árusítom 196 KÁLDOR J. ES T" Szeged, Kérési u. 8. - Telefon 21*02. naggyá és híressé vált akkori fiataljaival vállvetve vitte előre a magyar sebészetet, midőn karriérje a sorozatos sikerei utján már meg volt alapozva és szinte predesztinálva volt arra, hogy idővel a magyar sebészet vezető egyéniségévé váljék, visszajött Szegedre, visszajött szülővárosába, amelyet forró rajongással szeretett, visszajött, mert visszavágyott a szegedi homokra, visszavágyott a szőke Tisza mellé. Pedig elhatározása nagy merészség, nagy áldozat volt és e lépését csak a szülővárosa iránti nagy, rajongó szeretete magyarázza meg. Hazajött ebbe a nagy aíf'ldi metropolisba, hogy, mint a modern orvostudomány immár felkent mestere, áldásos működését itt fejtse Rí s mentse meg embertársainak ezreit s adja vissza ezrek egészségét és munkaképességét Hazajövetele Szeged közegészségügyének reneszánszát jelenti. Az ispotálytól való idegenkedés és félelem, az ispotályba "csak meghalni járás ősi előítéletét kellett neki a nagyközönség s különösen a tanyavilág előtt megdönteni. 1905-ben, mint a városi közkórház kinevezett igazgató-főorvosa kezdi meg a város szolgálatában áldásos, Istenadta sebészi intuícióval megáldott működését és rövid idő alatt az ódon, százéves, roskadozó ispotályból kórház lesz, melynek ha külseje nem is változik, működésével a modern orvostudomány templomává avatja. Sikerül neki rövid idő alatt a tanyavilág bizalmát megnyerni, sikerül neki a konzervatív tanyai földmives népet rászoktatni, hogy betegségével a kórházai, az orvost keresse fel. A sikerek ezrei képezték e törekvésében a legnagyobb propagandát. Felnevel maga mellett egy uj orvos gárdát, egy uj orvosgenerációt, kik ez áldásos közegészségügyi elküldetésében lelkes munkatársai, segítői, rajongó tisztelői. Szeged közegészségügyi centrummá fejlődik ki, amelyet Bácska és Bánát távoli városainak és faluinak betegei is mind sűrűbb rajokban keresnek fel. Álmai netovábbja az uj közkórház, melynek reményét a megvalósítás küszöbén, az elvesztett világháború temeti el. A háborúban megkettőzött erővel dolgozik saját kórházában és a hadikórházban, hotry hegessze, gyógyítsa véreinek az ellenség ütötte sebeit. A sors csapásaitól ismételten, mélyen sújtva sem lankadt tevékenysége, ritka sebészi invenciója és rátermettsége révén kórházát az egyetem mellett is továbbra nívón tartja, midőn 20 éves áldásos kórházi működése utón 1925-ben hirtelen ragadja el körünkből a kifürkészhetetlen végzet. Dr. Boros József igazi építője volt ennek a városnak, amelyet rajongással szeretett, érdemei, képességei, nagysága, atakja az idők multával nem halványulnak, ellenkezőleg fényesebbé válnak, az ő áldásos munkája törte meg a nehéz rögöt, a kórház, a közegészségügy terén elért fényes eredmenyei készítették elő a talajt, mely az orvosegyetem idehelyezését lehetővé tette. A hálás utókor csak kötelességét teljesiti, ha azzal, hogy a Kórház-uccát róla elnevezi, nevét megörökíti.* Liebmann ,á',Mré8inél Kelemen ueca BS2U sonkák, fölszeltek, virslik legnagyobb választékban, legolcsóbb Antkon fűszer- és rsemegeOzlelében #CfflBfl55iriü©r Kígyó ncca i. 09 Korzó Mozi Április 27., 28., 2»-én hétfí, kedd, szerda A császár parancsára szerelmi regény a régi jó világból JO felvonásban. FSstareplSk Werner Fiitterer Lilian Ellis I

Azonkívül: Burleszk. IMadások kezdete 3, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, T, 9 Arakor Í3SP1 SZABADALMAT Sör Aron es Molnár SSÍET.^ Bndapest, VOT., RAkfrzl qt 15. — Felvilágosítás díjtalan. M.T Költözködéseket téregnuMe Ü.I O,kocsikban legolcsóbban vAl'ol CsaBa Dezsőt Kelemen ucca 3. szém> Hátul az udvarban. 136 Telefon: 28—02. Ha ra§áit értéUeli iis7liliasso és íestesse GLÖCKNER-né Iskola ucca 29. 44? Fiók: Kígyó u. 6. Költözködéseket jutányosán, felelősség mellett eszközöl Polták Nándor ^ZZfZZS™*328 Kárpitosmunkák elsőrendű kivitelben méív drleszdlIMdssal Korona u. 3. Wlnternél Kárász uccai fióküzletünket megszüntetjük. RaktAron levő készleteinket gyári árOlt Árusítjuk. Reklámáraink: 20 dkg. savanyu cukorka 36 fillér 20 » praliné .... 64 » 20 . kókuszcsemege . 36 . 20 , vegyes drazsé . SO . Lindenfelta Bertalan és Fia. Berendezés futdnyos áron átadó. vasárnap délelőtt 10 órakor a Korzó Mozi nyári helyiségében. Felszólal Peyer Károly országgyűlés! képviselő.