Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-25 / 93. szám

SZEGED. Szerkeaztötég: Somogyi ucca ll.Lem.Telefon: 23-33.^Kladóhlva<al. ItOInOnkönyvíAr é» tegylrodn • Aradi ucea 8. Telefon: 13-Oe. - Nyomda : Lfiw UWM ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIrntl levélcím • Délmagyarowrtq Szeged. Szombat, 1931 áprffls 25 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 93. $zám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é» Budapesten 3-00, KUlf«ld»n A-40 pengd. — Egyes izAm Ara hélktlínap ÍO, vn»Ar- Ünnepnap 14 flll. Hirdetétek felvétele tarifa szerint. Megjelenik hítin kivételével naponta renqel Iz Iparuccai özvegyasszony és a városi zárszámadás Ilyenkor tavasszal zárszámadási gondokkal veszkődik a város. Természetesen megint csupa jó és szerencsés dolog derül ki. A hatóság mindenhol ott, ahol csak egyetlen mód volt rá, kevesebbet adott ki, mint amennyit szabad lett volna és több pénzt hajtott fel, mint amennyire kötelezve volt vagy mint amennvire a legvérmesebb remények mellett számítani lehetett Kizárólag ennek a szolid, gondos és előrelátó hatósági gazdálkodásnak lehet köszönni, hogy megusztuk az évet — maradjunk a régi terminus technikusnál — pótadó emelése nélkül és hogy nem kellett olyan brutális uj adónemhez fordulni, mint amilyen az utolsó darab ing yagy falai kenyér megadóztatása, a születési és halotti »bizonylat« megilletékezése. Ami különösen ezt az utóbbi adónemet illeti, nagyon érdemes foglalkozni vele. Az alól a szabály alól ugyanis, hogy mindenki megszületik és meghal, aki végigtántorog és ténfereg néhány keserves évet ebben a siralomvölgyben' senkise kivétel. Egyetlen magyar, állampolgár, sőt — csodák csodája — egvetlen szegedi lakos se. Ezt az adót tehát mindenki kénvtelen lenne fizetni. Itt nem lehetne kibújni. Ez az adó igazságos, egyenlő és progresszív lenne. Az úgynevezett halotti adó pedig erkölcsjavitó jellege miatt is megfontolandó. Az adóról, mint olyanról, amelv kiv'ánatossá teszi a halált, már Hamlet is beszélt. Igaz, hogv Hamlet bolond volt. Legalább is felszéllel. Ezt ő maga mondta. Azt viszont nekünk kell elismerni, hogy abban, amit akkor a bolondok tettek vagy elmulasztottak, mondtak vagy elhallgatlak, rendszer volt. Ugyanaz a Hamlet erre is_figyelmeztetett. Ma meg olyan időket élünk, hogy jó lenne, ha az okos emberek cselekedeteiben és szavaiban volna , rendszer. Milyen fölüdülés tehát a gondolkodásmódnak és a következtetésnek az a szellemes és éles logikája, amely azt mondja, hogy hozzuk be a halotti adót, nem a város jövedelmeinek kiapadása miatt és nem is azért, mert hovatovább már csak a halál az egyetlen életmegnyilvánulás, amely után nem kell adót fizetni, hanem azért, mert ha valami, a halotti adó maid megjavítja itt az erkölcsöket. Ha majd az öngyilkosjelölt urak — tönkrement kereskedők, éhező munkanélküliek, reményt és talajtvesztett latejnerek és iparosok — látni és tudni fogják, hogy adót itt a halál után is fizetni kell, hogv tehát a közgondok elől a sir éje sem menekvés, majd meggondolják, hogy éjnek évadján lesétáljanak-e könnyelműen a lakásukból, vagy azért, hogy felkössék, vagy azért, hogy vizbe fullaszszák magukat. A hangulat így mindenféleképen kellően meg lévén alapozva a zárszámadás nyugodt, sőt rózsáshangulatu és hangú tárgyalására, nézzük most rqár meg, hogy mi a teendő. Egy bizonyos. Nem nekünk kell megváltozni. Nem a közigazgatás szellemének és irányának kell uj utak és célok felé orientálódni. Nem az a baj, hogy a tanyai vasútra 350 ezer pengőt fizetünk rá, hogy a kormány részére az adót a saját költségünkön hajtjuk be, hogy még sok más tekintetben jellemez ilyen gavalléria bennünket, hogy jóval az erőnkön tul költöttünk az egyetemre, amit pedig a kultuszminiszter sem kivánt, hogy későn szereltük le az autóluxust, ha ugyan leszereltük végre, hogy még mindig fölösleges pénzt költünk fizetésekre, hogv képtelenek vagyunk kamatoztatni — nagyon sokan talán felismerni is — helyzeti energiánkat, hogy alig valami vagy semmise történik a lakosság adófizetőképességének az intaktsága, a kereskedelem és ipar kipusztulásának megelőzése érdekében. Nem ez a baj itt. Nem, kérem. Itt kizárólag az a baj, hogy gazdasági krizis van. Csak a gazdasági krízis az oka mindennek. Ha ez elmúlik, lesz ebben a városban megint olyan Eldorádó, amilyen — volt. Addig pedig várni és csendben lenni. »Ha van sajgó kebel...* Hiszen tetszik tudni. Hatalmas beszéd, gyönyörű mondás ama bizonyos Kossuth Lajostól, akinek most már a magyar fővárosban is van szobra. Bizony. Elsősorban a liberálisoknak kellene ezt méltányolni. S liberálisoknak kellene alkalmazni Kossuth tanítását minden vonatkozásban. A városi politikában is. Hiába minden okoskodás és bakafántoskodás. Ha nincs miből, nem lehet alkotni. Igaza van annak a városi főtisztviselőnek, aki azt mondja, hogy üres konyhán bolond a szakács. Nem azért, mintha szembe akarnánk szállni akár égy városi főtisztviselővel, akár egy szakácscsal, akár egy bolonddal, hanem kizárólag tárgyilagosságunk dokumentálása kedvéért mondjuk még el a következő esetet. fill Szegeden, nem is olyan régen, a városházától nem is olyan messze, mondjuk az Ipar-uccában, amelynek szintén már csak az emléke él, egy szegény aszszony. özvegy volt ez a szegény asszony^ és kérgessé dolgozott jóságosakét keze imindennapi robotjával gondoskodott apátlan árva két fiáról. A szegényes lakásban mindig tisztaság ragyogott. A szűkös konyha mindig fönnakadás nélkül adta a jó' reggelit, a finom uzsonnát, az Ízletes ebé- \ det s az egyszerű vacsorát. A jó asszony tisztította idegen emberek cipőit, mosta duhaj kvártélyosok szennyes fehérneműit,hogy megtakarítsa, amit a cipőtisztításért a házmesternek, a mosásért a mosónőnek kellett volna kifizetni. Az ő konyhája nem volt sose üres. S tűzhelye mellett nap-nap után fölhangzott vig és melodikus, szárnyaló és poétikus dal. Mi-, kor egyszer azt mondták ennek a szegény asszonynak, akinek egész fix jövedelme havi hét forint kegydij volt, hogy könnyű neki. mindig van mit a tejbe aprítani, ő még nem tapasztalta a maga bőrén, hogy üres konyhában bolond a szakács, akkor ezt felelte: — Lehet, hogy igy van. Mindig meg kell azonban állapítani, hogy attól bolondult-e meg a szakács, hogy a konyhája üres volt, vagy pedig attól lett a konyha üres, mert a szaká.cs mindig bolond volt. Ez nem akar párhuzam lenni. Isten óvja ilyen célzatoktól bűnös lelkűnket. Egyébként is hovatovább beiktatják most már törvénybe is, hogy más a magángazdálkodás és más a közgazdálkodás Hogyan mernénk tehát arra utalni az iparuccai szegény özvegy asszony esetével, hogy mit nem szabad elfelejteni megvizsgálni, amikor a zárszámadással kapcsolatosan * konyha ürességéről és a szakács bolondériáiröl tárgyalnak. Nagy izgalmak a parlamentben a költségvetési vita váratlan bezárása miatt Az ellenzék puccsot emleget és nem (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A magyar parlament történetében példa nélkül áll, hogy a költségvetést másfélnap alatt letárgyalta volna, összesen tizenkét órája tárgyalt a parlament, amikor Puky Endre alelnök a vitát váratlanul berekesztette. A vita bezárásának a veszélye fenyegetett már a délelőtt folyamán, amikor Lukács György mentette meg a helyzetet. Délután ugy volt, hogy, az ebédszünet után az első felszólaló Friedricli István lesz. Háromnegyed két óra után az elnök a kormánypárti Gáspárdy Elemért szólitotta fel, aki azonban annak dacára, hogy rövid idővel előbb kijelentette, hogy beszélni fog, DvéUtlenüh a folyosón tartózkodott, miután pedig több szónok feliratkozva nem volt, az elnök — annak ellenére, hogy nyolcórás ülésszak esetén háromnegyed keltőkor még ebédszünetnek kellett lenni, a vitát haflandó résztvenni a részletes vitában befejezettnek nyilvánította. Az ülés felfüggesztése után ugy a jobboldalon, mint a baloldalon nagy izgalommal tárgyalták a történteket. Az ellenzék" puccsot emlegetett. Politikai körökben elterjedt hirek szerint az ellenzék a költségvetés részletes tárgyalásában már nem is vesz részt és igy előreláthatólag a részletes tárgyalási is gyorsan befejeződik. Ezután legfeljebb a társadalombiztosító novellát tárgyalja még le a Ház és igy a tegnapi hireket megerősítve látják abban a híresztelésben, hogy a kormány májusban feloszlatja a Házat és juniusra kiírja az uj választásokat. r\i