Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-24 / 92. szám

1<m "április 24. A - DÉLMAGYARORSZAG 3 Riasztó hirek a városházán a főpénztár megcsappant forgalmáról wEteefén minden lisztviselő megkapja fizetéséi" — mondja a polgármester — Április J-én 350 ezer pengő (őldbér helyett csak 43 ezer pengőt fizettek be (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi napokban hihetetlennek hangzó hirek terjedtek el a szegedi városházán. A tisztviselők" komor arccal, suttogva közölték egymással bizonytalan helyről szerzett értesülésüket, amely szerint a város főpénztára igen szorult helyzetbe került és szinte bizonyosnak látszik, hogy május elsején a városi tisztviselők nem kaphatják meg fizetésüket, vagy ha fizetésüket meg is kapják, lakbérilletményeikkel adós marad a város. Május elseje ugyanis, mint lakbérnegycdes hónap, a város főpénztárát fokozott mértékben veszi igénybe. Normális hónapokban a város alkalmazottainak és nyugdíjasainak 226 ezer pengőt fizet ki, ezzel szemben a lakbéres hónapokban 480 ezer pengőt kell kifizetnie, tehát 254 ezer pengővel többet. Azt viszout nem titkolták soha, hogy a költségvetésben előirányzott bevételek rendkivül nehezen folynak be, a pénztár forgalma alig nagyobb a földbércsedékességek idején, mint más napokon. Mivel ezek a hirek szinte egészen konkrét formában keringtek a városházán, a Délmagyarország munkatársa dr. Somogyi Szilveszter polgármestert kérdezte meg. A polgármester a következőket mondotta: — Helyesnek tartom, hogy félnek a városi tisztviselők, mert bizony a város helyzete nem m legrózsásabb, ha momentán veszedelemről nincs is szó. Elsején minden városi alkalmazott megkapja teljes egészében ugy fizetését, mint lakbérét, mert idejében gondoskodunk róla, hogy a szükséges összeg együtt legyen a főpénztárban. — A legnagyobb bajt az okozta, hogy az áprilisi földbérnegyedkor esedékessé vált 350 ezer pengő földbérbőí mindössze 4-3 ezer pengőt fizettek be. Nehezen folynak be az adók és a vámok is és igy a főpénztárban tényleg nem gyűlt össze megközelítőleg sem annyi pénz, amennyi a májusi illetmények kifizetésére kellett volna. A bajon ugy segítünk, hogy a főpénztár kölcsönképen igénybe veszi a szegedi pénzintézeteknél kezelt, de lekötött hitelek egyrészét, körülbelül 300 ezer pengőt, ezt azután visszafizetjük akkor, amikor a földbérek befolynak. — A jövő hónapban nagyobb bevételre számi that a főpénztár, mert május elsején esedékessé válnak a negyedévi lakbérek is és a város bérházaiban lévő lakások, üzlethelyiségek tekintélyes bérjövedelemhez juttatják a várost. Májusban adónegyed is van, tehát a különböző városi adók ciméh szintén nagyobb összegre számithatunk. Ezek a bevételek a júniusi tisztviselői fizetéseket is biztosítják. Hogy juliusban mi lesz, azt természetesen előre nem tudhatja senki, én azonban bizotn abban, hogy a pénztár akkor sem akad fenn. Annyi bizonyos, hogy a város rövidesen kénytelen lesz esedékes kiadásainak fedezésére folyószámlahitelt igénybevenni és ezt az évközben befolvó bevételekből téritjük majd vissza. A tábla ls 14 évi te&yő&s>ra llélie Előre megfontolt gyilkosságról nem lef>et szó, de nem volt erős felindulás sem — mondja a tábla Ítélete faragó Gizi meggyilkolásáról - „So^a senkit nem bántottam" — védekezett Kőszegi (A Délmagyarország munkatársától.) Kőszegi Oszkár, az ujszegedi asszonygyilkos bűnügyének fellebbviteli főtárgyalását csütörtökön reggel kezdte meg a szegedi Ítélőtábla Kovácstanácsa. Amig a törvényszéki tárgyaláson százak rohamozták meg a termet, addig a csütörtöki táblai tárgyalásra alig néhány ember volt kíváncsi. De Kőszegi is megváltozott. Az élettől duzzadó, széles gesztusokkal beszélő fiatalemberből összegörnyedt, halkszavu fegyenc lett. Majdnem minden mondatánál a sirással küzködött, amikor védőbeszédét adta elő. Dr. Horánszky Miklós táblabíró ismertette az ügyet. Előadásában, az iratok nyomán megelevenedett Kőszegi egész kalandos élete a szülői háztól a papnöveldén, az üdvhadseregeo, methodista szektán, a börtönökön és a menyasszonyokon keresztül, egészen Faragó Gizella megöléséig. Ismertették a gyilkosság lefolyását, Kőszegi menekülését, bujdos ásat elfogatását, a rendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett beismerését, majd sor került a különböző jegyzőkönyvek, szemlék ismertetésére, végül a törvényszéki tárgyalás ismertetésére került a sor, amely a legtöbb időt vette igénybe. Felolvasták Kőszegi vallomását, a tanuk, szakértők jegyzökönyvet. Hosszabb időt vett igénybe a gyilkos levelelnek ismertetése és ezek közül is azoké, amelyeket Faragó Gizellához irt. Az összetört gyilkosnak éa a halott asszonynak levelezése igen élénk fényt vet Kőszegi Oszkárra. A levelekből kitűnik, hogy Kőszegi mélyen szerette azt a nőt, akit megölt. A különösen ömlengő szavaknál a gyilkos melyen lehajtotta fejét. Van • levelek között egy, amelyben Kőszegi az eljövendő boldogságról irt Faragó Gizellának: t>Es majd akkor kinevetjük — irja — a pápaszemes, rigorózus tudósokat, mert mi bebizonyítjuk nekik, hogy egy meg egy az. egy, a maga szive és az én szivem, ez csak egy szív...* Az előadó bíró a fellebbezések ismertetésével fejezte be előadását és megjegyezte, hogy az iratok között van Kőszegi Oszkár kilcncoldalas, kézzel írott fellebbezése is. Ezután került volna sor a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványok előterjesztésére. de sem a főügyésznek, sem a védőnek nem volt erre vonatkozólag indítványa. Tiz perc szünet után dr. Zombory Jenő főügyészhelyettes mondotta el a vádbeszédet. Hosszasan fejtegette azokat az inditó okokat, amelyek a vádlottat az előre megfontoltan elkövetett ölésre inspirálták és ezek alapján gyilkosság bűntettében kérte bűnösnek kimondani Kőszegi Oszkárt. Egy verseny, ahol esak nyerni lehet! Bki neyefés és nyikkanás nélkö! kiállja ANNY ONDRAnak, a nSi CHAPLIN-nek és Félix Bressardtnak — aki a Nyitott ablak főszerepét játszotta — Elcserélem a feleségem cimü vígjátékot, annak rossz a mája és a veséje, mert ennél szenzációsabb vígjátékot még nem mutatott be sz idény folyamán a Korzó Mozi. A Jövő hét szenzációin: Mesék az Írógépről... Ábrahám Pál nagyszerű slágereivel, Renaíe Müller és Félix Bressarttai Belvárosi. Dr. Kőváry Ottó védőbeszédében erős felindulásban elkövetett emberölést kért megállapítani a vádlott terhére. A beszédek elhangzása után az elnök az idegesen fészkelődő Kőszegihez fordult: — Azokon kivül, amiket már a törvényszéken elmondott és amiket a fellebbezésében is előadott, van-e valami mondanivalója? — Van, méltóságos uram — felelte Kőszegi és elmondja egyik lopási ügyre nézve, amelyet már a törvényszék előtt is tagadott, hogy azt nem követte el. — Amiket elkövettem — mondta —, azokat mindig, minden körülmények kőzött bevallottam. Tessék megnézni eddigi ítéleteimet, azokból meg lehet látni, hogy soha se igyekeztem kibújni a büntetés alól... — Hát ezek a dolgok nem is olyan fontosak — szólt az elnök —, mint az a bűncselekmény, amelyet Faragó Gizella sérelmére követett el és amely miatt az ügyészség magát gyilkossággal vádolja. Van-e még valami mondanivalója? Kőszegi Oszkár sírástól remegő hangon a következőket mondotta: — Nyolc hónap óta vagyok börtönben. Ez a nyolc hosszú hónap azzal telt el, hogy « legrészletesebb kutatásnak vetettem alá lékemet, hogy megtudjam, hogyan öltem meg azt, akit a legjobban szerettem?... Soha senkinek nem igyekeztem kárt tenni, soha senkit se bántottam. Eltértem arról az útról, amelyre neveltek... Amikor Faragó Gizellát megismertem, már nem volt menyasszonyom. Pintye Boris nem volt az, mert neki megírtam, hogy megtaláltam élelem boldogságát és igy a vele való ügyemet teljesen elintézettnek tekintettem. .. — Maga igen, de Pintye Boris *neml — válaszolta az elnök. 6 vőlegényének tekintette magát továbbra is... — Nem tehetek róla, én elintéztem őt... Nem vagyok olyan rossz, hogy öljek... Az eset után, mint egy őrült jártam-keltem... Még a rendőrségen is, amikor bevittek, azt mondták: »Mit tett maga szerencsétlen!...* Látták, hogy teljesen össze vagyok törve. Az elnök a tárgyalást azzal függesztette fel, hogy az ítéletet délután hirdeti kl Délután öt órakor ott ült a gyilkos fegyőrei között a folyosón. Megbilincselt kezén sárga szarvasbőrkeztyüt viselt Nemsokára bevonult a biróság és megkezdte az ítélet kihirdetését, amely több, mint egy órát vett igénybe. A tábla csekély módosítással teljes egészében helybenhagyta a törvényszék Ítéletét, amely szándékos emberölés büntette miatt ihesztendei fegyházat szabott ki Kőszegi Oszkárra. Az ítélet indokolásában megállapítja, hogv a tábla foglalkozott a tényállással is, mert a minősítés kérdésében ezt szükségesnek látta. Mindenekelőtt azt vizsgálta a biróság, hogyi gyilkosság történt-e. Bizonyos jelek mutatnak ugyan erre, ilyen például az is, hogy a vádlott többször említette, hogy megöli Faragó Gizellát. De ezt a kijelentést mindig feltételhez kötötte, hogy ha nem adják hozzá a lányt, akkor öli meg. De a tábla szerint leginkább Kőszegi lelkisége, egyénisége zárja ki a gyilkosságot. El kellett fogadni, hogy a