Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-24 / 92. szám

1<m "április 24. A - DÉLMAGYARORSZAG 3 Riasztó hirek a városházán a főpénztár megcsappant forgalmáról wEteefén minden lisztviselő megkapja fizetéséi" — mondja a polgármester — Áp­rilis J-én 350 ezer pengő (őldbér helyett csak 43 ezer pengőt fizettek be (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi napokban hihetetlennek hangzó hirek terjedtek el a szegedi városházán. A tisztvi­selők" komor arccal, suttogva közölték egy­mással bizonytalan helyről szerzett értesülé­süket, amely szerint a város főpénztára igen szorult helyzetbe került és szinte bizonyos­nak látszik, hogy május elsején a városi tiszt­viselők nem kaphatják meg fizetésüket, vagy ha fizetésüket meg is kapják, lakbérilletmé­nyeikkel adós marad a város. Május elseje ugyanis, mint lakbérnegycdes hónap, a város főpénztárát fokozott mértékben veszi igénybe. Normális hónapokban a város alkalmazottai­nak és nyugdíjasainak 226 ezer pengőt fizet ki, ezzel szemben a lakbéres hónapokban 480 ezer pengőt kell kifizetnie, tehát 254 ezer pengővel többet. Azt viszout nem titkolták soha, hogy a költségvetésben előirányzott be­vételek rendkivül nehezen folynak be, a pénztár forgalma alig nagyobb a földbércsedé­kességek idején, mint más napokon. Mivel ezek a hirek szinte egészen konkrét formában keringtek a városházán, a Délma­gyarország munkatársa dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármestert kérdezte meg. A polgár­mester a következőket mondotta: — Helyesnek tartom, hogy félnek a városi tisztviselők, mert bizony a város helyzete nem m legrózsásabb, ha momentán veszedelemről nincs is szó. Elsején minden városi alkalma­zott megkapja teljes egészében ugy fizetését, mint lakbérét, mert idejében gondoskodunk róla, hogy a szükséges összeg együtt legyen a főpénztárban. — A legnagyobb bajt az okozta, hogy az áprilisi földbérnegyedkor esedékessé vált 350 ezer pengő földbérbőí mindössze 4-3 ezer pen­gőt fizettek be. Nehezen folynak be az adók és a vámok is és igy a főpénztárban tényleg nem gyűlt össze megközelítőleg sem annyi pénz, amennyi a májusi illetmények kifize­tésére kellett volna. A bajon ugy segítünk, hogy a főpénztár kölcsönképen igénybe veszi a szegedi pénzintézeteknél kezelt, de lekötött hitelek egyrészét, körülbelül 300 ezer pengőt, ezt azután visszafizetjük akkor, amikor a föld­bérek befolynak. — A jövő hónapban nagyobb bevételre szá­mi that a főpénztár, mert május elsején ese­dékessé válnak a negyedévi lakbérek is és a város bérházaiban lévő lakások, üzlethelyi­ségek tekintélyes bérjövedelemhez juttatják a várost. Májusban adónegyed is van, tehát a különböző városi adók ciméh szintén nagyobb összegre számithatunk. Ezek a bevételek a jú­niusi tisztviselői fizetéseket is biztosítják. Hogy juliusban mi lesz, azt természetesen előre nem tudhatja senki, én azonban bizotn abban, hogy a pénztár akkor sem akad fenn. Annyi bizonyos, hogy a város rövidesen kény­telen lesz esedékes kiadásainak fedezésére folyószámlahitelt igénybevenni és ezt az év­közben befolvó bevételekből téritjük majd vissza. A tábla ls 14 évi te&yő&s>ra llélie Előre megfontolt gyilkosságról nem lef>et szó, de nem volt erős felindulás sem — mondja a tábla Ítélete faragó Gizi meggyil­kolásáról - „So^a senkit nem bántottam" — védekezett Kőszegi (A Délmagyarország munkatársától.) Kő­szegi Oszkár, az ujszegedi asszonygyilkos bűn­ügyének fellebbviteli főtárgyalását csütörtökön reggel kezdte meg a szegedi Ítélőtábla Kovács­tanácsa. Amig a törvényszéki tárgyaláson szá­zak rohamozták meg a termet, addig a csü­törtöki táblai tárgyalásra alig néhány ember volt kíváncsi. De Kőszegi is megváltozott. Az élettől duzzadó, széles gesztusokkal beszélő fiatalemberből összegörnyedt, halkszavu fe­gyenc lett. Majdnem minden mondatánál a sirással küzködött, amikor védőbeszédét adta elő. Dr. Horánszky Miklós táblabíró ismertette az ügyet. Előadásában, az iratok nyomán megelevenedett Kőszegi egész kalandos élete a szülői háztól a papnöveldén, az üdvhad­seregeo, methodista szektán, a börtönökön és a menyasszonyokon keresztül, egészen Fa­ragó Gizella megöléséig. Ismertették a gyil­kosság lefolyását, Kőszegi menekülését, buj­dos ásat elfogatását, a rendőrség és a vizsgáló­bíró előtt tett beismerését, majd sor került a különböző jegyzőkönyvek, szemlék ismer­tetésére, végül a törvényszéki tárgyalás ismer­tetésére került a sor, amely a legtöbb időt vette igénybe. Felolvasták Kőszegi vallomását, a tanuk, szakértők jegyzökönyvet. Hosszabb időt vett igénybe a gyilkos levelelnek ismertetése és ezek közül is azoké, amelyeket Faragó Gizellához irt. Az összetört gyilkosnak éa a halott asszonynak levelezése igen élénk fényt vet Kőszegi Oszkárra. A levelekből ki­tűnik, hogy Kőszegi mélyen szerette azt a nőt, akit megölt. A különösen ömlengő sza­vaknál a gyilkos melyen lehajtotta fejét. Van • levelek között egy, amelyben Kőszegi az el­jövendő boldogságról irt Faragó Gizellának: t>Es majd akkor kinevetjük — irja — a pápaszemes, rigorózus tudósokat, mert mi be­bizonyítjuk nekik, hogy egy meg egy az. egy, a maga szive és az én szivem, ez csak egy szív...* Az előadó bíró a fellebbezések ismerteté­sével fejezte be előadását és megjegyezte, hogy az iratok között van Kőszegi Oszkár kilcncoldalas, kézzel írott fellebbezése is. Ezután került volna sor a bizonyítás ki­egészítésére vonatkozó indítványok előterjesz­tésére. de sem a főügyésznek, sem a védő­nek nem volt erre vonatkozólag indítványa. Tiz perc szünet után dr. Zombory Jenő fő­ügyészhelyettes mondotta el a vádbeszédet. Hosszasan fejtegette azokat az inditó okokat, amelyek a vádlottat az előre megfontoltan elkövetett ölésre inspirálták és ezek alapján gyilkosság bűntettében kérte bűnösnek ki­mondani Kőszegi Oszkárt. Egy verseny, ahol esak nyerni lehet! Bki neyefés és nyikkanás nélkö! kiállja ANNY ONDRA­nak, a nSi CHAPLIN-nek és Félix Bressardt­nak — aki a Nyitott ablak főszerepét játszotta — Elcserélem a feleségem cimü vígjátékot, annak rossz a mája és a veséje, mert ennél szenzációsabb vígjátékot még nem mutatott be sz idény folyamán a Korzó Mozi. A Jövő hét szenzációin: Mesék az Írógépről... Ábrahám Pál nagyszerű slágereivel, Renaíe Müller és Félix Bressarttai Belvárosi. Dr. Kőváry Ottó védőbeszédében erős felindulásban elkövetett emberölést kért megállapítani a vádlott terhére. A beszédek elhangzása után az elnök az idegesen fész­kelődő Kőszegihez fordult: — Azokon kivül, amiket már a törvényszé­ken elmondott és amiket a fellebbezésében is előadott, van-e valami mondanivalója? — Van, méltóságos uram — felelte Kő­szegi és elmondja egyik lopási ügyre nézve, amelyet már a törvényszék előtt is tagadott, hogy azt nem követte el. — Amiket elkövettem — mondta —, azo­kat mindig, minden körülmények kőzött be­vallottam. Tessék megnézni eddigi ítéleteimet, azokból meg lehet látni, hogy soha se igyekez­tem kibújni a büntetés alól... — Hát ezek a dolgok nem is olyan fon­tosak — szólt az elnök —, mint az a bűncse­lekmény, amelyet Faragó Gizella sérelmére követett el és amely miatt az ügyészség magát gyilkossággal vádolja. Van-e még valami mon­danivalója? Kőszegi Oszkár sírástól remegő hangon a következőket mon­dotta: — Nyolc hónap óta vagyok börtönben. Ez a nyolc hosszú hónap azzal telt el, hogy « legrészletesebb kutatásnak vetettem alá lé­kemet, hogy megtudjam, hogyan öltem meg azt, akit a legjobban szerettem?... Soha sen­kinek nem igyekeztem kárt tenni, soha sen­kit se bántottam. Eltértem arról az útról, amelyre neveltek... Amikor Faragó Gizellát megismertem, már nem volt menyasszonyom. Pintye Boris nem volt az, mert neki meg­írtam, hogy megtaláltam élelem boldogságát és igy a vele való ügyemet teljesen elinté­zettnek tekintettem. .. — Maga igen, de Pintye Boris *neml — vá­laszolta az elnök. 6 vőlegényének tekintette magát továbbra is... — Nem tehetek róla, én elintéztem őt... Nem vagyok olyan rossz, hogy öljek... Az eset után, mint egy őrült jártam-keltem... Még a rendőrségen is, amikor bevittek, azt mondták: »Mit tett maga szerencsétlen!...* Látták, hogy teljesen össze vagyok törve. Az elnök a tárgyalást azzal függesztette fel, hogy az ítéletet délután hirdeti kl Délután öt órakor ott ült a gyilkos fegyőrei között a folyosón. Megbilincselt kezén sárga szarvas­bőrkeztyüt viselt Nemsokára bevonult a bi­róság és megkezdte az ítélet kihirdetését, amely több, mint egy órát vett igénybe. A tábla csekély módosítással teljes egészében helybenhagyta a törvény­szék Ítéletét, amely szándékos emberölés büntette miatt ih­esztendei fegyházat szabott ki Kőszegi Osz­kárra. Az ítélet indokolásában megállapítja, hogv a tábla foglalkozott a tényállással is, mert a minősítés kérdésében ezt szükségesnek látta. Mindenekelőtt azt vizsgálta a biróság, hogyi gyilkosság történt-e. Bizonyos jelek mutatnak ugyan erre, ilyen például az is, hogy a vád­lott többször említette, hogy megöli Faragó Gizellát. De ezt a kijelentést mindig felté­telhez kötötte, hogy ha nem adják hozzá a lányt, akkor öli meg. De a tábla szerint leg­inkább Kőszegi lelkisége, egyénisége zárja ki a gyilkosságot. El kellett fogadni, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents