Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-03 / 76. szám

SZEGED. SxciHeuIOaeg: Somogyi UCCA 22. Lem Teleion: tal, kOlctSnkOnyvtar é» legylroda Arodl ucca S. Telefon s 13-06. Nyomda 3 I f w U««t ucca 1U. Telefon: 20-3-*. Trtvlrnll levélcím DélmnqyarnrnAq Szened. Nagypénteki sirámok, húsvéti remények Csodálatosan mély értelem van elrejtve s húsvét misztériumában. A sirbatételt követő feltámadás és a gyász zsolozsmája után feltörő alleluja az örökös ismétlődő megújhodásnak, az elpusztíthatatlan életnek az ünnepe. A kereszténység alapitójának emlékezetéhez kapcsolta a feltámadásnak, az életnek ezt az ünnepét, de a nagypéntek és húsvét egymásra következésének mély értelmét nemcsak a kereszténység ismeri. Más és más nevek alatt él csaknem az összes vallások tavaszi ünnepeiben. A tél a halált jelenti, de a természet serkedése uj örömökkel tölti el az emberek szivét s a visszatérő tavasz győzelmi himnusszal köszönti a téli halálból való feltámadást. Az ünnepek jelképesek, de vájjon jelképesek-e a magyar életnek számtalan megpróbáltatásai? Jelképes-e másfél évtized szakadatlan nagypénteke, jelképes volt-e a háború, jelképesek-e az ezernyi sírhantok, az összeomlás, a megcsonkítás és mindaz, ami utána következett? Ami velünk azőta történt, vájjon nem mind egy-egy ujabb stációja a magyar kálváriának? És dereng-e már a feltámadás hajnala a magyar éjszakában? Van-e kivezető ut a szörnyű útvesztőből, melynek fordulóit a belső visszavonás, a meddő küszködés, a megbénult munka, az élet megnehezedése, az életszínvonal lecsökkenése, a kultura összeroppanása és az általános lerongyolódottság alkotják? Nemcsak a krisztusi misztérium fekete napjának évfordulój'án, de a napok, hetek és hónapok egész során szomorú és komor nagypéntek hangulata üli meg a lelkeket. A lemondó reménytelenségnek és vigasztalan pesszimizmusnak nagyobb mértékével a magyar társadalom széles rétegei soha nem tekintettek a jövő elébe, mint éppen mostanában. És nincs kivétel abban, bárhová, bármerre forditiuk tekintetünket: a földekre, melyeknek termése nyomán nem terem gazdagság és élét, az iparos műhelyébe, amelyet, ahol pihennek a szerszámok, a kereskedő üzletébe, amelyet fenyeget az összeroppanás sötét árnyéka és a munkás otthonába, ahonnét ismeretlen helyekre menekült az életnek minden derűje. És nincs reménység, ha gyermekeinket, a sarkunkat taposó uj nemzedéket nézzük, melyben vannak sokatmondó ígéretek, de nem tudja megtalálni elhelyezkedésének lehetőségeit. Lángbetükkel merednek elénk a kérdések a fekete kárpiton: vájjon megéri-e még a mai gyötrelmekre itélt nemzedék valaha is a már Iegendaszerünek tetsző jólétnek, bőségnek és kényelemnek azt a mértékét, melyben a háború előtt része volt s amelyet akkor nem tudott kellőképpen megbecsülni? Vájjon vissza fognak-e még térni azok az idők, melyek rettentő küzdelmeink közepette már csak gyermek- és ifjukorunk csillogó emlékei gyanánt merülnek fel néha előttünk? És vájjon vigasztalóbbak-e a képek, ha túltekintünk a mi kis magyar világunk szűkös keretein, ha látjuk az önámitásokra és egyenes hazugságokra felépített Péntek, 1931 április 3 Ara lö fillér VII. évfolyam, 76. szám politika rendszerét, a gazdasági rend vonaglását és a társadalmi élet ködös bizonytalanságait? Látva ennek a társadalomnak önmagát marcangoló küzködéseit, még a jazzmuzsika hangjaiból is nem mered-e elénk a mondás, amivel Salvianus jellemezte az összeomlás korának Rómáját: ez a nép az, amely haldoklásában kacag. Vájjon mi lesz a sorsa ennek a társadalomnak: halál vagy feltámadás? Népek vesznek és népek lesznek; társadalmak pusztulnak és helyükbe uj társadalmak emelkednek. Ez az őrök ismétlŐELOFlZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken é« BudaperienS-SO, kUll«ld«n S-40 pengd. •«- Egye* uAm Ara hélkB*nap tO, vatar- é» Ünnepnap 24 ftll. Hirdetések felvétele Inrl'n íirrlnl. Meg|e> I«?r« k hétm kivitelével nnpo^tn reno"-' dés törvénye, amely uralkodik, mióta ember él ezen a földön. És mióta áll a törvény, az idő halad előre könyörtelenül, egymásra halmozva a muló telet és a megújhodó tavaszt. Semmi sem örök ezen a világon, az őrömnek és boldogságnak, de a gyásznak és megpróbáltatásnak is van határa. És éppen azért, ha nagypéntek a sirbatétel fekete gyászába borítja is a lelkeket, a ravatal fekete kárpitja mögött fel kell egyszer ragyogni a húsvét minden szépségének, mert nincsen olyan nagypéntek, amelyet ne követne a feltámadás. A nemzetközi buzakonfferenda Jegyzőkönyvben állapította meg az értekezlet telies sikerét (Budapesti tudósilónk telcfonjelentése.) Rómából jelentik: A nemzetközi buzakonferencia plénumának záróülése elfogadta a zárójegyzőkönyvet, amely három részből áll. Ezek közül az első a búzatermelés és a búzakereskedelem megszervezésével, a második a mezőgazdasági hitellel, a harmadik pedig azzal a preferenciális elbánással foglalkozik, amelyben néhány, a gabonatul termelés előidézte különleges viszonyok között élő európai országot résziesitenének. A zárójegyzőkönyv befejezésül megállapítja, hogg az értekezlet sikerrel járt. A független szocialisták Angliának a német-osztrák vámunióhoz való csatlakozását aiánliák „Az angol munkóskorraétnynak kell fóváíenni a háború után EurApára zúdított balokat" London, április 2. A' New Leaderben, a független munkásság orgánumában Wise szélsőbaloldali szocialista képviselő fejtegeti, hngy Angliára nézve csak előnyős lenne az unióhoz való csatlakozás. A békeszerződéseket valamikor revideálni kell. A munkáspárt ezt állandóan követeli s a francia közvélemény is végre belátja, hogy a jóvátételi intézmények csődjét be kell vallania. A kényszerbéke betűihez való merev ragaszkodás veszedelmes ellenhatást váltana ki s az angol munkáspárti kormány világos kötelessége, hogy l hetőleg jóvá tegye a háború utáni szerződések által Európára zúdított bajokat. Értsék' meg azok a francia tényezők, amelyek mindeddig a leszerelés és az európai haladás fő akadályai voltak, hogy nem számithatnak arra, hogy a munkáspárti kormány támogatja majd az Európa politikai vagy gazdasági integrálódása ellen folytatott harcukat. < • I Csehország gazdasági politikája zsókuccába jutott Prága, március 2. A Pravska Vecer szerint Csehszlovákia gazdasági politikája megfeneklett. A németek Magyarországgal, Jugoszláviával és Romániával tárgyalnak, ez valóságos csapás Csehszlovákiára. Kétségtelen, hogy Jugoszlávia és Románia, annak ellenére, hotjy tagjai a kisántántnak, tárgyalásokba bocsátkoznak a németekkel, ha ez gazdasági előnyt jelent nekik. Csehország is nagy zavarba jönne, ha Németország közvetlen felszólítással fordulna hozzá, hogy lépjen a közép európai vámunióba. Csehországnak tisztáznia kell végre, hogy milyen politikát akar folytatni Németországgal, Lengyelországgal, Oroszországgal és Olaszországgal szemben. Mussolini kedvező lelnek tekinti a német—osztrák vámuniót Róma, április 2. Mussolini miniszterelnök jelenlétében csütörtökön tartották meg a részvénytársaságok egyesületének közgyűlését. Az elnöki megnyitó után Mussolini hosszabb beszédet mondott, melyben hangsúlyozta a három legutóbbi világesemény, a tengeri modus vivendi, az angol—indiai egyezmény és az osztrák—német vámuniótervezet fontosságát s kijelentette, hogy ezeket az eseményeket a jövőre való végső kihatásaik szempontjából ked* vez'őeknek lehet tekinteni. A világválságról szólva Mussolini hangoztatta, hogy annak ellenére, hogy némely kedvezőbb jelenségeké lehet megfigytelni, a mostani időt várakozási időnek kell nézni.