Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-22 / 90. szám

DÉLMAGYABOirSZjíe FEMPORTALT HtSÜt a legmodernebb kivitelben terveh szerint legtutántjosabb árban Bornitein és Kin vasszerkezeti Üzeme, Kossuth Latos sntgárut 52. sz. Kérjen költségelőirányzatot és tervrajzol. 153 Máius végén megkazdik a palotakapu építését? Két bét múlva folytatják a csatornaépítést (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy a város valószinüleg rövidesen folytathatja a Tisza márciusi áradása alkalmával félbeszakított töltési munkálatokat. Azok az árterületi földbányák ugyanis, amelyek viz alá kerültek, már régebben szárazon vannak és ha kedvező lesz az időjárás, egy-két héten belül kellőképen ki is száradnak. A munka folytatására nagy szükség van, mert a munkanélküliségen a tavasz sem segített. Most talán még nagyobb a munkanélküliek száma, mint a legkeservesebb téli hónapokban volt v t Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kedden délelőtt telefonon felhívta a polgármestert és megkérdezte. hogy jelenleg hány munkanélkülit foglalkoztat a város a töltési munkálatoknál és a fehértói halastónál. A polgármester közölte a miniszterrel, hogy a fehértói balgazdaság munkálatainál körülbeiül százötven munkás kapott foglalkozást a töltési munkálatokat azonban egyelőre még nem folytathatják. Érdeklődött a miniszter aziránt is, hogy építi-e már az ármentesitő társulat az algyő— dorozsmai csatorna Fehértón felüli szakaszát. A polgármester erre nem tudott felvilágosítást adni, csak a telefonbeszélgetés ntán tudta meg, hogy egyelőre a kisajátítási tárgyalások folynak. 150 érdekelt gazdával már megegyezett a társulat, a többiekkel most tárgyalnak, de remélhető, hogy ezekkel is rövidesen megegyezhetnek és igy két hét múlva megindulhat a csatornaépítés. Ebben az esetben körülbelül kétszáz munkást vesznek fel ehez a munkához. A polgármester is intézett kérdést a miniszterhez. Megkérdezte, hogy mikor kezdik meg a Bot dogasszony sugáruti kapupalota építését, amelyet a miniszter májusra ígért Klebelsberg közölte a polgármesterrel, hogy a terveket most vizsgálja felül a kereskedelmi minisztérium magasépitészeti osztálya. Május elején kiírják a versenytárgyalást és talán egy hónap múlva megkezdhetik a munkát. ÍOO ezer pengős per a város ellen a kisvasul épiiése körül 166 pengőt Ítélt meg a bit óság a vasútépítő vállalatnak 1931 április 22. Ötévi fegyházra ítélték a Gtibacsl~ull postarablókat Budapest, április 21. Mint még emlékeze• tes, januárban a Gubacsi-uti postahivatalt álarcos rablók kirabolták. Tizenhárom napig nyomozott a rendőrség a rablók után, mig végre sikerült a tetteseket elfogni Mrázik János hentessegéd, ifjú Namesnik Géza villanyszerelő és Dávid József Antal sütőseged személyében. Az ügyészség a tetteseket rablás bűntettével vádolta A postarablókat kedden vonta felelősségre a budapesti törvényszék iVorfon-tanácsa. A tárgyalást nagy ér- klűdés előzte meg. A biróság először Mrázikot hallgatta ki. aki azt vallotta, ho^v Tánrzos Mihály nevű barátja hivta fel a figyelmét arra, hogy ha világkörüli útra akarnak menni, mint ahogyan azt két csikágöi fiatalembertől Budapesten látták, a Gubacsi-uti postahivatalban könnyen szerezhetnek pénzt. Azután sokat beszéltek arról, hogy valami jó boltot kellene csinálni. Amerikai módra, álarccal. December végén megkiaérelték a posta kirablását, de akkor megkavarták őket. Ezután Mrázik részletesen elmondta, hogyan hajtották végre a posta kirablását és mint menekültek el a zsákmánnyal. A másik két vádlott szintén beismerte bűnösségét, majd a postahivatal két tisztviselőnőjét, Wagner Júliát és Hadzsa Máriát hallgatta ki a biróság. akik elmondották, hogy a rablók revolvereket fogtak rájuk, amikor meg akarták akadályozni a tfénzeszsákok elrablását Egymásután hallgatta ki ezután a biróság a* ügy tanúit, majd a perbeszédek hangzottak" el. A törvényszék délutáu hirdette ki ítéletét. A biróság bűnösnek mondotta ki ifj. Mrázik Jánost, ifj. Namesnik Gézát és Dávid Józsefet, mint tettestársakat rablás bűntettében és ezért Mrázik Jánost és Namesnik Gézát 5—5 'évi, Dávid Józsefet pedig 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. A biróság a büntetésből mindhárom vádlottnál az elszenvedett vizsgálati fogsággal 2 hónapot és 15 napot vett kitöltöttnek. A törvényszék ezenkivül bűnösnek mondotta ki fíellschen Antalt orgazdaság bűntettében és 8 hónapi börtönre itélte. A ferencváros egy góllal verte a Triestinát Budapest, április 21. Ferencváros—Triestina 2:1 (2:1). Az olasz csapat keddi szereplését sem kisérte szerencse. Az abnormis időjárás folytán csak az első félidőt tudták lejátszani. Alig állott fel a két csapat a második félidőre, olyan záporeső indult meg, hogy a biró a játékot beszüntette és miután félórai várakozás után sem állt el az eső, a mérkőzést nem folytatták. A majdnem 24 órás esőzés teljesen átáztatta a pálya talaját és azt futballjátékra alkalmatlanná tette. Az első félidőben a Ferencváros uralta a helyzetet. A 7-ik percben Kohut majdnem a kornersarokról adott be labdát, amelyet Takács II. fejelt a hálóba. A gól után a Ferencváros irama alábbhagyott és a 22-ik percben Cniechi egyéni akcióból szép gólt lőtt. A továbbiakban változatos játék folyt, a félidő végén Takács II. állította be az eredményt. A második félidő harmadik percében a játékot abba kellett hagyni. ^^•••••••••••••••nBMnv" I

Anny Ondra szenzáción vígjátéka: Elcserélem a feleségem . . . PHtUfirtftk. KortA Nmt| (A Délmagyarország munkatársától.) A kisvasút építésének befejezése után különböző elszámolási differenciák merültek fel a város és a vasutépiíö vállalat között, amely különböző cimeken pótkövetclésckkel állott elő. Ezeket a pótköveteléseket elsősorban a műszaki bizottság tárgyalta le és a bizottság által jogosnak itélt követeléseket a város ki is egyenlítette, de a bizottság javaslata szerint a követelések nagyrészét visszautasította. A vasútépítő vállalat alkalmi társulás volt, Zsigmond;/ Béla, Szentgáli Antal, Acsády Aladár budapesti és Czigler Arnold szegedi vállalkozók alkalmi társulása, amely az akkori tanács kedvezőtlen döntése után birói útra terelte követelését, pert indított a város ellen 1443 millió korona erejéig. A vállalkozók keresetükben kilenc pontba osztották föl követeléseiket. 167 és félmillió koronát azon a cimen követeltek, mert a város csak későn szerezte meg a Máv. hozzájárulását a pályakereszteződéseknél szükséges kérész LÖntvények elhelyezésére. Igv a munkaidő legnagyobb része alatt azokon a pontokon, ahol a kisvasút keresztezte a nagyvasat vonalát, a kisvasút vágányai megszakadtak és a kisvasút építéséhez használt kocsik és mozdonyok csak erős zökkenőkkel haladhatlak át rajtuk. Ezek a zökkenők erősen megrongálták a vállalkozók szerelvényét és a vállalkozók a rongálódás megtérítése cimén követeltek a várostól 167 és félmillió koronát. 391 millió korona kártérítést azon a cimen követeltek, mert a város nem szállította folyamatosan a vasútépítéshez szükséges talpfa és sinanyagot. Kétszer nagyobb fennakadás történt, a vállalkozók nem használhatták ki kellőképen a munkások munkaerejét. Azért, mert az átrakó állomás tul kicsi volt és az épitési anyag elraktározásához külön területet kellett a vállalatnak bérelnie és azon ttjabb síneket rakott le, 76 milliót, mivel pedig még ez a kibővitett terület sem volt elég és ennek következtében a Máv. vagonjai hosszabb ideig vesztegeltek, kocsiálláspénz cimén 75 milliót követeltek a várostól. A várossal kötött vállalati szerződés értelmében a váltók és az átjárók alatt zuzottkőből készítették az ágyazást, de a város ezért 51 és félmillióval kevesebbet fizetett, mint amennyibe az anyag került. Ezt is követelték a perben. A vágányok alatti kavicságyazás elkészitése után 2900 köbméter tartalékkavicsot hagytak vissza a városnak, ennek az ára 365 és félmillió korona volt. Épités közben megváltoztatta a város a vasút vonalvezetésének eredeti irányát, ennek következtében uj területek kisajátítására volt szükség. A kisajátítás hosszabb ideig eltartott, ezért a vállalkozók kénytelenek voltak munkásaikat más vonalszakaszon foglalkoztatni, amikor azután folytathatták a munkát, a már elkészített pályatesteket kiverte a gaz. Ennek kiirtása 52 millióba került. A város nagyon későn készítette el a kisvasút telefonvezetékét — mondja tovább a kereset —, mivel pedig a vállalatnak, hogy a munkát irányithassa, szüksége volt a telefonra, kénytelen volt azt saját költségén felszereltetni. Ezért 223 és félmillió korona megtérítését követelte. A vállalat a földmunkák egységárát rosszul kalkulálta, ezt a kalkulációt helyesbítették később, de a város a különbözetet késedelmesen fizette ki, ezért a vállalkozók 10 millió koronát követeltek kamattérítés cimén. Végül 51 millió koronát A nagy torlódásra való tekintettel t*s*telettel kérfilk a köziínséget, öogy a bérlefjegyeket a Xivei Herszen im 3U laki előadásaira méltóztassanak legalább e g y órával ax előadás előtt beváltani. Belvárosi Mozi.