Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-18 / 87. szám

1931 április 18. DÉLMAGYARORSZAG MEGNŐTTEK ÉS ELINDULNAK REGÉNY Irta: Kassák Lajos , 62 — Igen? Hát mit kellene csinálni? — Be kell lépnünk a pártba, azt mondja, az ifjúságra nagy szüksége van a mozgalomnak. Be kell kapcsolódnunk a közösségbe. Évi hiába erőlteti magát, hogy maradék nélkül fölértse a másik szavait, alig van fo­galma róla, hogy mit beszél az. A párt és az ifjúság uj szótársitás előtte. Erre még nem gondolt. Mit válaszoljon? Örült neki, hogy Kolacsek vállalkozott a hazakisérésére, neki is annyi kibeszélnivalója lenne s most tehe­tetlenül, tájékozatlanul áll a fiu kérdései előtt. — Ha te ugy gondolod, hogy iratkozzunk be a pártba, én nem bánom. De vajon meg­kapjuk-e a feleletet a mi kérdéseinkre? — Nem értem — mondta a fiu. — Milyen kérdésekre gondolsz? — No igen, szólal meg Évi, de elakad a hangja, nem tudja, hogyan folytassa tovább. Nem szeretné, ha a másik félreértené. Bi­zonytalanul folytatja: — A fiatalság kérdéseire. Ugy érzem, ne­künk vannak problémáink, amiket mi fiata­talok csak egymás között tudunk elintézni. Például a barátság kérdése. Kolacsek gondolkozott egy ideig. — Mi jő barátok vagyunk. S ez igy rend­ben van. Én ebben semmi különöset nem Iátok. — Gondolod, hogy egy fiu és egy lány Igazán jóbarátja lehet egymásnak? — Igen. — Én is gondolkodtam már ezen és néha kétségeim vannak. — Én nem a férfiakra és nőkre, hanem a ftizsákmányolőkra és a kízsákmányoltakra gondolok. A lány élénken és nyomatékosan kérdezte: — Gondolod, hogy mi nem vagyunk éppen olyan emberek, mint a többiek? Lehet Le­het, hogy ti fiuk egészen máskép gondoltok és egészen másképen éreztek mindent, mint mi lányok. Bizonyos dolgokkal ti egészen más­kép vagytok, mint mi. A fiu nyugodtan felelte: — Értem, most mire gondolsz. A' szere­lemre gondolsz, de azt hiszem nem szabad, hogy az ember ilyesmiben elforgácsolódjon. Ha egyszer nem birom ki egyedül, akkor megnősülök. Évi érezte, most érkeztek el ahhoz a pil­lanathoz, mikor főntartás nélkül megszólal­hat Panni esetére gondolt s már régen, már hetek óta szeretne valakivel beszélni róla. Ugy él és ég benne ez a kérdés, mint valami tüzes parázs. Lehet, hogy most megszaba­dul ezektől a belső gyötrődésektől, de lehet az is. hogy még mélyebbről, még fájdalmasab­ban emlékszik majd vissza a történtekre. — S ha meg akarsz nősülni, mindegy lesz-e az, hogy kit veszel el feleségül? Kolacsek határozottan felelte: — Nem vagyok kispolgár, hát nem vadászok hozományra. Akit majd szeretni fogok, azt feleségül veszem. * — S ha valakivel már dolga volt annak a lánynak? — kérdezte Évi ideges hirtelenség­gel. — Mondjuk, hogv az a lány egyszer már másállapotban volt? Te akkor is szeretni tud­nád és el is tudnád venni feleségül? A fiút váratanul érte ez a kérdés. Ha őszin­tén akar válaszolni, nem tudja, mit feleljen. Gondolt már arra, hogy egyszer megnősül, de eszébe sem jutott az, hogy mi történne akkor, ha kitudódna, hogy a lány már egy­szer másállapotban volt. — No? — sürgette meg Évi a választ. — Erre még nem gondoltam — felelte a fiu őszintén. — Pedig tudom, hogy az ilyesmi is lehetséges. — Mi történne akkor, ha megkórr.éd a lányt s ő ekkor bevallaná neked, hogy mi történt vele előzőleg. TENNISZ-PULOVER legdivatosabb fazonokba n már 2*50 pengőtől Tennisz-Sokni nagy választékban LUSZTIG IMRE k?51»ítáru különlegességi Üzletében Széchenyi-tér 2. — Lehet, hogy elvenném, — mondta Ko­lacsek. — Te mit szólsz hozzá? Azt gondolod, van abban valami, ha egy lány, mielőtt férj­hez megy, már élt valakivel? Évi lehorgasztott fejjel lépegetett s elgon­dolkozva halkan mondta: — Hát látod, ez az én kérdésem. A sok kö­zül ez az egyik kérdés, amit a fiataliságnak, önmagának kell megoldania. — Igen, — felelte Kolacsek, meglassította lépteit s aztán megállt. Évi is megállt, ön­kéntelenül is szembefordultak egymásnak. A' fiu megkérdezte: — Te vagy az, akiről most beszéltünk? Évi arcát elöntötte a pirosság, szemei ijed­ten csillogtak s hiába akart határozottan til­takozni, alig tudta kinyögni a szavakat. — Nem. Nekem még semmi közöm nin­csen a fiukhoz. De ismerek valakit, akivel ez megtörtént s én nagyon át tudom érezni az ő tragédiáját. Mi lányok nagyon nehéz életet élünk. Tovább indultak. Kolacsek nem kérdezett többet, ugy tett, mintha elhinné azt, amit a másik mondott De az érzései nem csillapod­tak le, menetközben is rá-rápillantott a lány­ra, mintha vizsgálódna, keresne rajta valami árulkodó jelet. — Látod, hát mégis, ezért is benne kell élnünk a mozgalomban. Az uj tái-sadalom­bau ezek a kérdések is megoldódnak. Évi halkan, lehangoltan beszélt: — Nem tudom, mi lesz akkor, de ugy ér­zem, hogy mi nők még ma is 'éppen olyan kiszolgáltatott páriák vagyink, mint amilye­nek az ókorban voltunk. S nekünk' fiatalok­nak elsősorban küzdenünk kell a főiszaba­dulásunkért. Ma jött haza a nővérem, aki el­vált a férjétől s két év alatt ugy megváltozott, hogy alig ismertem rá. S tudod-e, hogy ki volt a férje? Egy forradalmár. Egy forra­dalmár, aki részt vett a forradalmakban, si­rült elszöknie a börtön elől s aztán siber lett belőle, kalandor, munkakerülő. Elvette a nő­véremet és kihasználta, tönkre tette, mint va­lami bútordarabot. — Elhallgatott Egy ideig csöndben mentek egymás mellett, aztán me­gint kitörtek belőle a szavak. — Nem értetek meg bennünket. El sem tud­játok képzelni, hogy mi éppen olyan embe­rek vagyunk, mint tf. — Mit csináljunk hát? — kérdezte Kola­csek. — Azért jöttem el veled, hogy a moz­galomról beszélgessünk s m^st beleestünk eb­be a dologba. Nincs is ebből szabadulás, ha jól meggondol juk. Megérkeztek Éviék háza elé. — Sok beszélni valónk lenne még egymás­sal, — mondta a fiu. — Nem könnyű dolog ez. Ha az ember az egyik kérdésre meg­felel, akkor mindjárt itt a másik kérdés. De azért azt mondom. Ha meg akarnék nősülni, azt a lányt is elvenném, akinek már dolga volt valakivel. Évi nem válaszolt, csak" mosolygott és erő­sen, őszinte barátsággal kezet fogott a fiúval. Annácska már aludt a tiszta fehér ágyá­ban Langyos meleg volt a szabában, az alvó hanyat feküdt, egyik karja a feje alá hajtva, másik elnyujtottan feküdt a takaró fölött — Vájjon miről álmodik most? —• gon­dolta Évi. Szeretett volna odamenni hozzá s megcsókolni. De nem tette. Sietett vetkőzni, eloltotta a lámpát s bebujt az ágyába, ö is hanyat feküdt s hogy minél előbb elaludjon, két karját összefonta a szemei fölött. (Folyt kőv.) Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JÓZSEF. Nyomatott • kiadótulajdonos Délmagyarország Hírlap- és Nyomda vállalti Rl. könyvnyomdájában FpIpIős fizpm vezető: Klein Sándor. 15516—1931. vh. szám. 343 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehaltó as 1881. évi I X. t-c. 102. f-a értel­mében ezennel Közhírré teszi, hogy • bpestl kBzp. kir Urásblr's^q 1930. évi 448.342. számú végzése kővetkezőben dr Magyzr Is'váu ügyvéd állal képviselt Kreomer Béla javára 300 pengő és járulék ii ereiéig 1931. évi március M 4-én foganatos!toll kielégítési végrehai. tás utján lelü'foglalt és 5000 pengőre becsült kővetkező ingóságok, n m.: 1 drb É 28—035. rsa. 4 személyes csukoti atrtő, Oraham Partseb gyártmánya nyilvános árverésen eladatnak. As árverés az a ább megnevezett foglaltatik javára t* e'rcndettetlk, amennyiben kő jelelésük még fenn áll. Ezen árverésnek a szegedi kir. lárásbiróság végzése folyttá 300 pengő tőkekövetelés, ennek 1930. évi juius hó 1. napjától Járt 9 százalék kamatai és eddig összesen 113*59 pergőben bíróilag már megállapított * a még telmerülendő költségek erejéig Szesed, Polgár ucca 4. szám alatt leendő foganatositi'ára 1931. évi április hó 20. napjának dé'elő'ti egynegyed 12 órája ha'irldöOI ki űzetik és ahhoz venni szándékozók oiy megtegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c 107. és 109. §-al értelmében kész­pénzfizetés mellett a legtöbbet ioérőnek szükség esetén a becsáron alól is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ezen Igényüket legkésőbb az árverés meg­kezdéséig bejelenteni tartoznak. Az árverés csak akkor lesz foga­natost va ha bármelyik fé', legkésőbb az Árverést megeMzA atolsA előtti kOznapon bejelenti, hogy megtartását kivánla s ebben ai esetben az árverés akkor is meg lesz tartva, ha a kívánságot eK>­teriesztó fél nincs jelen (193a évi XXXIV. t.-c. 72. §.) Ha a végrehajtás hivala ból volt foganatosítva, as árverés as ér­dekeltek kőzbenlárása nélkül ls meg lesz tartva, ha mindenik végre­hajtató és végreha|iást szenvedő ellenkező kívánságot nem ayfl­Vánit (1030. évi XXXIV. t.-e. 71 § ) Szeged. 1931. ért március hó 7S. napián. Knhn, Ur. Mr. végirtiaffó BAMIIIATDA EJT mindenkit olcsó Araival BLAU IGNÁTZ női, térti, fta «s gyermekruha áruháza Kelemen ucca 3. M Oyőrfldjifn meg vételkényszer nélkül ezen példAtlan olcsó ArusltAsról. A tok kSzUl néhány tAJékoztató AT: Női tavaszi kabát tegniabb 20-tói Női Doubl kabát legiiabb 28-tél I Nöi selvem eső­köpenyek .15t<>i Férfi cSivatöltSnv . . 25-ifli | Kék és fekete 5lt5ny 52-3o-tfl7| Tavaszi telffltők . . . 28 tót | Hubertus kabát reklám ár. .24"­| Szövet aumíkabát . . 20*— | | Gvermekruhók . . - 8*-<éi | | Tiroli nadrág . . . . 5-— | Fiu és leányka matróz kabátok 18'­Rószletfketésre is készpénzárhn1

Next

/
Thumbnails
Contents