Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-18 / 87. szám

SZEGED. SceruuzIDség: Somogyi ncca íl.l.em. Telefon: 23-33.^Klndóhlvotal, k(tlc»SnliOnyvtiM «» legylroda ? Aradi »cco 8. Telefon r 13-06. * Nyomda : Lliw l íjMM ueca ÍM. Telefon : 26-34. TAvImtt levélcím Délmagya-nnzAa Szeged. Szombat 1931 április IS Ara ÍO fillér VII. évfolyam, ST. szám ELŐFlZETts- Havonta helyben 3.20 vidéken éa Badapeaten 3-60, KUlKIldttn S-40 pengd. — Egyes áréra Ara bétkOzDBD 10, vajér- éa Ünnepnap illl. Hírdelétek felvétele tarifa aicrlnl. Megtelentk hé'ia Ulvélelével naponta renqel „Liberális" propaganda egységespárli térhódításért Pontosan egy hete, hogy a kormány helyi orgánumában cikk jelent meg, amely azt akarta bebizonyítani, hogy ^fontosnál fontosabb problémák megoldását csak akkor érheti el a város, ha kormányt támogató politikát fog folytatni«. A cikket a liberális párt egyik tagja irta, aki a legutóbbi választáson az ekkori liberális párt — nem tévesztendő össze a szövetkezett városi balpárttal — virilisjelöltjeinek listáján került be a közgyűlésbe. A liberálispárti városatya egységespárti politikát propagáló közleményével tegnap foglalkozott a liberális párt elnöki tanácsa és intéző bizottsága s értesülésünk szerint az affért rövid uton és gyökeresen elintézte. A cikkíró már nem tagja a liberális pártnak\ A személyi elhelyezkedésnek ilyen módon történt tisztázása után kötelességünk hozzászólni a fölvetett kérdéshez. Még pedig a legfüggetlenebbül minden pártkeret korlátaitól. De sohase függetlenül az elvtől, amelyet hirdettünk és hirdetünk, az eszmétől, amelyet ugy tüntettünk föl, mintha a magunkénak vallanánk és a programtól, amelynek alapján kértük és kaptuk a mandátumot. Méltóztassék elképzelni, hogy az egykori dairabont rendszer nem másfél évig, hanem m<mdjuk tiz érig tartott volna. A városok abban az időben is fejlődni akartak. A helyzetük nehezebb volt, mint most, mert sokkal több volt a nagy város és mert nemcsak gyakorlatban, hanem kulturelgondolásokban is a centralizációnak volt keletje. Már most mit szólt volna a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak akkori vezérkara, ha a párt egyik vezetőségi tagja, aki nemcsak elfogadta, hanem kérte is a párt támogatását, egyszerre rnak azzal állt volna elő, hogy városfejlesztői okok miatt támogatni kell a darabont kormányt? Mondjuk, a darabont kormány döntött volna arról, hogy hol épüljön fel a harmadik és a negyedik egyetem. Mit szólt volna Kószó István, aki most az egységes párt és Pap Róbert, aki most a liberális párt elnöke, ha az akkori függetlenségi párt intéző bizottságának egyik tagja cikket irt volna a darabont kormány lapjában arról, hogy támogatni kell a darabont kormányt, mert különben nem kapjuk meg a harmadik egyetemet? Vállalkoztak volna-e. elteiknek perrendszerüleg bebizonyítható elárulására bármilyen városi intézményért? Hitték-e és hiszik-e, hogy a nagyobb közület, az állam, hazánk reuzálása és fölvirágzása, megerősödése és 1 boldogulása a legfontosabb, mérhetetlenül fontosabb, mint az, hogy Szegeden gyárilag készítsék a befőttet, a pálinkát és a trágyát s ha hitték és hiszik, árulásnak tekintik-e hazánk boldogulásához képest eltörpülő helyi okok miatt cserbenhagyni azt a programot, amelyről azt hirdettük és hirdetjük, hogy hazánk csak vele és általa boldogulhat és megütni a nagydobot olyan program mellett, amelyet hazánk szempontjából a legenyhébben szólva célranemvezetőnek tartunk? Más politikai meggondolást hagyiunk most figyelmen kivül és nézzük meg, csakugyan használna-e a városnak, ha megfogadnák a liberálispárti cikkíró egységespárti cikkének a tanácsát s az egész lakosság betódulna az egységes pártba. Szóval: ugyanolyan egységespárti konjunktúrát rendezne, mint amilyen szociáldemokrata konjunktúrát, rendszett 1918ban. Szó sincs róla: az egységespárti cikket gyártó liberális cikkíró esetleg elérné a célját: Szegednek mind a három mandátuma kormánypárti kezekbe kerülne. Komolyan hiszi-e azonban a cikkiró, hogy azt, amit nem tud megcsinálni gróf Klebelsberg Kunó, meg fogja tudni csinálni Somoggi Szilveszter, Petrik ántal vagy Fajka Lajos? Vagy azt hiszi, hogy a kormánynak a szegedi egységespárti egység és Szeged 200 ezer lakosa a legnagyobb gondja és csak azért, hogy minél szelesebb alapzatu érdekkapcsolat révén szállíthasson minél több intézményt, céget, vállalatot, létesítményt, fö-, közép- és alsóiskolát, gyárat és bankfiókot Szegednek, a miniszterelnök Debrecenből, az igazságügyminiszter Kecskemétről eljön Szegedre mandátumot vállalni és hogy a szegedi mandátumok számát fel fogják hatra emelni, mert különben hogyan lehetne szegedi képviselő a népjólét, a kereskedelem és a földművelés miniszteréből? Temesvárt a cikk szerint a kemény gerincű és kemény tartású báró FejérváryGéza tette naggyá. Kétségtelen, hogy Ferenc József érdekes kegyeltjének része- volt TemesKisántánt konferencia a német—osztrák vámunió Ügyében (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Prágából jelentik: A Prager Tagblatt értesülése szerint a kisántánt külügyminiszterei május elsején Bukarestben üléseznek, hogy megbészéljék azokat az irányelveket, amelyeknek alapján járnak el Genfben a német-osztrák vámunió ügyében. Briand elleníervezele Páris, április 17. A külügyminisztérium feltűnést keltő értesítést küldött a lapoknak a németosztrák Dómunióval szemben elkészült Briand-féle elk-ntervezetről. Briand egész Európát, főleg pedig Délkel^enrópát akaria megszervezetten szembeállítani a tervezett német—osztrák vámunióval és terveibe belekapcsolja Magyarországot is. Francia külpolitikai körökben az az álláspont alakult ki, hogy a német—osztrák vámegyezmény politikailag és jogilag ellentétben áll a nemzetközi szerződésekkel. A francia kormány, ettől a kérdéstől teljesen függetlenül, most tervezetet dolgoztatott ki és mielőtt még a német—osztrák egyezmény kérdése május közepén az európai tanulmányi bizottság és a népszövetségi tanács elé kerül átnynjtotta ezt az érdekelt államok kormányainak. Ezek között az államok között Magyarország ** szerepel. A többi állam Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária. A francia külügyminisztérium tervezete elsősorban a különböző gabonaexportáló államok gabona, feleslegeinek elhelyezéséről szól. Terveket dolgoz, tak ki arra nézve is, hogyan lehet majd elosztom az ipari exportcikkeket az európai piacon. A francia külügyminisztérium nem titkolja, hogy « Quai d'Orsay tervezetének valódi célja a németosztrák oámközösség gyakorlati kivitelének meg. akadálgozása. liiule&cu párionlcivUli, lec&nikai" Kormányt alaKitotl Nagy mertlepeiés Bukarestben — A király a pártok vezetőire hárítja a koalíció meghiúsulásának felelősségét 99 (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A Titulescu-kormány hosszas vajúdás után pénteken éjszaka megalakult. Titulescu pártonkívüli, úgynevezett technikai kormányt alakított, amely szombaton leteszi az esküt és a parlamentnek is bemutatkozik. Titulescu pénteken e&ész nap tárgyalt Maniu Gyulával és közölte vele a liberális párt feltételeit, amelynek teljesitésétől lette függővé Dúca a nemzeti párttal való együttműködést. Maniu és Duca álláspontja között áthidalhatatlan ellentétek voltak, mire Titulescu félötkor félbeszakította a tárgyalást és a királyhoz sietett, akinek bejelentette, hogy az uj kormányt nem tudja megalakítani. A király erre szakítva á parlamentárizmus elvével, pártonkívüli kormány megalakításával bízta meg Titulescut, aki este 6 órakor bezárkózott szobájába, hogy összeállítsa az uj kormány névsorát, amely a következő: Minisztereinők és belügy Titulescu, közoktatásügy Jorga, kereskedelmi miniszter Tabakovics, a Marmoroscher Bank igazgatója, __ ..... pénzügy Zaucseana, a nemzetközi jérátételi bizottság volt román delegátusa, földmivelésűgy Garoflind, I külügyminiszter Ghyka János római követ, hadügy Condescn tábornok, közlekedésügy Jonescu tábornok. Belügyi államtitkár Krizstín György, a nemzeti parasztpárt erdélyi főtitkára. Maniut a király este magához kérette & felkérte, bocsássa Titulescu rendelkezésére a parlamentben a nemzeti parasztpárti többséget, miután a kormány még ezzel a parlamenttel több fontos törvényt kiván megszavaztatni és hogy járuljon hozzá Kriásán György kinevezéséhez. Maniu a király mindkét kéréséhez beleegyezését adta. A politikai helyzetben beállott fordulat Bukarestben nagy szenzációt keltett, annyival is inkább, mert kiplakatirozták a királynak azt a beszédét, amelyben a nemzeti egység kormányának meghiúsulása miatt a felelősséget a pártok vezéreire háritia..