Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-17 / 86. szám

DÉLMAGYARORSZÁG •ZE6ED. Bcerjie*ztö»Cg: Somogyi ucca •2.I.em Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal. kaic*«nfcOnyvtAr fegylroda - Aradi ncca S, Teleion: 13-OÖ. — Nyomda : LHw Usóf ucca Itt. Telelőn : 20-34. TAvIrntl ét levélcím - Délmagyaronz&q Szeged. Péntek, 1931 április 17 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 86. szám ELŐFIZETÉS! Havonta Helyben 3.20 vidéken «» Budapesten 3tM». tctlllOldOn 0--40 pengd. - Egyet izém Ara hétköz­nap IO, vatár- ét Ünnepnap 24 >111. Hlr­detétek lelvílele tarlla szerint. Megje­lenik hetid klvetelévH nminntá renqrl Pórázon az autonómia Szinte kedvünk volna azt a tisztelet­teljes kérést intézni a belügyminiszter úr­hoz, hogy az autonóm háztartások ellen­őrzéséről szóló törvény, életbeléptetése esetén minden alispánnak és minden pol­gármesternek ulalványoztasson ki állandó szabadjegyet és rendezzen he nekik in­ternátust Budapesten, mert hiszen ak­kor idejüknek . túlnyomó részét amugv is ott fogják tölteni. Eddig is kénv­letenek voltunk megszokni, hogy a tőrvényhatósági autonómiának sarka­latos kérdései tényleg nem az auto­nómiák kebelében, hanem a bel­ügyminisztériumban dőlnek el és bármi Tonfosabb dologról, költségvetésről, zár­számadásról, szabályrendelet jóváhagyá­sáról, vagy a város életének akármilyen mozzanatáról volt'szó, a polgármesternek fel kel} utazni Budapestre, hogy az ügyet előszóval előadja, megmagyarázza és el­intézését kisürgesse. Ha azonban ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, az autonómiának financiális része a gya­korlatban teljesen megszűnik. Mindent felszippant a belügyminisztériumnak az önkormányzati háztartásokat ellenőrző osztálya. Á polgármester székhelyét akár áttefreti Budapestre. A magyar önkormányzati testületek — ?rtve itt elsősorban a megyéket és váro­sokat — bizonyos régi hagyományok alap­ján az alkotmányvédelem nimbuszával övezték körül felirati jogukat, amelv a nagy országos kérdésekbe való beleszó­lás látszatát adta meg nekik. Milyen szép is volt. mikor a már történelem távlatába folódott koalíció idején állást lehetett fog­lalni az önálló bank, a külön vámterület és a magyar vezényszó mellett! A hatá­rozat belékerült a lapokba, erősen Fog­lalkozott vele a helyi, kevésbé az orszá­gos közvélemény, az indítványozó abban a hitben ringathnltn mnf;V hány örök idők­re lerótta a haza iránti kötelességét, oda­fent pedig a feliratot iktatták, sorszómoz­lák, eljuttatták a képviselőház kérvényi bizottságához, vagy áz illetékes miniszté­rium illetékes ügyosztályához, de azt eni-, • berfia nem érte meg, hogy törvényható­sági határozat alapján bármelyik ügy is egv fikarcnyit lendült volna előre. Mig azonban az autonómiák szerető és féltő gondoskodással ragaszkodtak ehez. az ártalmatlanná vált látszatjogukhoz, amely már akkor vesztette el értékét és jelentőségét,.mikor megszűnt a lehetősége, hogy a törvényhatóságok a törvények és rendeletek végrehajtásánál való közremű­ködésüket megvonják, az egyre erősödő neutrális hatalom egymásután faragta kö­rűi, nyirbálta meg és denaturálta az auto­nómia lényegét, az önkormányzati ház­tartás vezetésének jogát. Egyrészt az ön­kormányzatok megkérdezése nélkül meg­rótta őket lényegükben állami feladatok ellátásának kötelezettségével, másrészt egyre nagyobb mértékben irta elő a mit szabad, hogy szabad és milyen keretek között szabad parancsát saját háztartási kérdéseik számár^. A mostani törvényja­vaslat ezt az etatizmus irányában való fejlődést olyan mértékben tetőzi be, hogy életbeléptetése után a törvényhatóságok autonómiája a valóságban megszűnik. Kormányhatósági jóváhagyás nélkül a jö­vőben a megyék és városok lélekzetet sem vehetnek. Ha Szeged város egy uj szolgát akar alkalmazni, ehez a belügyminiszter jóváhagyása lesz szükséges. Ha a város egyik házának lakója nem fizet és a vá­ros a hátralékos házbért peresíteni akajrjá, ehez is ki kell eszközölni a belügymihisü-' ter előzetes jóváhagyását. Továbbra is szabadon mondhat ellenben a közgyűlés véleményt, hogy akar-e csatlakom! a né­met-osztrák vámunióhoz vagy sem. A saját dolgaiban a város nem intézke.d­heiik. mert azt a belügyminiszter tartja fenn magának. Az olyan kérdésékbe, ame­lyek kompetenciáján kiyül ésnék, belé­beszélhet, mert éz olyan, mint a körösi szenteltvíz. S? nem árt, se nem használ. De ennek a? aggodalmat keltő törvény­javaslatnak az autonómia teljes pórázra fűzésén kivül van még egy olyan pontra, amely szinte kihívja maga ellen a legéle­sebb kritikát. A törvényjavaslat egyálta­lán nem számol a városok és megyék kü­lönleges igényeivel, érdekeivel, éíetjelen­ségeivel, hanem egvszerüen összecsapja, egy kalap alá vonja őket Autonómia a megye is, a város is, úgyis pórázra kerül mind a kettő, mire való volna tehát kü­lönbséget tenni közöttük. Klebelsberg ro­konszenves és szép városi gondolatának belügyminiszteri elgondolásban ez az első életnyilvánulása. Ha komoly volt a képviselők pártkft­lönbség nélküli városi blokkjának a meg­alakulása, amellyel szemben mi rögtön az alakulás pillanatában némi szkepticizmu­sunkat voltunk bátrak kifejezni, ugy most volna itt az alkalom, hogy ez a városi blokk rácáfoljon az aggodalmainkra és bebizonyítsa létjogosnltságát és a városi kérdések előbbrevitelére irányuló komoly akarását. A városi blokknak, ha csak ugya,n komolyan veszi a nevébe foglalt városi jelzőt, "most kell kidomborítani a városoknak, az ország kulturális és gazda­sági centrumainak nemzeti hivatását, most kell kifejezésre juttatni, hogy a városok e hivatásuknak csak ugy felelhetnek meg, ha urak a saját háztartásukban és ha háztartásuk ellenőrzése csak az ellenőr­zés keretei iPrizött marad és nem vindi­kálja magának a legszélesebbkőrü intéz­kedés jogkörét. Mindezeken felül pedig a városi blokknak kell a miniszter előtt és .á parlamentben megvédelmezni a vá­rosoknak azt az igényei, hogy, őket ne megüli szemmel nézzék, hanem városok­. nak .fékintsék őket^ A spanyol Kantársaságban asz; első napoU lelkesedése után helyreállt a nyugalom HazaszállitfáK a spanyol Köztársaság száműzött apostolának, Blasco IbanezneK a fyamvaif Ostromállapot Sevillában a Kommunisták zavargásai miatt jí spanyol exklröly megérkezett Párisba (Budapesti tudósítónk telrfónj^lentése.) Madridból jelentik: 'Csütörtökre virradóra nyugtalan éjszakája volt a spanyol főváros­nak. Fiatalembepek és leányok .letépték a köz­épületekről a monarchia cjrufrét és gúnydalo­kat énekelve vitték körül;a városban. Barcelonában csütörtökön reggel lövöldö­zések voltak, amelyhek három halottja van. -Valenciában ,j • . * ,. . fegyenclázadás tört ki. A' fégyeúóek leszerelték a börtön­őröket és megszöktek. Csütörtökön déhrtán már egész Spanyolországban helyreállott a rend és a nyugalom. Csak spanyol Marokkó­ban voltak zavaj-gások. A tetuani spanyol fő­biztos palotájába kommunista csőcselék akart behatolni, mire a palotaőrség sortüzet adott. \ Madridban csütörtökön már lecsillapodott az örömmámor és mindenütt megindult a hét­köznapi munka. Megkezdték az uj követek ki­nevezését. A londoni nagykövet PeneZ de .4yola köztársasági vezér lett, akinek nagy szerepe volt a forradalom előkészítésében. A politikai érdeklődés előterében az a kér­dés áll, milyen lesz a viszony a madridi és a barcelonai kormány között. Általában azt hiszik, hogy a két kormány között békés megállapodás jón létre, noha a radikális katalán elemek tel- ' les függetlenséget követelnek. A" madridi kormány valószínűleg kénytelen lesz a katalánok követelését teljesiteni* Hazaszállítják Blasco Ibanez holttestéi Az uj kormány rövid időn belül hazaho­zatja a spanyol köztársaság száműzött hivé­ne"k, Blasco Ibaneznek, a nagy irőnak holt­testét. Blasco Ibanez ugy végrendelkezett, hogy a francia Riviérán temessek el, mert sem élve, sem halva nem akar addig Spanyolor­szágban lenni, amig annak királya van. A spanyol király menekülése 'i V ' . Párisból jelentik: Alfonz exkriály csütörtö­kön délben utazott el- Marseilleböl. Az exki­rály partraszállása meglehetősen furcsa kö­rülmények között történt. Az ex királyt hozó csatahajó nem futott be. a marsr.illci kikö­tőbe, hanem a kikűtö bejáratánál vetett , hor­gonyt. A hadihajó mindössze néhány percig állott, ez-alatt az idő alatt leeresztettek egy kölélhagcsót, amelyen az exkirály és há­romtagú kísérete a csatahajó oldalához ér­kezett motorcsónakba szállt. Nyomban ez­után a hadihajó felszedte horgonyát és in­dult: vissza Carthageniába. Alfonz és családja néhány hétig maradnak Párisban és azután utaznak el Angliába.

Next

/
Thumbnails
Contents