Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-17 / 86. szám
DÉLMAGYARORSZÁG •ZE6ED. Bcerjie*ztö»Cg: Somogyi ucca •2.I.em Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal. kaic*«nfcOnyvtAr fegylroda - Aradi ncca S, Teleion: 13-OÖ. — Nyomda : LHw Usóf ucca Itt. Telelőn : 20-34. TAvIrntl ét levélcím - Délmagyaronz&q Szeged. Péntek, 1931 április 17 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 86. szám ELŐFIZETÉS! Havonta Helyben 3.20 vidéken «» Budapesten 3tM». tctlllOldOn 0--40 pengd. - Egyet izém Ara hétköznap IO, vatár- ét Ünnepnap 24 >111. Hlrdetétek lelvílele tarlla szerint. Megjelenik hetid klvetelévH nminntá renqrl Pórázon az autonómia Szinte kedvünk volna azt a tiszteletteljes kérést intézni a belügyminiszter úrhoz, hogy az autonóm háztartások ellenőrzéséről szóló törvény, életbeléptetése esetén minden alispánnak és minden polgármesternek ulalványoztasson ki állandó szabadjegyet és rendezzen he nekik internátust Budapesten, mert hiszen akkor idejüknek . túlnyomó részét amugv is ott fogják tölteni. Eddig is kénvletenek voltunk megszokni, hogy a tőrvényhatósági autonómiának sarkalatos kérdései tényleg nem az autonómiák kebelében, hanem a belügyminisztériumban dőlnek el és bármi Tonfosabb dologról, költségvetésről, zárszámadásról, szabályrendelet jóváhagyásáról, vagy a város életének akármilyen mozzanatáról volt'szó, a polgármesternek fel kel} utazni Budapestre, hogy az ügyet előszóval előadja, megmagyarázza és elintézését kisürgesse. Ha azonban ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, az autonómiának financiális része a gyakorlatban teljesen megszűnik. Mindent felszippant a belügyminisztériumnak az önkormányzati háztartásokat ellenőrző osztálya. Á polgármester székhelyét akár áttefreti Budapestre. A magyar önkormányzati testületek — ?rtve itt elsősorban a megyéket és városokat — bizonyos régi hagyományok alapján az alkotmányvédelem nimbuszával övezték körül felirati jogukat, amelv a nagy országos kérdésekbe való beleszólás látszatát adta meg nekik. Milyen szép is volt. mikor a már történelem távlatába folódott koalíció idején állást lehetett foglalni az önálló bank, a külön vámterület és a magyar vezényszó mellett! A határozat belékerült a lapokba, erősen Foglalkozott vele a helyi, kevésbé az országos közvélemény, az indítványozó abban a hitben ringathnltn mnf;V hány örök időkre lerótta a haza iránti kötelességét, odafent pedig a feliratot iktatták, sorszómozlák, eljuttatták a képviselőház kérvényi bizottságához, vagy áz illetékes minisztérium illetékes ügyosztályához, de azt eni-, • berfia nem érte meg, hogy törvényhatósági határozat alapján bármelyik ügy is egv fikarcnyit lendült volna előre. Mig azonban az autonómiák szerető és féltő gondoskodással ragaszkodtak ehez. az ártalmatlanná vált látszatjogukhoz, amely már akkor vesztette el értékét és jelentőségét,.mikor megszűnt a lehetősége, hogy a törvényhatóságok a törvények és rendeletek végrehajtásánál való közreműködésüket megvonják, az egyre erősödő neutrális hatalom egymásután faragta körűi, nyirbálta meg és denaturálta az autonómia lényegét, az önkormányzati háztartás vezetésének jogát. Egyrészt az önkormányzatok megkérdezése nélkül megrótta őket lényegükben állami feladatok ellátásának kötelezettségével, másrészt egyre nagyobb mértékben irta elő a mit szabad, hogy szabad és milyen keretek között szabad parancsát saját háztartási kérdéseik számár^. A mostani törvényjavaslat ezt az etatizmus irányában való fejlődést olyan mértékben tetőzi be, hogy életbeléptetése után a törvényhatóságok autonómiája a valóságban megszűnik. Kormányhatósági jóváhagyás nélkül a jövőben a megyék és városok lélekzetet sem vehetnek. Ha Szeged város egy uj szolgát akar alkalmazni, ehez a belügyminiszter jóváhagyása lesz szükséges. Ha a város egyik házának lakója nem fizet és a város a hátralékos házbért peresíteni akajrjá, ehez is ki kell eszközölni a belügymihisü-' ter előzetes jóváhagyását. Továbbra is szabadon mondhat ellenben a közgyűlés véleményt, hogy akar-e csatlakom! a német-osztrák vámunióhoz vagy sem. A saját dolgaiban a város nem intézke.dheiik. mert azt a belügyminiszter tartja fenn magának. Az olyan kérdésékbe, amelyek kompetenciáján kiyül ésnék, belébeszélhet, mert éz olyan, mint a körösi szenteltvíz. S? nem árt, se nem használ. De ennek a? aggodalmat keltő törvényjavaslatnak az autonómia teljes pórázra fűzésén kivül van még egy olyan pontra, amely szinte kihívja maga ellen a legélesebb kritikát. A törvényjavaslat egyáltalán nem számol a városok és megyék különleges igényeivel, érdekeivel, éíetjelenségeivel, hanem egvszerüen összecsapja, egy kalap alá vonja őket Autonómia a megye is, a város is, úgyis pórázra kerül mind a kettő, mire való volna tehát különbséget tenni közöttük. Klebelsberg rokonszenves és szép városi gondolatának belügyminiszteri elgondolásban ez az első életnyilvánulása. Ha komoly volt a képviselők pártkftlönbség nélküli városi blokkjának a megalakulása, amellyel szemben mi rögtön az alakulás pillanatában némi szkepticizmusunkat voltunk bátrak kifejezni, ugy most volna itt az alkalom, hogy ez a városi blokk rácáfoljon az aggodalmainkra és bebizonyítsa létjogosnltságát és a városi kérdések előbbrevitelére irányuló komoly akarását. A városi blokknak, ha csak ugya,n komolyan veszi a nevébe foglalt városi jelzőt, "most kell kidomborítani a városoknak, az ország kulturális és gazdasági centrumainak nemzeti hivatását, most kell kifejezésre juttatni, hogy a városok e hivatásuknak csak ugy felelhetnek meg, ha urak a saját háztartásukban és ha háztartásuk ellenőrzése csak az ellenőrzés keretei iPrizött marad és nem vindikálja magának a legszélesebbkőrü intézkedés jogkörét. Mindezeken felül pedig a városi blokknak kell a miniszter előtt és .á parlamentben megvédelmezni a városoknak azt az igényei, hogy, őket ne megüli szemmel nézzék, hanem városok. nak .fékintsék őket^ A spanyol Kantársaságban asz; első napoU lelkesedése után helyreállt a nyugalom HazaszállitfáK a spanyol Köztársaság száműzött apostolának, Blasco IbanezneK a fyamvaif Ostromállapot Sevillában a Kommunisták zavargásai miatt jí spanyol exklröly megérkezett Párisba (Budapesti tudósítónk telrfónj^lentése.) Madridból jelentik: 'Csütörtökre virradóra nyugtalan éjszakája volt a spanyol fővárosnak. Fiatalembepek és leányok .letépték a középületekről a monarchia cjrufrét és gúnydalokat énekelve vitték körül;a városban. Barcelonában csütörtökön reggel lövöldözések voltak, amelyhek három halottja van. -Valenciában ,j • . * ,. . fegyenclázadás tört ki. A' fégyeúóek leszerelték a börtönőröket és megszöktek. Csütörtökön déhrtán már egész Spanyolországban helyreállott a rend és a nyugalom. Csak spanyol Marokkóban voltak zavaj-gások. A tetuani spanyol főbiztos palotájába kommunista csőcselék akart behatolni, mire a palotaőrség sortüzet adott. \ Madridban csütörtökön már lecsillapodott az örömmámor és mindenütt megindult a hétköznapi munka. Megkezdték az uj követek kinevezését. A londoni nagykövet PeneZ de .4yola köztársasági vezér lett, akinek nagy szerepe volt a forradalom előkészítésében. A politikai érdeklődés előterében az a kérdés áll, milyen lesz a viszony a madridi és a barcelonai kormány között. Általában azt hiszik, hogy a két kormány között békés megállapodás jón létre, noha a radikális katalán elemek tel- ' les függetlenséget követelnek. A" madridi kormány valószínűleg kénytelen lesz a katalánok követelését teljesiteni* Hazaszállítják Blasco Ibanez holttestéi Az uj kormány rövid időn belül hazahozatja a spanyol köztársaság száműzött hivéne"k, Blasco Ibaneznek, a nagy irőnak holttestét. Blasco Ibanez ugy végrendelkezett, hogy a francia Riviérán temessek el, mert sem élve, sem halva nem akar addig Spanyolországban lenni, amig annak királya van. A spanyol király menekülése 'i V ' . Párisból jelentik: Alfonz exkriály csütörtökön délben utazott el- Marseilleböl. Az exkirály partraszállása meglehetősen furcsa körülmények között történt. Az ex királyt hozó csatahajó nem futott be. a marsr.illci kikötőbe, hanem a kikűtö bejáratánál vetett , horgonyt. A hadihajó mindössze néhány percig állott, ez-alatt az idő alatt leeresztettek egy kölélhagcsót, amelyen az exkirály és háromtagú kísérete a csatahajó oldalához érkezett motorcsónakba szállt. Nyomban ezután a hadihajó felszedte horgonyát és indult: vissza Carthageniába. Alfonz és családja néhány hétig maradnak Párisban és azután utaznak el Angliába.