Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-16 / 85. szám

1931 április 16. UELi>i .4.1/. At. 7 év! fegyházra Ítélték Kolossváry Dénesi ar; Mohács, április 15. Szerdán délelőtt hirde­tett Ítéletet a törvényszék Mohácson a hivatali sikkasztással vádolt Kolossváry Dénes árva­széki ülnök ügyében. A biróság bűnösnek mondotta ki Kolossváry Dénest egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettében és 7 évi fegy­házra, 10 évi hivatalvesztésre és politikai fo­gainak ugyanennyi időre való felfüggesztésére itétte. Ar itélet indokolása megállapítja, hogy Ko­lossváry Dénes 1925-től 1931-ig követte el a sikkasztásokat. A biróság megállapítása sze­rint az ezen idő alatt elsikkasztott összegek 116 ezer pengőt tesznek ki. Enyhitő körülménynek vette a törvényszék a laza felügyeletet, nyomatékos súlyosbító kö­rülménynek, hogy Kolossváry a sikkasztáso­kat éveken át konok megátalkodottsággal kö­vette el. A magyar köztisztviselői kar jóhir­nevére tekintettel a törvényszék az itélet ki­szabásánál tekintetbe vette, hogy az utóbbi idő' cn felburjánzott esetek szigorú megtorlá­sára példát adjon. Az ügyész súlyosbításért, a védő és Koloss­váry Dénes, aki halálsápadtan és egész testé­ben remegve hallgatta végig az Ítéletet, eny­hítésért fellebbezett. Egyévi börtönre ítélték Gaál Mihálynét, aki konyhakéssel agyonszúrta térfél fiA Délmagyarország munkatársától.) Fekete­fejkendős, egyszerűen öltözött 37 éves asz­nwny állott szerdán a szegedi törvényszék Vr'W-tanácsa előtt. Az volt ellene a vád, hogy egy konyhakéssel hasbaszurta a férjét, ald másnapra a kapott sérülésbe belehalt. Az ügyészség az asszony, özvegy Gaál Mihályné, született Katona Veron ellen erős felindulás­ban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat. Az ügyészi vád mögött borzalmas családi tragédia húzódik A vádiratból kitűnik, hogy Ga'dl Mihály vasúti kalauznak azért kellett meghalnia a mult év november ötödikén, mert előző este kimaradt és későn tért haza. A' házaspár ezen összeveszett, a veszekedés hevében az atz­sxony felkapta az asztalon heverő kenyér­vágó kést és azt a férje testébe döfte. A sé­rülés hashártyagyulladást okozott és az más­nap estére megölte a kalauzt. özvegy Gaál Mihályné sírástól elcsukló han­gon védekezett: — Szerettem férjemet, nem akartam öt megölni, sem bántani. Ahogy ugrált előttem és én kezemben tartottam a kést, ő nekiugrott a pengének... Férjem előző este kimaradt és csak éjfél után jött haza. Emiatt vesze­kedtünk másnap egész délelőtt és én dühöm­ben nem készítettem el táskáját ax útra. Egy óra tájban indulni akart az állomásra szol­gálatba és észrevette, hogy a táska úrét. Ujabb veszekedés kezdődött, egyszercsak férjem ne­kemugrott és arculütött. Az ütésre elvesztet­tem a fejemet, felkaptam a kést ét jobbra­balra hadonásztam vele. Nem volt szándé­komban a kést férjembe döfni, de ő, ami­kor meglátta, hogy kést kaptam fel az asz­talról, még dühösebb lett és újra nekem­ugrott A kést feléje fordulva tartottam és igy történhetett, hogy megszúrtam... A biróság bűnösnek mondotta ki özvegy Gaál Mihálynét erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és egyesztendéi börtönre ítélte. Az itélet jogerős. „A legnagyobb utálattal gondolok testeimre mondotta a düsseldorfi gyilkos Düsseldorf, április 15. A Kürten-per mai tár­gyalását ismét a nyilvánosság el fitt folytatták. Az elnök azt kérdezte először a vádlottól, hogy ér**-" bémtol tettei felett A vádlott igy felelt: — Határozottan Eljelentem, hogy • legméfyeM) sajnálattal viseltetem • szegény ártatlan áldo­zatok és különösen • gyermekek Irtat tm • leg­nagyobb ntátattai gondolok tetteimre ... Sze­retném' megjegyezni, bogy ma már teljesen m­gamho* tértem abból az állapotomból, amelyben tetteim elkövetésebor voltam. Ezután Monmberg bűnügyi tanáesort hallgatták ki arra nézve, hogy hogyan akadtak Körten nyo­mára legutóbbi áldozatnak, Butllek Máriának egy Rrüknerné nevü asszonyhoz intézett levele ntán. A levél tévedésből hamis cimen Bürgmannéhoz került, aki átadta azt a rendörségnek. Ebből a levélből rájött a rendőrség, hogy a tettesnek a már régóta keresett gyilkosnak kell lennie. Butlick Mária segítségével megállapitották a tettes nevét és lakását és Kürtent letartóztatták. A védő kér­désére Monmberg kijelentette, hogy Kflrtro min. den gyilkosságot, a kisleányéi Is beismerte. A kővetkező tanú Wehrneister rendőrtisztviselő volt, aki Kűrtennek a rendőrségen tett vallomá­sairól számolt be, amelyekből megállapitották, hogy ő a keresett gyilkos. Kürtien a rendőri ki­hallgatás folyamán kijelentette, hogy *T álta'a hasraált kalapáccsal akár mtad^n este leüthetett volna egy-egy áldozatot anélkül, hogy «w>k egy fajszót is hallallak volna. Két solyos szerencsétlenség (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán két súlyos szerencsétlenség történt Sze­ged környékén. Délelőtt tiz órakor Pető István 17 éves napszámos Kisteleken egy robogó autóról ugrott le és olyan szerencsétlenül zu­hant az úttestre, hogy elvesztette eszméletéi. Életveszélyes állapotban szállitatták be a rae­gedi mentők a közkórházba, ahol megálla­pították, hogy Pető koponyaalap* törést szen­vedett. A kisteleki csendőrség megindította a nyomozást annak kiderítésére, bogy a szeren­csétlenségért terhel-e valakit felelősség. A' másik szerencsétlenség forrás kútnál tör­tént, Szűcs Antal gazdálkodó vadászfegyve­rét tisztogatta, közben a fegyver elsült és a serétek a közelben tartózkodó Szűcs An­talné lábába fúródtak. Szücsné összeesett, azonnal ápolás alá vették, majd a mentők bevitték a sebészeti klinikára, ahcí megope­rálták. Állapota súlyos. A tanyai rendőrség megállapította, hogy Szűcs fegyvere véletlenül sült el, gondatlan­ságból okozott súlyos testi sértés miatt az él­járást megindította. sellakk,' denaturált SZCSZ 70 *s vegyi termékek stb. mélyen leszállított áron Ssffrfnvf fMMfckerttkcdOaa DöqobIcx tér 11. u. T« ENYV, II—#7. BelvAro*! Mozi Április lA-tn, ocfltSrWkSn N6I1 Károly katonai bohózata: NYITOTT ABLAK F6«»«replők: Paul Ottó, Gretl Thelmer, Lucíe Engltech «, Frilz Schulz. BMedteok kezdete 5. T, 8, vaeé*- ét ünnepnap S, 5, T, « énkor Korzó Motf Apcilie erttSrtSkftn ín«ke», táneo. vlgtUék 8 (atomiéban. 'W LEOPLOD KRAMMER Aaoxüdyfil: Micky, a karnevál gyermeke. Trflkkfflm. mvfidjk k»3dete 5, T, 9. vw*r- <• ttaseposf 8, S, T, 9«tukor Városi gondolat ­csak a kormánypolitika vak kö­vetése árán? Irta Wimmer Fülöp. Ezt a címet kellett volna alkalmazni Gál Miksa barátomnak szombalon megjelent cP ke fölé, mert hiszen meglehetősen erőszakolt fej­tegetései csak ezen gondolat, illetve felfogás igazolását kisérelik meg, bizonyítva egyuttal azt is, hogy mennyire nehezére eshetett a liberális párthoz tartozó cikkírónak bizonyí­tani és nyiltan hirdetni azt a tulajdonkeppen immorális elvet, hogy csak az a város bol­dogulhat, amely nemcsak égy minisztert fog magának képviselőül, de kimondottan és va­kon követi a kormány politikáját, — nehogy jóindulatának megvonását kockáztassa. Nem képzelhetem, hogy még a mai Bethlen-kormánynak is kedves és megfő' !ő volna az, hogy annyira nyiltan hirdettessék az a nem éppen legerkölcsósebb elv, amolv szerint csak ax a város számithat a kormány támogatására, amely mindenáron és minden körülmények között a kormány politikáját követi. Hiszen ennyire szerintem még egy oly •erélyes* kormány sem mehel, mint a mos­tani Mi szegediek pedig magát a tényt is kézzelfoghatóan tagadhatjuk, amennyiben itt áll a példa, hogy van egy miniszterképvi­selőnk, a miniszter felfogása szerint azzal a kétszeres misszióval, hogy az országgyűlé­sen általa Képviselt város érdekeit nemesnk minden irányban elősegítse, de hogy a vidéki városok' fejlődésére vonatkozó programját is ezen legnagyobb vidéki városnál — egyelőm ugyan csak saját hatáskörében — kereszt ül­vigye. Amit Klebelsberg léhát saját hatáskö­rében keresztülvitt, « Szeged városa ezután megírandó történetének" egy kétségkívül fé­nyes lapja lesz. De még ez a százsrázalélfcw; kuftnrenftier, ez a százszázalékos vasakaratu ember Sem tudta a kormánynál keresztülvinni, hogy Tisza melletti városunkat a bajai müut révén a I Dunántullal kösse össze,bogy az algyői hidrinl az annyira hiányos tranzverzális alföldi for­galmat javítsa, hogy a 71 tméreS széfért no kelljen 115 fillér fuvart fizetni és hogy a rendőrség annyira hiányos elhelyezése mi itt végre rendőrpalotát épitsen. Van tehát Gál Miksa barátom recipéjének egy határa, ami azt bizonyítja, hogy az alapjában is annyim téves tervét nem lehéf ma, 1931-ben azzal indokolni, hogy TemesrSr 25 év előtt, vagv még korábban Fehérváry Gézát küldte a par­lamentbe. Ezen amrytra átlátszó, tisztán párt­politikai tervét bizonyos keülemeflen szándé­kraság nélkül nem igen szabadott l*n szorozni egy olyan időpontban, amelyben a választások szele már erősen megközelít bennünket. Gál igazgató úrral szemben elvtársaimtml együtt biztosan remélem, hogy gróf Klebels-, berg 200.000 lakosú várns eszméje meg fog valósulni úgyis, ha e város polgárainak az eddiginél még nagyobb része változat­lanul a szabadelvűsén mellett log ki­tartani. „REGDON-FURDÖ" Alapítva: 1877. Folyó-Wrdö SfktetAn lfyf- és napfürdö UszAstanitás. Béro»ón»kolc. Magánesónakok kikötője. Tiszsvii nyári hőfoka áflscr 22° C. Van szerencsénk tudatni, hogy f. é. április 16-án a fürdő o csónakkikötések részére megnyílik s a csónakok a partfavadalmi dlf lefizetése után a fürdőhöz köthetők. Bérletkötések, a fürdési idénYbérletre vo­natkozólag is, fenti naptól kezdve május 15-ig d. e. tO-től d. u. 6 óráig a pénztáros által történik. — Május 16-tól egész napon át szolgálatot tart a Fürdőfelügyelő is. A fürdő ezidel állandó helye a Ste­fánia sétány közepén levő kdlépcsdzet­nél van. Kiváló tisztelettel Regdon-FUrdó.

Next

/
Thumbnails
Contents