Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-02 / 75. szám

SZEGED. SBer»e*zlo»ég: Somogyi ucca 22. Lem. Telelőn: 25-33. - Kiadóhivatal, kOleMInkanyvtAr é» Jegyiroda Aradi ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda : IBw Lipót ncca t'J. Telefon : 26-34. TóTlratt é» levélcím Ulmagyarnnzóq Szegeit. Csütörtök, 1931 április 2 Arat 16 fillér VII. évfolyam, 75. szám ELŐFIZETÉS Havonta nelyben 3.20 vidéken e» Budapesten 3-eo. kUIIOldón 6-40 pengó. * Eqye* tzóm ara hólkHs. nap ÍO. vatór- Ünnepnap 2-4 HU. Hir­detésen felvétele tartta szerint. Megfe­lri'lc hétfrt ktv telével nnomlarennel A buza világlröszlje Szeretnénk tudni, hogy a magyar agrá­riusok, akik egyébként a legmelegebb ro­konszenvünk mellett harcoltak a kartelek ellen, hogyan fogadják a római buzakon­ferenciának azt a határozatát, mely a bú­zatermelő európai és amerikai államok kormányainak egységes elhatározására akarja bizni a buza árának megállapítá­sát Nem tagadjuk, hogy a koncepció mo­numentalitása megkapó, össze kell állni a magyar kisgazdának a kanadai búzater­melő nagytőkével s mind a kettőjüknek , az orosz búzát áruba bocsátó szervezettel — szinte kedvünk lenne azt mondani: vi­lág búzatermelői egyesüljetek — meg kell alapitani a búzatermelő országok között a buza világtrösztjét s erre a trösztre kell rábízni a buza árának megállapítását az egész világ számára. Ha a nagyvonalúság elég lenne ennek a problémának megoldására, akkor ebben a javaslatban van annyi nagyvonalúság, hogy a problémát már megoldottnak le­hetne tekinteni. A buza világtrösztje majd megszabja az árakat s ezen az áron hoz­hatja majd a piacra — a világ árucikket a világpiacra — a kanadai farmer s a magyar kisgazda, nemde, az ötlet monu­mentalitásban nem áll a probléma monu­mentalitása mögött? Maga a terv az olvasás első pillanatá­ban végiggondolhatatlan s ma még csak a legalapvetőbb hatását lehet emberi kép­zelőerő vei végigkísérni. Nem tudhatja senki, hogy megvalósítható-e? Az azonban bizonyos, hogy emellett a terv mellett je­lentéktelen pepecselésnek, műkedvelő bar­kácsolásnak tűnik fel minden próbálko­zás, mely eddig a buza problémájának megoldását tűzte ki célul. Ez a terv most arra vállalkozik, hogy a közgazdasági élet ármegszabő tényezőinek hatását kikap­csolja, vagy legalább, vagy legalább is az eddig kizárólagosan ható tényezőket pusz­tán egy intern kalkuláció faktoraivá je­lent éktelenitse. A buza árát hatalmi szó fogja megszabni, mint ahogy hatalmi szó (politikai, vagy gazdasági hatalom, az most egyre megy), nem pedig a kereslet és kí­nálat törvénye, nem a benne lévő munka­energia pénzbeli egyenértékének alsó limit­je, szabja meg a gyufa, a vas, a cement árát. Emellett a terv mellett a kérdések egé­szen gyakorlati jelentoségüekké válnak. Hogyan lehet biztosítani azt, hogy a ka­nadai buzaérdekeltség betartsa a megál­lapodást akkor is, ha a gazdasági körül­mények változása azt reá nézve hátrá­nyossá teszi? Az amerikai búzatermelés nem mondhat le európai piacról s az amerikai buza versenyképességét a ten­geri szállítás költsége nem rontja le. Mi­lyen világpiaci ár nivellálhatja a világ­piactól való különböző távolságokat, mi­lyen árban egyezhetnek meg a kanadai és a magyar búzatermelők, rá lehet-e bizni ennek a kérdésnek eldöntését olyan szer­vezetre, melyben a többség határozata a kisebbségre is döntő s ki lehet-e szolgál­tatni a magyar agrárérdekeket, melyek nemcsak in ultima analisi nemzeti erde­kek, tehát a magyar nemzeti vagyont egy trösztvezetőség elhatározására, amikor egyetlen esztendő terméseredményének ér­tékesítésében elkövetett tévedés gazdasági katasztrófába taszíthatja a válság súlyát tovább viselni nem tudó magyar agrártár­sadalmat? A piacoktól való távolság kü­lönbségéhez a termelési költség különb­sége is járul s mindehez a minőség kü­lönbsége is. Komoly tényezők meggyőző­dése szerint a magyar buza válságának egyik oka a minőségben való hanyatlás, illetőleg elmaradás a minőség javításában. Ha most már különböző országokban s különböző buzafajokra különböző árakat szabnak meg s a távolság és termelési költség, valamint a minőség díszparitását az árkülönbözetben juttatják kifejezésre, akkor minek vjlágtrőszt, amikor egyes ter­melési területeken belül is meg tudják ál­lapítani hatalmi szóval a búzaárat" Ha pedig egységes búzaár lenne az egész vi­lágon, akkor a kisebb termelési költséggél jobb minőségű és sokkal nagyobb meny­nyiségü búzát előállító amerikai nagytő­kével hogyan veszi fel a versenyt az el­csigázott, elszegényedett magyar kisgazda? Lehet, hogy az egész terv védekezés — az orosz dumping ellen s a szovjetnek a buzakertelbe való felvétele talán éppen a tervezettel vállalt legfőbb, esetleg: kizá­rólagos feladat. Ha azonban a dumping­buzától komolyan kell tartani, akkor ke­véssé valószínű az, hogy az együttműködés lehetősége a szovjetet tervének feladására készteti. Ha pedig Oroszország nélkül csi­nálják meg a világbuzakoncernt, akkor fogja-e nyújtani azt a védelmet, amit a tervezet római tapsolói várnak tőle? Magyarországnak minden oka megvan arra, hogy a legnagyobb figyelemmel kö­vesse a buza világfrontjának eseményeit. A boletta megbukott, ez már tagadhatat­lan, most a gabonaexportmonopólium ter­vével foglalkoznak s pepecselnek és téko­zolnak időt és milliókat ott, ahol a kése­delem nélküli bátor cselekvés ígérhet csak gyógyulást, vagy legalább: javulást. 2000 i>aloiiia van a nicaraguai töldtrengésneR A tüz még szetddn is pusztított Mttnaguában London, április 1. A nicaraguai földrengés­nek, amely főleg a fővárosban, Managuában pusztított, a legújabb jelentések szerint 2500 halottja van. Ezek között van 150 fogoly, akik egy teljesen elpusztult fogház törmelékei alatt lelték halálukat. Az anyagi kárt 35 millió dotlára becsülik. Tegnap is gyakran voltak kisebb lökések. Az egész főváros romhalmaz. (Budapesti tudósítónk t< le fon jelentése.) Newyorkból jelent ik: A nicaraguai föláren gés katasztrófa halottainak száma az eddigi je­lentések szerint 1170. Ezt a jelentést opti­misztikusan ítélik meg és azt hiszik, hogy a halottak szánva végső eredményben 2000 kö­rül lesz. A földrengés közvetlen Mana^ua környékére szorítkozott, de tgyellen ház sem maradt épen. A tüz még szerdán is pusztított és a pánikot fokozta, hogy ujabb földlökések voltak, amelyek m'ég az álló falakat is romba­döntötték. A nicaraguai katonaság hősies ön­feláldozással dolgozik, hogy a lángokból ki­mentse a sebesülteket A mentési munkálatok közben több katona az életét vesztette. Managuából jelentik: Az amerikai ügyvivő jelenti, hogy az amerikai követség épülete is a tűzvész áldozata lett és hogy az irattár ösz­szes aktái elpusztultak. A földrengés alkalmá­val az olasz konzul életét vesztette. Valószínű, hogy azok", akik a katasztrófa alkalmával az angol és az amerikai követségen tartózkodtak, életben vannak. A hajléktalanok száma mint­egy 2000. Az élelmiszer- és orvossághiánv még válságosabbá teszi a helyzetet. Testvérháború Hlttler és a berlini rohamcsapatok között Hftfler elcsapta a berlini parancsnokot — A rohamcsapatok elfoglalták a pórt palotáiét (Budapesti tudósítónk telefonjelen­té se.> Berlinből jelentik: A nemzeti szocialista x>árt müncheni vezetősége és a párt berlini ro­namcsapatai között súlyos konfliktus támadt. Hítt­tw Adolf és müncheni vezérkar? ugyanis mír régóta rossz szemmel nézték a berliniek önálló működését és a lappangó konfliktus most nyilt kirobbanásra vezetett. Hlttler rövid uton elcsapta a berlini rohamcsapatok parancsnokát, Síenües nyugalmazott kapitányt, aki csak a berlini déli lapokból értesült erről és azt hitte, hogy áprilisi tréfái űznek vele. Kiderült, hogv a dolog komoly, a berlini rohamcsapatok és Hiltler Adolf között kitöri a nyílt háború. A berlini rohamcsapatok tagjai szerdán délután rajtaütésszerűén elfoglallak a rohamcsapat berlini palotáját Kijelentették, hogy nem veszik tudomá­sul Stennes elmozdítását és a pa'otit nem adják ár a HftUer által kinevezett uj berlini csapat, parancsnoknak, Schulznak. Az újonnan kinevezett csapatparancsnok látva a helyzetet, segédtisztjét a palotába küldte, az őr­ség azonban • tiszlet nem engedte be. Stennes kapitány táviratilag Berlinbe kérte a vidéki rajok parancsnokait, akik megérkezésük után összeültek és kimondották, hogy nem ismerik el Stennes ka. pltány elmozdításának jogosultságát és továbbra is csak az ő vezetése mellett hajlandók dolgozni* Politikai körökben nagy feltűnést keltett a nem­zeti szocialisták között kitört testvérháború, amely­nek további fejleményeit nagy érdeklődéssel várják.

Next

/
Thumbnails
Contents