Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-12 / 82. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. SzerKe*ztö9«g: Somogyi ucca 22. Lem. Telefon: 23«33.^Kladóhlvsla], kHldönktlnyvVAr «t legylrodo - Aradi ucea S. Telefon : 15-06. « Nyomda : l»w UDÓÍ ucca Telefon : 28-34. TAvIrotl levélcím DélmaqyaronzAq Szeged. Vasárnap, 1951 április 12 Ara 24 fillér VII. évfolyam, SZ- szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é« Budapesten 3-00, kUIfilldifn ft*40 pengd. « Egye* izAm Ara hélköznap lí>, vntAr- é* Ünnepnap 14 flll. Hírdeléiek felvétele tarifa szerint. Megjelenik hélfO kivitelével nspinta renqel Titkos választási! 'A népszámlálási összeírás adatai szerint Szeged ötvenezer lakosának van választói jogosultsága. Akárhány szitán, rostán és szűrőn megy is át ez az eredmény, a szegedi választók számát -aligha lehet a negyvenezres szám ftM szorítani. Szegeden tudvalevően titkos a választás, de a törvény szerint a választók tiz százalékának kell nyiltan ajánlani képviselőt Ha tehát. Szegeden, mint ahogy a legutóbbi választáson történt s mint ahogy most is várható, három párt mérkőzik meg egymással, akkor legalább a választók harminc százalékának aláirását kell elfogadni a választási biztosnak. Ahoz azonban, hogy a választók harminc százaléka az ajánlók listáján a normális mértékű törlés után is megmaradjon, legalább is a választók ötven százalékának aláirását kell a pártoknak megszerezni. Normális időben a választók hetvenöt százaléka szavaz le s ebből a hetvenöt százalékból már ötven százalék az ajánló ivek aláírásával, tehát a választások előtt már nyiltan leszavazott. Ismételjük azt, ami egyébként is köztudott Holog: Szegeden titkos a választás, legalább is a törvény meghatározása szerint. Ez a törvényes meghatározás a gyakorlatban anynyit jelent, hogy a szavazati jogukat gyakorlók kétharmadrészének már a választás előtt nyiltan kell állástfoglalni az ajánlási ivek aláírásával jelöltjük, illetőleg pártjuk mellett. .4 választás titkos, csak az ajánlás nyilt. Hogy a szavazó kire adja le szavazatát, azt nem tudja senki, csak gzt tudja mindenki, hogy kit ajánlott képviselőnek. Ezt azonban minden választóról meg lehet tudni. Mert a választók nemcsak akkor tesznek tanúságot politikai hitvallásuk, sőt pártállásuk mellett, amikor aláírják az ajánlási ivet hanem akkor is, amikor az elébük tett ajánlási iv aláírását megtagadják. Abban a versengésben, ami az ajánlási iviek aláíratásáért folyik, legalább annyi választót keresnek fel a pártok megbízottai, mint ahány választó a választáson leszavaz. Ha el kell fogadni azt, hogy a választók hetvenöt százaléka leszavaz, akkor nem lehet kételkedni abban sem, hogy legalább hetvenöt százaléka elé teszik a pártok megbízottai aláírás végett az ajánlási iveket. Aki az aláírást megtagadja, épp olyan nyiltan tesz vallomást pártállása felöl, mint aki aláírja. Talán még nyíltabban, — mert aki a kormánypárt ajánlási ivét aláirja, az még szavazhat az ellenzéki jelöltre (a legutóbbi szegedi képviselőválasztáson a kormánypárt listájával kevesebben szavaztak titkosan, mint ahányan aláirtak nyiltan az ajánlási iveket), de aki megtagadja a kormánypárti lista aláírását, az egész bizonyossággal, minden kétség nélkül tanúságot tett nemcsak bátorságáról és őnérzetességéről, hanem megalkuvás nélküli ellenzéki állásfoglalásáról is. El lehet tehát mondani, hogy nemcsak a választók fele és nemcsak a választók kétharmadrésze, hanem majdnem kivétel nélkül minden választópolgár kénytelen akarva, nemakarva nyiltan állást foglalni a jelölt személye mellett a titkos választás rendszerében. A királyhalmi plébánosválasztásnál előfordulhatott, hogy a kegyúri bizottság egyik tagja a választások titkosságára való hivatkozással nem adott felvilágosítást a legmagasabb illetékességű helyen arról, hogy kire szavazott, de az a választó, aki az egységes párt ajánlási ivét a választások titkosságára való hivatkozással nem irja alá, tehet azután hüségfogadalmat és jelenthet ki becsületszavára akármit, a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve alapján mindenki fogja tudni róla, hogy — kevés kilátása van a kormányfőtanácsosságra. Nem lehet hát csodálkozni azon, hogy a választások legelső előkészületei kőzött a magyar ellenzék újra foglalkozni akar a választói jog reformjával s harcot kezd a titkos választójogért Természetesen nem olyan titkosság kell, amelyik minden nyilt szavazásnál rosszabb, mert veszélyezteti a polgárság erkölcsi önállóságát és függetlenségét, nem a törvényhatósági választások titkosságát akarjuk kiterjeszteni a megyei városokra és községekre, nem a titkos választások elnevezését akarjuk, hanem a titkos választás lényegét, azt, hogy aki nem akar nyiltan vallomást tenni pártállása, politikai meggyőződése, vagy jelöltje mellett, az meg is őrizhesse meggyőződésének titkosságát Közhellyé csépelték már el, hogy Magyarországon kivül csak Oroszországban van még nyilt választás, »a nagy; világon e kívül* még csak Oroszország adott helyt a nyilt szavazás rendszerének, de nekünk már csak emiatt a szégyenteljes összehasonlítás miatt is szakítanunk kell azzal a rendszerrel, mely dumpingárut csinál a polgári meggyőződésből, dumpingáruként pocsékolja el a polgári önérzetet és polgári függetlenséget. A független meggyőződésű, a szervilizmus járszalagjával falnak nem vezethető ( magyar polgárság vegyen részt a választójog | titkosságáért meginduló küzdelemben! A német kormány évjáradékot folyósít Ferdinánd volt bolgár királynak ? Egy érdekes interpelláció a birodalmi gyfllés előtt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója különös interpellációt intézett a birodalmi kormányhoz. Az interpelláció különböző, Ferdinánd volt bolgár királynak juttatott pénzekről kér felvilágosítási és azt kérdezi, igaz-e, hogy a birodalmi kormány kötelezte magát arra, hogy évente nagyobb összeget folyósil Ferdinándnak egészen haláláig; mekkora ez az évjáradék, IgaM, hogy 1927 óta kapja Ferdinánd ezt az apanázst. Igaz-e, hogy Ferdinánd 70-ik születésnapja alkalmából állami pénzekből még külön félmillió márkát kapott. Az interpelláció végül azt kérdezi, milyen összegeket folyósítottak Ferdinándnak attól az időtől kezdve, amikor a világháborúban Németország mellett fogott fegyvert Ostromállapot Portugáliában Tömeges letartóztatás és hiraialfoszfás (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Lisszabonból jelentik: Portugáliában tovább folynak a letartóztatások. Lisszabonban szombaton délelőtt 34 összeesküvőt tartóztattok te, kftzíük Wbb volt minisztert és magasrangu katonatisztei, valamint sok magasrangu állatni tisztviselőt. A kormány egymásután függeszti fel állásaiktól a tisztviselőket még abban az esetben is, ha pozitív bizonyítékok nincsenek és esak ellenőrizhetetlen gyanuokok forognak fent. Igen sok magasrangu tisztet megfosztottak a rangjától és törölték őket a portugál hadseregből. Ezek kózött van Dlaz tábornok is. A Madeira- és Azori-szigetek ellen szigorú megtorló intézkedések kezdődtek. Több helyőrséget feloszlattak és mindenütt kihirdették az ostrom állapotot. Jugoszlávia nagy államkölcsonl vesz fel Franciaországban Belgrád, április 11. Pénzintézeti körök értesülései szerint a pénzügyminiszter párisi tartózkodása annyiban sikeres volt hogy a nagy jugoszláv államkölcsön kérdése most már döntő stádiumba jutott. A' hitelezők 7 és félszázalékos kölcsön esetén 86-os árfolyamot ajánlanak, amit azonban jugoszláv, részről igen alacsonynak tartanak. 11 párisi jóvátételi bizottság befejezi működését Érvénybe lépnek a hágai és párisi egyezmények Páris, április 11. Ma ült össze a francia külügyminisztériumban utolsó ülésére az a külön bizottság, amely az 1930 áprilisában megkötött párisi I. számú egyezmény értelmében abból a célból alakult, hogy a jóvátételi bizottságnak a jóvátételi fizetések felvételére, kezelésére és felosztására vonatkozó hatáskörét átruházza a nemzetközi fizetések bankjára. Magyar részről báró Vltlanl Frigyes követ és Lukáts György követségi titkár vezette rá aláirását a jegyzőkönyvre. A jóvátételi bizottság a jövő hét elején tartja meg utolsó ülését, amelyen tudomásul veszi a hágai és párisi egyezmény hatályba lépését és ehez képest befejezettnek nyilvánítja megbízatását