Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

ms$ mm SZEGED. SzerHe*z<Os6g: Somogyi ucca 22.Lem Teleion: 23-33.'Klodóhlvatol. htnc*Hnkitnyviar 6* tegylroda Arrdl ueca 8. Telefont 13—OO. - Nyomda : U.w (Jpól ucca ÍM. Telefon i 26-34. T6v)rn)l é» levélcím Délmagyar»r»zág Sareoert, A halál processzlófa A* emberi részvét megint koporsó elé á'Iit bennünket s a sir gödre megint a mai élet problémáját veti fel. Talán nem is volna szabad megsiratni min­den halottat! Talán elég lenne már, ha fel­állítanák ravatalát a mai élet Ismeretlen Ha­lottjának, s ami részvét, gyász, megdöbbenés maradt még bennünk, azt elvinnénk a valóság feketedrapériás szimbólumához. Minek felszag­gatni mindennap a sebeket, minek megló­bálni minden áldott és áldatlan nap a remény­telenség fekete zászlaját, elég volna talán egy Halottak napja a mindennap halottjainak. Elé­bünk villan emléke egy megrázó szépségű szobornak,- — emlékeznek a Halál Kapuja t-n s a két oldalt menetelő sorokra, akik roska­dozó léptekkel közelednek a Kapu felé, me­lyet egyszer át kell lépnünk mindannyiunk­nak? Az életünk szobra lett a Halál Kapuja. Já­runk az uccán, betérünk a boltokba, leülünk a kávéházi asztal mellé, látunk embereket vi­tatkozni, loholni, fáradozni, mintha maguk­ról, az üzletükről, a családjukról való gondos­kodás foglalná el minden gondolatukat s nem tudjuk, hánynak zsebében van már töltött revolver s hánynak éjjeli szekrényeben van elkészítve a jóságos, az irgalmatlan luminál. Nem tudjuk, ki következik holnap és ki dől a sirba holnapután, de tudjuk, ismerjük az okokat, melyek elrántják a revolver ravaszát, vagy beöntik a pohárba az örök feledés má­konyát. Valamikor a leszerelt katonák katona­képeket vásároltak ^szolgálati időm emlékére*, melyeken megvolt rajzolva a teljes alak pom­pás egyenruhába öltöztetve, csak a Tej hiány­zott, — az üres helyre kellett ragasztani a kiszolgált katona arcképét. A holnap és hol­napután halottjának is készen van nekrológja, csak a neveket kell beirni s csak az elhalá­lozás dátumát kell kitölteni. A nekrológ kész: törekvő fiatalság után a szorgalom és kitar­tás polgári jóléttel jutalmazta meg a derék polgárt, de a mai gazdasági viszonyok el­pusztították, megsemmisítették mindazt, amf sz öregség fáradt napjaira nyugalmat igér; — kf tud hajlott vállakkal 5 rogyant térdekkel részt kérni magának a mai kenyérharcban? Nem igaz, hogy »a sírnak éje rémit*, a sír­nak éje kezd kívánatosabb lenni, mint az élet nappala. íme a nekrológ, amit el lehet mondani a mai idők minden halottjának ra­vatala fölött. Csak a név változik, de nem változik az ok, csak a dátumban van különb­eég, de nincs különbség az elhatározásban. Aki ma elbukik, nem tud többet fölkelni, — vége van. Ma nem lehet semmit újra kez­deni, aki csak egyszer elvétette számadását, nz elvétette örökre életét is. Mikor zsúfolt szin­h4zban tüz üt ki, az emberek egymást leta­posva keresik a menekülés útját kifelé s aki egyszer elesett, azon átgázolnak a többiek: — ez a mai élet képe. Máskor a kereskedőből lehetett utazó, az utazóból lehetett tisztviselő, a tisztviselőből lehetett vállalkozó, — a munka minden pályán igért kenyeret s ha a jólét gondtalansága csak kevesed öröme volt is, nem volt gond a keuyér. De mit csináljon az, aki ma tönkremegy s van ennél még egy sokkal korábbi és sokkal súlyosabb kérdés:"mit csi­náljon, hogy ne menjen tőnkre? & mégsem lehet megszokni ezt a halált Szerda, 1931 április 1 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 74 szám ELÖUZEttS: Havonta helyben 320 vidéken «> Budapesten3-00, kUlialdtfn 0-40 pengd. -» Egye* Ilim Ara hetkUs* nap t»„ vatAr- es Ünnepnap 1111. Hlr­deléiek fel-vétele tarlta »*«-rlnl. Megje­len-v h«t>A kfvelelévrt r»*»r>-»-«t«» reooe! Mégsem válunk közömbössé, ha ránktör ez a »hült iszonyat*. Mégsem lehet belenyugodni abba, hogy minden nappal szaporodjon a halálba emigrálók száma. Mert minden ha­lott, aki a maga akaratából vált meg az élet­től, nemcsak puszta életét viszi magával »a nem ismert tartományba, honnan még nem tért meg vándor*, hanem magával viszi re­ményeinknek egy-egy roncsát is. Az élet érteke száll alá ebben a szörnyű halálinflációban, ebben a pánikszerű menekülésben az élettől. A hajóskapitány ugy érzi: a becsülete köte­lezi, hogy lőjfe magát főbe, ha sülyed a hajó. Minek tovább élni, ha az életen kivül minden elvész? S a kereskedő ugy érzi, szebb folyta­tást ad a halál, mint amilyent igér az élet, ha egyszer le kell húzni a rollót és le kell zárni őrökre a főkönyvet. Minden ujságszenzációnál megrázóbb ez a halál, mert a mi életünket ábrázolja s a magunk végzetének sötét tragikumát vetíti elé­bünk. S csak az ráz meg, ami egészen közel tud jönni hozzánk. S aki személy szerint nem is volt ismerőse a szegedi élet tegnapi, tegnapelőtti és mai dezertőrjeinek, az is meg' rendülten áll meg a halottak processziója mellett, mert senki nem tudja, hogy a halál­nak szörnyű epidémiájává tereb^lyesülő kí­vánsága — ez a kegyetlen patkányfogó — kit ragad meg, kit ejt el, kit szédit magához ta­lán már a holnapi napon. Kellene már egy­szer törődni az élet kultuszával is s ha már nem tudunk adni álmot az ifjúságnak, kenye­ret a férfinek s nyugalmat az öregeknek, leg­alább az élet megbecsülésének hitét, az élet­értékének illúzióját tudjuk adni a vonzó, a csábító halál győzelmes kísértéseivel szemben De mindnyájunk tragikuma az, hogy az élet kultuszát nem hirdetheti más, csak a munka és a kenyér. t öldrengé§ rombadönfötte Nicaragua fővárosát 4üO halott — Pusztlfö tOz n. romok kOsOlt London, március 31. Managuai, Nicaragua fővárosát heves földrengés teljesen romba­döntötte. A kevés épségben maradt ház le­égett. Hoover elnök táviratilag intézkedett, hogy a Vöröskereszt segélymissziót küldjön a katasztrófa színhelyére. Londonból jelentik: A managuai földrengés 10 óra 2 perckor volt. Aránylag rövid ideig tartott. A földrengés rendkívüli ereje alap­jaiban rázkódtatta meg a várost. A halottak száma meghaladja a Í0-et, a sebesülteké na­gyobb. A táviróhivatal romokban hever, ugy, hogy Managuával megszakadt n táviróössz^köt­letés. A pánamerikai légiÍT-galmi vállalat ideiglenesen beszüntette minden egyéb szolgá­latát, hogy minden erejét a katasztrófa szín­helyének megközelítésére összpontosíthassa. Panama-Cityből jelentik A Tropioal rádió­társaság Managuában állomásozó tisztviselője jelenti, hogy a társaság managuai rádióállomá­sát a földrengés szétrombolta és a rádióíSzoI­gálatot egy, Managuától 8 kilométerre fekvő helységben rendezik be. Managuában kihirdet­ték a hadiállapolot. Miamiban (Florida) a Tropical rádióállo­más vezetősége olyan hireket fogott fel, me­lyek' szerint a managuai földrengés halálos áldozatainak számát 400—500 fóré becsülik. Az Egyesült Államok tengerészeti miniszté­riuma négy hadihajót, köztük egy repülőgép­anyahajót küldött a katasztrófa színhelyére a mentési munkálatokban való részvétel cél­jából. A városban kihirdették az ostromálla­potot. Mindenütt holttestek hevernek. A' piac­téren 35 holttestet találtak'. A romok közül mindenütt lángoszlopok törnek elő. A nemzet­őrség megkísérelte s tűz tovaterjedésének meg­akadályozását a nagyobb épületek felrobban­tásával, de nem volt elég dinamitjuk'. A víz­vezetéki csövek mindenütt megrepedtek. Curtius elfogadja Henderson javaslatát: bírálja el a Népszövetség a német—osztrák vámuniót „Nem szabad Wbbé blnni a tt4mel lojalitásnak" — Irjék Párisban »A német—oszírák egyezmény nem Mkffzlk nemzetközi szerződésekbe* — mond ják Berlinben (Budapesti tudósítónk teléfón jelen tésr.) Berlinből jelentik: Curtius külügyminiszter kedden nagy beszédet mondott a birodalmi tanácsban a német—osztrák vámunióról és azt. hangoztatta, hogy Németország és Auszt­ria eljárása minden tekintetben bele ill sz­kedik az összeurópai együttműködés keretébe. Ez a terv a világ nagyrészében rokonszsr.vre és megértésre talált. Azokban az országokban, amelyekben a terv izgalmai keltett, félreismerték az ügyel és az egesz tervet gazdasági térről politikai térre vitték át. Briand elismerte, hogy Köstép­és Keleteurópa gazdaságát súlyos veszedel­! mek fenyegetik. Ezek a veszedelmek hozták Össze a német és osztrák kormányt, amely to­vábbra is kitart a terv mellett, mert az tisz­tára gazdasági jellegű. — Hendersonnak azt a javaslatát — foly­tatta Curtius —, hogy a kérdés jogi elbírálását a népszövetségi tanácsra kell bizni, Német­ország elfogadja. Ha minden állam ugy értel­mezi a vámuniót, ahogyan azt 9 német és láz osztrák kormány elgondolta, ugy biztosan re­mélhető, togy mindenki be fogj i látni a szer-

Next

/
Thumbnails
Contents