Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-01 / 74. szám
ms$ mm SZEGED. SzerHe*z<Os6g: Somogyi ucca 22.Lem Teleion: 23-33.'Klodóhlvatol. htnc*Hnkitnyviar 6* tegylroda Arrdl ueca 8. Telefont 13—OO. - Nyomda : U.w (Jpól ucca ÍM. Telefon i 26-34. T6v)rn)l é» levélcím Délmagyar»r»zág Sareoert, A halál processzlófa A* emberi részvét megint koporsó elé á'Iit bennünket s a sir gödre megint a mai élet problémáját veti fel. Talán nem is volna szabad megsiratni minden halottat! Talán elég lenne már, ha felállítanák ravatalát a mai élet Ismeretlen Halottjának, s ami részvét, gyász, megdöbbenés maradt még bennünk, azt elvinnénk a valóság feketedrapériás szimbólumához. Minek felszaggatni mindennap a sebeket, minek meglóbálni minden áldott és áldatlan nap a reménytelenség fekete zászlaját, elég volna talán egy Halottak napja a mindennap halottjainak. Elébünk villan emléke egy megrázó szépségű szobornak,- — emlékeznek a Halál Kapuja t-n s a két oldalt menetelő sorokra, akik roskadozó léptekkel közelednek a Kapu felé, melyet egyszer át kell lépnünk mindannyiunknak? Az életünk szobra lett a Halál Kapuja. Járunk az uccán, betérünk a boltokba, leülünk a kávéházi asztal mellé, látunk embereket vitatkozni, loholni, fáradozni, mintha magukról, az üzletükről, a családjukról való gondoskodás foglalná el minden gondolatukat s nem tudjuk, hánynak zsebében van már töltött revolver s hánynak éjjeli szekrényeben van elkészítve a jóságos, az irgalmatlan luminál. Nem tudjuk, ki következik holnap és ki dől a sirba holnapután, de tudjuk, ismerjük az okokat, melyek elrántják a revolver ravaszát, vagy beöntik a pohárba az örök feledés mákonyát. Valamikor a leszerelt katonák katonaképeket vásároltak ^szolgálati időm emlékére*, melyeken megvolt rajzolva a teljes alak pompás egyenruhába öltöztetve, csak a Tej hiányzott, — az üres helyre kellett ragasztani a kiszolgált katona arcképét. A holnap és holnapután halottjának is készen van nekrológja, csak a neveket kell beirni s csak az elhalálozás dátumát kell kitölteni. A nekrológ kész: törekvő fiatalság után a szorgalom és kitartás polgári jóléttel jutalmazta meg a derék polgárt, de a mai gazdasági viszonyok elpusztították, megsemmisítették mindazt, amf sz öregség fáradt napjaira nyugalmat igér; — kf tud hajlott vállakkal 5 rogyant térdekkel részt kérni magának a mai kenyérharcban? Nem igaz, hogy »a sírnak éje rémit*, a sírnak éje kezd kívánatosabb lenni, mint az élet nappala. íme a nekrológ, amit el lehet mondani a mai idők minden halottjának ravatala fölött. Csak a név változik, de nem változik az ok, csak a dátumban van különbeég, de nincs különbség az elhatározásban. Aki ma elbukik, nem tud többet fölkelni, — vége van. Ma nem lehet semmit újra kezdeni, aki csak egyszer elvétette számadását, nz elvétette örökre életét is. Mikor zsúfolt szinh4zban tüz üt ki, az emberek egymást letaposva keresik a menekülés útját kifelé s aki egyszer elesett, azon átgázolnak a többiek: — ez a mai élet képe. Máskor a kereskedőből lehetett utazó, az utazóból lehetett tisztviselő, a tisztviselőből lehetett vállalkozó, — a munka minden pályán igért kenyeret s ha a jólét gondtalansága csak kevesed öröme volt is, nem volt gond a keuyér. De mit csináljon az, aki ma tönkremegy s van ennél még egy sokkal korábbi és sokkal súlyosabb kérdés:"mit csináljon, hogy ne menjen tőnkre? & mégsem lehet megszokni ezt a halált Szerda, 1931 április 1 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 74 szám ELÖUZEttS: Havonta helyben 320 vidéken «> Budapesten3-00, kUlialdtfn 0-40 pengd. -» Egye* Ilim Ara hetkUs* nap t»„ vatAr- es Ünnepnap 1111. Hlrdeléiek fel-vétele tarlta »*«-rlnl. Megjelen-v h«t>A kfvelelévrt r»*»r>-»-«t«» reooe! Mégsem válunk közömbössé, ha ránktör ez a »hült iszonyat*. Mégsem lehet belenyugodni abba, hogy minden nappal szaporodjon a halálba emigrálók száma. Mert minden halott, aki a maga akaratából vált meg az élettől, nemcsak puszta életét viszi magával »a nem ismert tartományba, honnan még nem tért meg vándor*, hanem magával viszi reményeinknek egy-egy roncsát is. Az élet érteke száll alá ebben a szörnyű halálinflációban, ebben a pánikszerű menekülésben az élettől. A hajóskapitány ugy érzi: a becsülete kötelezi, hogy lőjfe magát főbe, ha sülyed a hajó. Minek tovább élni, ha az életen kivül minden elvész? S a kereskedő ugy érzi, szebb folytatást ad a halál, mint amilyent igér az élet, ha egyszer le kell húzni a rollót és le kell zárni őrökre a főkönyvet. Minden ujságszenzációnál megrázóbb ez a halál, mert a mi életünket ábrázolja s a magunk végzetének sötét tragikumát vetíti elébünk. S csak az ráz meg, ami egészen közel tud jönni hozzánk. S aki személy szerint nem is volt ismerőse a szegedi élet tegnapi, tegnapelőtti és mai dezertőrjeinek, az is meg' rendülten áll meg a halottak processziója mellett, mert senki nem tudja, hogy a halálnak szörnyű epidémiájává tereb^lyesülő kívánsága — ez a kegyetlen patkányfogó — kit ragad meg, kit ejt el, kit szédit magához talán már a holnapi napon. Kellene már egyszer törődni az élet kultuszával is s ha már nem tudunk adni álmot az ifjúságnak, kenyeret a férfinek s nyugalmat az öregeknek, legalább az élet megbecsülésének hitét, az életértékének illúzióját tudjuk adni a vonzó, a csábító halál győzelmes kísértéseivel szemben De mindnyájunk tragikuma az, hogy az élet kultuszát nem hirdetheti más, csak a munka és a kenyér. t öldrengé§ rombadönfötte Nicaragua fővárosát 4üO halott — Pusztlfö tOz n. romok kOsOlt London, március 31. Managuai, Nicaragua fővárosát heves földrengés teljesen rombadöntötte. A kevés épségben maradt ház leégett. Hoover elnök táviratilag intézkedett, hogy a Vöröskereszt segélymissziót küldjön a katasztrófa színhelyére. Londonból jelentik: A managuai földrengés 10 óra 2 perckor volt. Aránylag rövid ideig tartott. A földrengés rendkívüli ereje alapjaiban rázkódtatta meg a várost. A halottak száma meghaladja a Í0-et, a sebesülteké nagyobb. A táviróhivatal romokban hever, ugy, hogy Managuával megszakadt n táviróössz^kötletés. A pánamerikai légiÍT-galmi vállalat ideiglenesen beszüntette minden egyéb szolgálatát, hogy minden erejét a katasztrófa színhelyének megközelítésére összpontosíthassa. Panama-Cityből jelentik A Tropioal rádiótársaság Managuában állomásozó tisztviselője jelenti, hogy a társaság managuai rádióállomását a földrengés szétrombolta és a rádióíSzoIgálatot egy, Managuától 8 kilométerre fekvő helységben rendezik be. Managuában kihirdették a hadiállapolot. Miamiban (Florida) a Tropical rádióállomás vezetősége olyan hireket fogott fel, melyek' szerint a managuai földrengés halálos áldozatainak számát 400—500 fóré becsülik. Az Egyesült Államok tengerészeti minisztériuma négy hadihajót, köztük egy repülőgépanyahajót küldött a katasztrófa színhelyére a mentési munkálatokban való részvétel céljából. A városban kihirdették az ostromállapotot. Mindenütt holttestek hevernek. A' piactéren 35 holttestet találtak'. A romok közül mindenütt lángoszlopok törnek elő. A nemzetőrség megkísérelte s tűz tovaterjedésének megakadályozását a nagyobb épületek felrobbantásával, de nem volt elég dinamitjuk'. A vízvezetéki csövek mindenütt megrepedtek. Curtius elfogadja Henderson javaslatát: bírálja el a Népszövetség a német—osztrák vámuniót „Nem szabad Wbbé blnni a tt4mel lojalitásnak" — Irjék Párisban »A német—oszírák egyezmény nem Mkffzlk nemzetközi szerződésekbe* — mond ják Berlinben (Budapesti tudósítónk teléfón jelen tésr.) Berlinből jelentik: Curtius külügyminiszter kedden nagy beszédet mondott a birodalmi tanácsban a német—osztrák vámunióról és azt. hangoztatta, hogy Németország és Ausztria eljárása minden tekintetben bele ill szkedik az összeurópai együttműködés keretébe. Ez a terv a világ nagyrészében rokonszsr.vre és megértésre talált. Azokban az országokban, amelyekben a terv izgalmai keltett, félreismerték az ügyel és az egesz tervet gazdasági térről politikai térre vitték át. Briand elismerte, hogy Köstépés Keleteurópa gazdaságát súlyos veszedel! mek fenyegetik. Ezek a veszedelmek hozták Össze a német és osztrák kormányt, amely továbbra is kitart a terv mellett, mert az tisztára gazdasági jellegű. — Hendersonnak azt a javaslatát — folytatta Curtius —, hogy a kérdés jogi elbírálását a népszövetségi tanácsra kell bizni, Németország elfogadja. Ha minden állam ugy értelmezi a vámuniót, ahogyan azt 9 német és láz osztrák kormány elgondolta, ugy biztosan remélhető, togy mindenki be fogj i látni a szer-