Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-11 / 57. szám

DB SZCOEO. SierKcsitöiég: Somogyi ucrn 22.1.em. Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, kOlctOnkBnyvlAi é» tegylroda • Aradi ucca S. Telefon : 13-00. — Nyomda : isw Upót ucca 1». Telefon t 26-34. Tévlratl levélcím Délmagyaronzóg ézeged. Szerda, 1931 március II Ara 16 fillér VII. évfolyam, 57. szóm ELŐFIZETÉS: Havonta t»elyt»en 3.20 vidéken é« Budapesten 3-00, kUIlflldön 6*40 pengd. — Egyes »rém Ara htlkflz­nap IO, vasAr- és Ünnepnap tlU. Hir­detéseit felvétele tarifa saerlnt- Meg|e­lenlU hétfA kivitelével nnpnnta re rí ej c-t A kultuszminiszter és a szegedi egységespárti jelölések 'Aki csak egy kevés figyelemmel olvassa a kultuszminiszter ur vasárnapi vezércikkeit — már pedig az tagadhatatlan, hogy a vezér­cikkel megérdemlik a figyelmet s tagadhatat­lan az is, hogy ezt nem pusztán kollegia'itás­hót ismerjük el —, első pillanatra észreveszi legutolsó vezércikkének elsőrendűen érdekes szegedi aktualitásait. A kultuszminiszter ur most, bizonyára van ennek mélyebb értelmű jelentősége: a választók lelki előkészítéséről ir sorozatos vezércikkeket s ennek sorában »A demagógia kiskátéja* cimmel többek kő­zött a kővetkezőket irja: >Itt van a személyi kérdés. Ott ált a jelölt ö hordó tetején, hatalmas orgánuma van, me­részen bírál és korlátozás nélkül ígér. Össze­szedi mindazt, amiről gondolja, hogy az eggbeseregleltek szivesen hallgatják s ilyenkor, sajnos, gyakran előfordul, hogy amint az éhes ember a várva-várt falat befogadására erősen nyitogatja a száját, ugy valósággal kitágul a füle a műveletlenebb választóközőnségnek az effajta beszédre... Gyakran halljuk, hogy mértéktelen kortes­beszédek után az az érzés vesz erőt az egybe­gyűlteken,-hogy »ez a mi emberünk«. I.egalább lesz majd valaki, aki az országházán sérelmei­ket felpanaszolja. Mennyivel másként fest az adott szó beváltása! Mondjuk, hogy emberünk, aki a hordó tetején hanggal, bírálattal és ígéretekkel győzte, bekerül a parlamentbe. Az Ilyen rendesen egy kisebb párt tagja és kezdi a dolgokat magában a parlamentben hosszú beszédben nagyjából ugyanugy elmondani, ahogy azt kint tette. A parlament és az orszá­gos perspektíva azonban kicsinyítő üveg s aki a maga kis vidéki körében esetleg számot­tevő ember, ebben a távlatban elég kicsit mutat. A hosszú beszéd első akkordjai után körülbelül látják az emberek, hogy a szűz beszéd klisékifejezésekből áll, frázisok hal­maza és a választási mozgalmakban elcsépelt Jelszavak további hangoztatása, igazi belső erő és főkép szuggesztív hatás nélkül. A szónok hevessége nő, de nem nő ezzel párhuzamosan a hallgató közönség érdeklődése, ásítoznak, mind többen a folyosóra szivárognak, csak a gyorsiróknak van dolguk s a napilapokban csupán egy-két nyomtatott sor jelenik meg a beszédről. Bizony többnyire igy festenek azok, akiket azon a cimen választanak meg, hogy legalább lesz valaki, aki bajainkat a parlamentben majd e!mondja.« 'A Délmagyarország közéleti iskolázottsággal rendelkező olvasói előtt természetesen feles­leges volna arra rámutatni, hogy mire, sőt: kire vonatkozik a kultuszminiszter urnák ez a »szegedi« cikke. Jó tudjuk s jól tudja ebben a városban a közügyek iránt érdeklődő min­den polgár, hogy az egységes párt szegedi szervezetének keretei között milyen feltűnést, nem, nem helyes ez a szó, milyen riidalmat okozott a legutolsó hetekben az egységespárti jelölések felől elterjedt hir. A legutóbbi kép­viselőválasztások előtt a szegedi kaszinó és a szegedi katolikus kör köré csoportosuló pol­gárok mérkőztek meg egymással az egységes­párti jelölések kérdésében s szinte óráról­órára változott a »végleges< liszta, aszerint, hogy melyik hatalmas csoport tudta frontra dobni budapesti expozituráját. A most túlsá­gosan hamar, de soha nem elég korán megin­duló választási kampány aligha fogja egymás­sal szembetalálni az egységes párton belül a kaszinót és a katolikus kört, a választási elő­versengés most az intelliiencia mérkőzése lesz a népkörökkel. A legutoljára szárnyrakelt hír­ből nagy megdöbbenéssel állapította meg az egységes párt urbánus csoportja, hogy a nép­köri, a külvárosi frakció helyzetelőnyhőz ju­tott s már arról is beszéltek, hogy a külvá­rosi csoport javára »le van futva* a verseny. (Az a verseny, amelyeknél a kultuszminiszter ur a starter. Egyelőre azonban csak az a fontos, hogy ki indul. Mert, hogv a választók kit akarnak, ilyen és ehez hasonló csekélysé­gekkel persze nem törődhetnek a népképvise­let hivei) Ezeknek a híreszteléseknek forrása egy, a legérdekeltebb részéről a kultuszminisz­ter úrral lefolytatott négyszemközti beszélge­tés volt. A vasárnapi vezércikknek" fennidézett része nemcsak határozott és világos cáfolata ennek az állítólagos beszélgetésnek s a beszélf-tésen létrejött állítólagos megegyezésnek, hanem épp olyan világos, határozott és félreismerhetetlen figyelmeztetés és tanácsadás is arra, hogv ff híresztelt megoldás a kultusziri iszter ur he­lyeslésével nem fs találkozhatVz. Ennek a ve­zércikknek félreismerhetetlenül testre szabott tartalma a szegedi egységespárli választóknak szól s majdnem névszerint kiirva azt. akire vonatkozik, igyekszik elhárítani a szegedi egy­séges párttól s közvetve a város egész pol­gárságától is azt a balsikert, azt a melléfo­gást, azt a baklövést, mely az egységespárti jelölésnek a híresztelt módon történése ese­tén következnék be. A kultuszminiszter maga figyelmezteti szegedi politikai hiveit arra, hogy ne a leghangosabb kortest, a hordó emberct jelöljék, ne üljenek fel a korlátozás nélküli Ígéretnek, ne dőljenek be annak, ha valaki körültekintő s előreszámitó igyekezettel hol az egyik, hol a másik emberi csoporttal hi­teti el, hogy »én vagyok a ti emberetek*. Ahoz, hogy valaki tőrvényhozó legyen — most a kultuszminiszter figyelmezteti rá szegedi hi­veit — uem az a képesség kell, amelyik ezer­teritékes vacsorát tud rendezni aktiv minisz­ter ünneplésére (volt-e már a világon olyan aktiv miniszter, akivel nem lehetett volna ezer embert leültetni egy asztal mellé?), nem elég a halbicskakoncepctf, a tarhonyamüvell­ség és a panrika-európaizmus. Szegednek — a kultuszminiszter ur e tekintetben arra figvel­meztet, amit mindnyájan tudunk — nincs arra szüksége, hogy országgyűlési képviselője elme­rüljön a szürke jelentéktelenségbe, Szegednek nem olyan képviselőre van szüksége — idéz­zük a kultuszminiszter ur cikkéből —, aki­nek csak Szegeden van hangja s akitől mást nem is lehet várni, csak ^frázisok halmazát és elcsépejt jelszavakat*. Mi nemcsak liberálisok vagyunk', hanem CT ­gedi polgárok is. S bármilven kedvező volna reánk s politikai hitvallásunk érvénvesülé­sére, ha a kultuszminiszter ur szegedi hivei -- nem fogadnák m-g a kultuszminiszter ur szegedi tanácsát, mint a váras polgárainak törődnünk kell nekünk is azzal, hogy a város kulturhivatása. Szegednek a nemzet történeté­ben, a nemzet életében és jövendő­jében betöltött szerepéhez ne legyenek méltatlanok még a képviselőjelölések sem. S ez volt az oka annak, hogy a kul­tuszminiszter ur cikkét — tudjuk jól, hogv­szükségtelen munkát végezve — egy kissé kihámoztuk a kultuszminiszter úrra kötelező tapintat selyempapirosából. Aláírták a román külföldi kölcsön szerződését „A kormány manővere nem egyéb erkölcsi gyilkosságnál" (Budapesti tudósítónk telefonjrlentésc.) Bukarestből jelentik: A külföldi kölcsön szer­ződésére vonatkozó megállapodásokat kedden délután aláírták. Politikai körökben olyan hí­reket terjesztenek, hogv Popovici pénzügymi­niszter visszatérése után nagyarányú kor­mányrekonstrukció lesz. A kölcsön, amelyet a román kormánv ga­rantál, összesen 1325 millió frank. Ebből 575 millió frank kerül elhelyezésre Franciaország­ban. Mint beavatott pénzügyi körökben mond­ják, a kibocsátási árfolyam 87, a kamatláb 7.5 százalék. A törlesztés 30 évre szól. A köl­csönszerződés biztosítékot tartalmaz alekintet­ben, hogy a kölcsönt kizárólag produktiv be­ruházásokra fordítják. Bukarestből jelentik: A' képviselőház mai ülésén Lupu heves támadást intézett Mim­nzscu miniszterelnök ellen Burileanunak, a nemzeti bank kormányzójának állásából való elmozdítása miatt. Szerinte a kormánynak ez a manővere nem egyéb erkölcsi gyilkosság­nál, amelyre még sehol sem volt precedens. A kormány csak azért manövrirozott, hogy beültethesse Anghelescu volt belügyi állam­titkárt a nemzeti bank kormányzói székébe. Magyarország lakossága 8,683.740 lélek 227 esei munkanélkülit tüntet lel a statisztika Budapest, március 10. A Magyar Statisztikai Társaság kedden ülést tartott, amelyen Kovács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a népszámlálás előzetes eredményeit ismertette. Ezek szerint Magyarország népessége 1930 december 31-én S,683.740 lélek volt Ugyanezen a terüle­ten 1920-ban 7,980.069 volt a lélekszám. Buda­rxstnek 1.004 699 lakosa vaa. Ha hoziászánútiuk

Next

/
Thumbnails
Contents