Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

.MTFNRL.HTTL .RI/.'VCsók festfimiivészetl főiskolai tanár, Fényes«, Magyar-^annheimer fM»muv««ei. kjá||jfása a Kárpáti képszalonban örS&Sr ^IMS^-10 Bécs és a Sárga A gyermekfürdők Irta: dr. Landesberg Jenő Aki Bécs városának szociális berendezkedéseit figyelemmel kisérte, láthatta és tapasztalhatta, hogy mennyi gondot fordit a város szociális ügyosztálya az egészség ápolására. Nem túlzok akkor, amikor azt állapítom meg, hogy a mai Bécsben tnlajdonképen minden a jövő generációért:a gyermekért történik. Ezt szolgálja a város higiénikus épitkeséze, iskolája, az orvosok tömege és minden, ami a gyermek egészséges testi és lelki fejlődéséhez szükséges. Ezt szolgálják a gyermekfürdők is, melyek létesítésére a bécsi községtanács nagy gondot fordított. A gyermekfürdő alkalmatosságok, társadalmi különbség nélkül, díjtalanul állanak a gyermekek rendelkezésére. Az első városi gyermek szabadfürdő 1917-ben a Wíen-folyón létcsülts melyet 1919-ben Hietzingben a másik ilyen alkalmatosság követett. A hietzingi gyermek szabadfürdő Schönbrunn előparkjában, a technikai muzeumnál létesült, amelyhez egy már meglevő műtő vizét használták fel. Az az erős látogatottság, amelynek az ezideig létesitett fürdők örvendtek, arra indította az intéző köröket, hogy további ilyen alkalmatosságokat létesítsenek. Igy létesült 1926-ban ugyancsak egy műtőből vett viz segítségével a Schweizergartenban levő gyermek szabadfürdő, amely az egymást határoló III., IV. és X. kerületbeli gyermekek fürdőszükségleteinek kielégítését óhajtja szolgálni és a galitzinbergi gyermek szabadfürdő, mely az ottakringi kerületben épült. 1926. évben három gyermek szabadfürdő, 1927. évben pedig öt ilyen gyermek szabadfürdő épült, ugy, hogy jelenleg Bécs városában tízenkét gyermek szabadfürdő áll a bécsi gyermekek egészségi szükségletének rendelkezésére. A legutóbb létesült gyermek szabadfürdő a Kongressplatzon épült. Ez egy 24 méter hosszú, 16 méter széles vasbeton medence, melynek mélysége 60 cm., köröskörül betonsáwal körülvéve. Tetszetősen kiállított, fából készült épitmény, egy előcsarnokot fed, mely a gyermekek neme szerint elkülönített öltöző és vetkőző helyiségeket foglal magában. A fürdő tetején nyert beépítést a fürdő vizét szolgáló tartály, amely azonban a medencében lévő aránylag csekély vízmennyiség folytán, nem lesz előzőleg felmelegítve, dacára annak, hogy e fürdővíz is forrásvíz. Hogy a medence vizét aránylag hosszabb Ideig használhassák, de egészségügyi szempontokból ís a medence egy filtrirozó és sterilizáló készülékkel van felszerelve. Az öltözőhelyiségekben, természetesen nemek szerint elkülönítve, csupán padok vannak. A gyermekek ruháikat ruhatárba adják be, melynek ellenében bádogjegyet kapnak, amelyet egy zsinóron nyakuk körül erősíthetnek meg. A gyermek szabadfürdőket, a 14 éves korú gyermekek teljesen díjtalanul látogathatjuk. A gyermek szabadfürdők erős látogatottsága igazolja ezek szükségességét. Nem kevesebb, mint 838.092 gyermek látogatta 1927. év nyarán e fürdőhelyiségeket. Megemlítésre érdemes az is, hogy a városi nyári fürdőket, beleértve a gyermekfürdőket is, 1927. év nyarán 2,070.897-en látogatták. Érdekes a megemlítésre az is, melyet a fürdővezetőség által vezetett statisztikából veszek, hogy mig'19*3. évben a városi fürdőket csupán 2,000.000 egyén látogatta, 1927. évben a városi fürdők látogatottsága 8,995.000 szám körül volt. Miként már emiitettem, a község képviselete minden lehető módon igyekezik fürdői látogatottságát előmozdítani, azokban főként a gyermekek fürdését és úszni tanulását elősegíteni. A városi nép- és polgári iskolákban, valamint az ifjúsági egyesületekben évente 300.000 szabadjegyet osztanak ki a városi zuhanyfürdők haszr.álhatása céljából. 1927-ben 200.704 gyermek díjtalanul vette igénybe a népfürdőket. A folyamfürdők látogatása céljából a polgári isicolákban 10.000 szabadjegyet osztottak szét. A Gánzeháufel strandfürdőben, ahol elkülönített fürdők állanak a fiuk és leánygyermekek rendelkezésére, valamint külön úszóiskola is, 1927-ben 42.020 jegyet osztottak ki a gyermekek Antiquar könyvosztályt nyitottunk, melybői só—75% angedménnyel árusítunk I 69 Szent István Társulat ESESS részére. A városi Amalienfürdőben és a Jő^gerfürdőben a környékbeli gyermekek részére 1926 óta az úszni tanulást kötelezővé tették. Az 1926—27. tanévben 78.198 gyermek gyakorolta az úszást. A gyermekek részére említett ezekkel a fürdőalkalmatosságokkal azonban még nincs kimerítve Bécs városának cbeü ténykedése. Egyes iskolákat már eddig ís zuhanyfürdőkkel szerelték fel. Bécs város fürdőinek ismertetését befejeztem. Befejezésül csak annyit mondhatok, amivel bevezető szavaimat kezdtem. Naivság volna tőlem még csak összehasonlítást is tenni Szeged és Bécs között abból a szempontból, hogy egyiknek-másitnak mennyi a fürdője és hogy aránylag is, hány városi fürdővel kellene Bécshez viszonyítva Szegednek rendelkeznie. Elvitathatatlan tény azonban az, hogy különösen a munkásság egészsége érdekében főleg szabad-fűrdőzési viszonylatban valamit tenni kellene. Lehetetlen, hogy milliós és milliós költséggel létesitett Templomtértől, az egészségügyet, vallást, kulturát szolgáló intézményektől alig pár száz méternyire, ne építtessék a nép számára fürdőalkalmatosság, mely ha a legprimitívebb módon Is, de lehetővé tenné számára, hogy ne kelljen a füzesek bokraiban, avagy homokba vájt odúkban vetkőznie és öltöznie. Lehetetlen az is, hogy a fürdő-szezonnyitást egy-két, de nemcsak egy-két, hanem sokszor e számokat jóval meghaladó szabadfürdőző halála jele-ze. Bécs város fürdőviszonyainak ismertetésével csupán tükröt óhajtottam az arra illetékesek szemei elé tartani. E tükör azonban két oldalú és Visszafelé is mutat tükörként. Az igazságnak tartozom azzal, hogy végezetül azt is leszögezzem., hogy Szeged város a városi gőzfürdővel az azt látogató fürdőközönségét kielégítheti. A tükör másik oldala éppen ezért azt mutatja, hogy a társadalomnak az a rétege^ amelynek viszonyaihoz mért kötelessége lenne a város gőzfürdőjének látogatása, azt nem teszi. Ha nem egy. de két kézen mindenesetre fel lehetne sorolni, a gőzfürdő törzsközönségét, a vasárnapi, az ünnepi, illetve átvonuló vendégeket nem számítva. Igy azután sokszor előfordul, hogy ez az egy-két főből álló törzsközönség, a legnagyobb kényelemmel használhatja a város gőzfür* dőjét. Ugy vélem, hogy Bécs város sok fürdője mellett még Bécs polgármestere sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy városa egyik fürdőjének úszómedencéjében akár óraszámra — mint cgv dollármilliomos — egyedül szórakozzék* Ez pedig Szeged gőzfürdőjében, annak nem kellő látogatottsága folytán, elég sürün előfordul. Ez a tükör másik oldala, amely a közönség közönyét mutatja. Cikksorozatom utolsó betűit vetettem papirra, amikor Szeged városában a szomorú járvány fejét felütötte. Olvasom polgármesterünk nyilatkozatát is, mellyel azt jelenti kl, hogy: »nekünk mindennél fontosabb a lakosság egészsége, biztonsága.* Beméljük: derék polgármesterünk nem elégszik meg csupán ennek kijelentésével, de tettekkel is segítségére siet az egészség szolgálatának* A magam részéről ígérem, hogy legközelebbi bécsi tanulmányutamat e város egészségügyének tanulmányozására is fordítom. Annakidején beszámolok majd erről is. összehasonlítást is teszek majd, hogy e vonatkozásban is mit lehetne tenni Szegeden. Jl szegedi piac GABONA- ÉS TERMÉNYP! AC. Bár ugy látszik, hogy a buza ára' az intervenció folytán bizonyos stabilizációt ért el, mégis egyik hétről a másikra mintegy 10—20 filléres lassú emelkedés regisztrálható. A vidéki árak teljesen függetlenítették magukat a pesti jegyzésektől és tudjuk, hogy jó sikérü búzákat irieient a teljes pesti jegv7éhekért lehet értékesíteni. Rozsban az üzlet a lehető legminimálisabb mindéi,."elé, piaci felhozatalok alig vannak. Élénk a kereslet még mindig árpában, sajnos, azonban ezen cikkből teljes áruhiány jegyezhető fel. Be'földi tengeriben a készletek érezhe'.ően erősen megcsappantak. A pesti jegyzések csaknem névlegesek s különösen az Alföldre, •alan int a dunei kikötőkbe már csak import tengerivel lehet számolni. A fogyasztás, ha némi.eg megcsappant is. még mindig igen tekintélyes. A szegedi piac legutóbbi árai a következők: Buza 14.80—15.00, rozs 9.70—10.00, zab 19.25-19.50, árpa 16.00—lo25, tengeri 13.20—1330 pengő métermázsánkint. ŐRLEMÉNYEK. A liszt- és őrleménykészletek az export elmaradása folytán a malmokban folyton szaporodnak, úgyannyira, hogy a budapesti nagy malmok üzemüket redukálták. A rossz viszonyoknak tudható be, hogy a Sütőiparosok Országos Szövetsége beadvánnyal fordult a minisztériumhoz. hogy a pékeket lisztnek határidős vásárlásától tiltsa el és a kőtla'-elek ne lehessenek bíróilag végrehajthatók, ezen törekvésükhöz a malmok pártfogását is bírjak. Dupla fogós, jó márkájú nullás lisztekben változatlanul nagy a kereslet, mig a kenyérlisztek majdnem minden áron kaphatók, kivéve a 7-es számot, amel; a takarmányfélék emelkedésével tart lépést. A korpa tovább is emelkedik, ami a rozslisztek eme1.ke lését vonja maga után. A kenyérlisztekben főleg 4-es és 6-osban a túlkínálat folytán az árak estek. Szeged és tiszavidéki malmok jegyzése forgalmiadó nélkül: Ogg 30, Og 29, 0-ás 29, 2<s 27, 4-es 25, 5-ős 20, ftos 19, tl és feles 18, 7-tos 15, 8-as 13, F 12. Bozslisztek: 0-ás 24, 2-es 20, 4-es 18, 8-as 13, F 12 pengő métermázsánkint. TARHONYA- ÉS TÉSZTAARU. Kardos szegedi tarhonya és tésztaárugyár heti jelentése: Bár a tojásárak és a lisztárak az utóbbi héten emelkedtek. a tésztaárak árai a folyó hétre megmaradtak a mult hetiek. Mai nagybani irányárak: Kéttojásos házi tarhonya —.82, kéttojásos házi tarhonya. versenyminőségben —.77, kéttojásos csőtészta félkilogramos dobozokban 1.06, kéttojásos levestészta (gége, mintás, csavart, egytizedes) 1.30, kéttojásos ftweléktéwta (kocka, metélt) —.99 p«ngő kilogramonkint. Egy'ojásos és tojásnélküli ání megfelelően olcsóbb. PAPRIKA. A mai hettptaoon az Irányzat lénye* gesen élénkebb volt s bár az árak változatlanok, mégis a közeljövőben emelkedés várható. Mai nagykereskedelmi árak a következők: Édesnemeí paprika 2.80, édesnemes belföldi 250, félédes pap* rika 2.30, I. rendű rózsapaprika 200 pengő kilo* gramonkint. FŐZELÉKEK. A burgonyaexport Olaszországba megindult^ melynek következtében az árak ugrásszerűen emelkednek. Az emelkedés ugy látszik tartós marad és a piac szilárd. A méz és a mák árai a fokozott kereslet folytán 10—20 százalékkal emelkedtek. Fehér burgonya 9, Woltmann burgonya 9, Ella burgonya 10, őszi rózsa burgonya 15, nyári rózsa burgonya 19, kifli burgonya 22, takarmány burgonya 6. vető rózsa burgonya, korai 18. vöröshagyma 4, fokhagyma 60, fehér bab 34, borsói, hántolt, egész 55, borsó, hántolt, feles 44, lencse, 0-ás 85, lencse, l-es 60, lencse, 2-es 40, mák, kék 9Q, méz, pergetett akác 140 Dengő métermázsánkint. MÉSZÁROS ÉS HENTESARUK. Marhahús I. r, 2.4a II. r. 2.20, III. r. 1.60, máj —80, velő 1.80, tüdő —.40, vegyescsont —60, velőscsont 1.20, borjúhús I, r. '3.40 II. r. 2.80, III. 2.00, máj 2.80, velő drb. —.90, tüdő 1.40, csont —.60, sertés* karaj 2.40, comb 2 00, tarja 1.80 lapocka 2.00,( oldalas 1.60, fej.láb 1 20, zsiger 1.20, vesevelő 1.60, szalonna zsírnak 1.40, háj 1.60, zsír 1.70, tepertfl 2.00, füstölt szalonna 2.00, abált szalonna 2.00, csemege szalonna 2.20, sózott szalonna 1.60, oldalas füstölt, nyers 2 6C, oldalas füstölt, főzve 2.80, karaj császár füstölt, nyers 3.40, karaj császár füstólt, főzve 4.00, sonka füstölt, nyers 4.40, sónk* főzve 6.00, parizer, virsli ,szafaiádé 280, sonka* kolbász 3.80, nyári szalámi, friss 3.80, nyári sza> láml, száraz 4.00, májpástétom 3.60, disznósajt 2.80, kolbász I. r. 3.20, kolbász II. r. 2 40, kolbász, marhahús 1.40j, kolbász, sütni való 2.60, vegyes felvágott 3 40 pengő kilogramonkint. LICHTM ANB AUY _ _ ____ « letzailItoU Árban 10 CIPŐK óvárosi Cipöiizletben ^ • • ^^ Széchenyi lír lt. Vfirosl bírh&z. G épleirásolcai és soks&orositúsi olcsón vállal Kelemen gépraKiár, Kelemen u