Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-06 / 53. szám

SZCUEU. SierKO»*lö»ég: Somogyi ucca 22.Lem Telelőn: Kiadóhivatal, kdlctOnkOnyvtAi tegylroda Aradi ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda : Lhw Upól ucca ig. Telelőn t Z6-34. TAvIratl levélcjm DélmagyaronzAg Sxeged. Péniefe, 1931 március 6 Ara 10 fillér VII. évfolyam, 53. szám nHHHnSBBBBBMBnn ELŐFIZETÉS Havonta Helyben 3.20, vidéken Budapesten 3-ÖO. uUl!«ld«n 6-40 pengő. — Egye* uám Ara hétkOznnn IO, vntAr- e* Ünnepnap 24 mi. Hírdetéjek felvétele tarifa wrrlnl. Meglelen-k h<í»m klvctelévM nBn"-"!" rr-orl 2'7 Január legelső napjaiban zajlott le az általános népszámlálás, melynek az ország lakosságát az elmúlt és az uj esztendő közötti éjfél állapota szerint kellett számbavenni és feltüntetni. Ennek a népszámlálásnak adatai fogják megmutatni, hogy a csonka ország lakosságában milyen eltolódások történtek tiz esztendő óta nemzetiségi, felekezeti, kor és foglalkozási ágak szerinti megoszlás tekintetében és főleg számot kell adni arról, hogy tiz év alatt az ország népereje szaporodást tüntet-e fel, vagy fogyatkozást. Kétségtelen, hogy többen leszünk, mint voltunk tiz esztendő előtt. A demográfiái viszonyok felületes szemlélete megnyugvással tölthet el bennünket. Ez a megnyugvás sugárzik ki mindazokból a hírlapi közlésekből, amelyek az egyes városok ideiglenes népszámlálási eredményeinek közzétételéről számolnak be. Ahány város van, mind büszkélkedik vele, hogy lakossága tiz esztendő alatt mennyivel szaporodott. A kevés város és község pedig, amelynél a tényleges szaporodás nem ütötte meg a várt mértéket, azzal vigasz* talja magát, hogy a szaporodás mindenesetre meglett volna, ha a természetes többletet más, szerencsésebb forgalmi és gazdasági helyzetben levő szomszédos nagyobb városok el nem szivják. Az abszolút számok iránti feltétlen tisztelet jut kifejezésre ezekben a nyilatkozatokban, amelyek megelégszenek a tények egyszerű konstatálásával, egyébként pedig a szürke hivatal szobák embereire, a statisztikusokra bizzák, hogy a gyakorlati élet számára amúgy is értéktelen és felesleges következtetéseiket a számadatokból levonják. Pedig a dolog nem olyan egyszerű. Népesedési viszonyainknak van egy olyan jelensége, amely nagyon komoly és súlyos megfontolásokra adhat okot, anélkül. hogy akár az államhatalom, akár pedig a társadalom megnyugtató eredmény és siker kilátásával fel tudná venni ellene a küzdelmet. Ez a jelenség családonként" átlagban a szüléiéit gyermekek számának rohamos csökkenése. 1900-ban a régi Magyarországon egv-egv családra átlag 4.3 születés esett, 1930-ban pedig rsunán 2.7. Alatta vanyunk a háború előtti Franciaország 5.9-es születési számának, pedig köztudomásúlag akkoriban Franciaországot szokták elijesztő példának állítani a többi országok elé, hogv Franciaország lakossága nem szaporodik és a francia nemzetnek népereje kimerült, vagv legalább is kimerüloben van. A statisztikusok megállapítása szerint minden családra legalább három születésnek kell esni, hogy valamelv nép, társadalom, vagy ország egy adott pillanatban megállapított lélekszámát meg tudja tartani. De három gyermek családonkint még nem jeleni szaporodást. A gyermekeknek egy jelentős hányada ugyanis még a felserdülés előtti időkben elpusztul, azonkivül igen jelentős minden civilizált társadalomban az agglegények és férjhez nem ment nők száma is, akik utódok nélkül halnak el. Ezeket is tulajdonképen a családok gyermekrezervoárjának kellene pótolni. Ez a legerősebb erkölcsi indokolása a nemzet jövője szempontjából nullának tekintendő magános keresők fokozottabb megadóztatásának, amelyet világszerte agglegényadó néven ismernek. Felvethetné azonban valaki a kérdést, hogy miként lehetséges, hogy nálunk majdnem mindenütt igen jelentős szaporulatról számolnak be a népszámlálás adatai, ha az egyes családokra eső gyermekáldás ily hallatlanul megcsappant. Nincs.-e valamelyes tévedés a számokban, amely felmenthet bennünket a jog«ult aggodalom és a sötét képeknek a falra' vetítése alól? Erre a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Sajnos, a számokban nincsen tévedés. A szomorú tény az, hogy a természetes szaporodás Magyarországon megállt, de bizonyos paradox körülmények folytán ez még a most közzétett népszámlálási adatokban nem jut kifejezésre. Eddig csak a városok és nagyobb közséf

ek népszámlálási eredményeit ismerjük. Izekben túlnyomórészt emelkedett a lakosság száma" Félő, hogy a falvak adatai nagyon kellemetlen meglepetésekkel fognak szolgálni. Valószínű ugyapis, hogy a városok, amelyeknek természetes szaporodása csekély volt, a falvak szaporodási többletét szívták fel és ami az egyik oldalon emelkedés formájában jelentkezett, a másik oldalon fog deficitnek mutatkozni. Nem szabad azonkivül elfelejteni, hogy a lefolyt évtized népmozgalmi szempontból nem voii normaiis. finnek az évtizednek első felére estek az elszakított területekről való tömeges hazaköltözések, amelyek a dolog természetéből folyólag főleg a városok lakosságát szaporították. . Abnormisan nagy Volt azonkivül a húszas évek elején a házasságkötések száma is. Több család alakult, mint rendes körülmények között és több családnak nagyobb az abszolút gyermeklétszáma, mint kevésnek, viszont az egy családra eső gyermekszám, amely a néperő jövő fejlődésének Igazi kulcsa, ugyanazon idő alatt rohamosan hanyatló tendenciát mutatott Egy olyan jelenséggel állunk itt szemben, "melynek igazi hatásai csak a most kővetkező harmincas években fognak megmutatkozni, mikor már nem lesz beköltözés, a házasságkötések száma a normálisra megy vissza, a születések száma pedig nem emelkedik. Ez az évtized lesz az, mikor a családalapítás korát érik el azok a háborús születési évfolyamok, melyeket az elmaradt születések amúgy is vészesen megritkítottak. Legjobban lehet ezt látni a közéniskoláknál, ahol a felső1 osztályok még népesek, de az alsó osztályok már ritkulást mutatnak az egy-két év előtti állapotokkal szemben. Ha a születések mai csökkenő tendenciája tovább tart, mikor ezek a korosztályok felnőnek, be kell következni az országos lélekszám' abszolút csökkenésének is, aminek a mostani relativ szám már előrevetíti a sötét árnvékát. IV Egy nép vagyunk két államban Dr. Curfius elutazol! az osztrák fővárosból «« 'Butapesti tudósi'ónk telefonfrlentése.) Bécsből jelentik: Dr. Curtins birodalmi külügyminiszter közvetlen elutazása előtt * Bécsi Távirati Iroda munkatársa előtt nyilatkozatot tett, melyben szívélyes köszönetet mondott azért a fogadtatásért, amelyben hivatalos részről és az egész bécsi lakosság részéről is rés-v volt. Rzutiín kijelentette, hogy nem azzal az érzéssel megy haza, mintha idegen országból térne vissza és c«ak ismételni tudja dr. Schober alkancellár szavait: tE<jn nén vaftgunk két államban*, amely jellegzetességének, fcikvésének és kultúrájának különbözőségének ellenére is megrendithetetlen és szétszakithatatlan egységet alkot. Egy nép mgynnk, amely egybetartozik. Tárgyalásainkat mindezeken a napokon át szívélyes értelembea folytattuk. A birodalmi kancellár is hálás lesz azért s amint lehet, pótolni fogja a« elmulasztottakat és saját maga Is Bécsbe Jön. Curtius végűi azt kérte, hosy személyes legmelegebb köszönetén kivfil a birodalmi kancellár és a birolom egész német népének köszönetét tolmácsolják ausrtriai testvéreiknek a legszívélyesebb üdvözlésekkel együtt Bécs március 5. Curtius német birodalmi külügyminiszter és dr. Bűnder államtitkár kíséretükkel együtt este fél 7 órakor Berlinbe utaztak. Bucsuztatásukra megjelent a nyugati pályaudvaron dr. Ender kancellár, dr. Schober alkancellár, a kabinetiroda aligazgatója az államfő képviseletében. a német követség, a berlini osztrák követ és számos mapasrsncu tisztviselő. Az anciol—indiai egyességokmány szövege Többé nem lehel bojkottálni az angol árukat — Szabad a sófőzés (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newdelhiből jelentik: Csütörtökön nyilvánosságra hozták a lord Fwln és Gandhi közti megegyezés részleteit. A megegyezés 1. pontja kimondja, hogy abba kell hagyni a passzív ellrnállási mozgalmat. A 2. pont az angol áruk elleni bojkott megszüntetését köti ki. A bojko tról, mint politikai fegyverről le kell mondani. A 3. pont szerint szabadon engedik a passzív ellenállás miatt elitélt foglyokat A 4. pont megengedi a sóterületen való tartózkodást, különösen a szegényebb lakosság részére lehetővé leszi a sófőzést és házi használatra való lepárolást, valamint a sóeladást egyes helységek területén belől. Az 5. pont engedélyt ad őrségek felállítására, ha azok nem támadó szándékúak. A 6. pont szerint visszavonják az Indiai kormánynak azokat a rendeleteit, amelyeket a polgári ellenállás tartama alatt adott ki. Á 7. pont szerint szabaddá teszik az angol áruk eladását és vételét. Gandhi és az indiai kongresszus végrehajtó bizottsága hivatalos formában is kijelentették, hopy megszüntetik a polgári ellenállást és az adónemfizetési mozgalmat. Newdelhiből jelentik > Gandhi és a kongresszus végrehajtó bizottsága beszüntette a polgári ellenállási mozgalmat, az adómegtagadási mozgalmat és minden hasonló ellenállási tevékenységet A British United Press szerint a kongresszusnak az az álláspontja, hogy az angol áruk bojkottját beszünteti ugyan, de a szeszes italok, « kábitósze. rek, valamint mindennemű töeg*n szövet bojkottálhatok, sőt bolkottálandók.