Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-31 / 73. szám

SZCbED. Szerüe*ztö*ég: Somogyi ucca 12. Lem Telefon: 23-33. - Kiadóhivatal, kiHcMakanyvtAi é» legylroda Aradi ucca 8. Telefon i 13-OÖ. - Nyomda > m» MoOt ucca 19. Telefon t 2Ö-34. Thvlrofi levélcím D«lmagyaronzAg Szeged. Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula Az egész ugy kezdődött, hogy a DMKE összehívta a közgyűlését, hogy a DMKEnek Herczeg Ferenc az elnöke, de elnöke Somogyi Szilveszter is, hogy Herczeg Ferenccel lejött Kosztolányi Dezső, hegy a DMKE közgyűlésén nem Herczeg Ferenc, hanem Somogyi Szilveszter elnökölt és hogy Somogyi Szilveszter az elnöki székből nemcsak Herczeg Ferencet üdvözölte, hanem — Kosztolányi Dezsőt is. Soha nem volt az irodalmunk olyan gazdag kiváló lírikusokban, mint a mostani évtizedekben. Az esztetikai átértékelés, a formai és tartalmi megújhodás egész kis hadserege teremti az uj Urát. A tehetségek méretei, szine, lüktető lírai ereje, egy- vagy sokoldalúsága tekintetében eltérők lehetnek és eltérők is a vélemények. De abban körülbelül megegyezik az egész magyar irodalmi világ, tehát irók és olvasók egyaránt, hogy Juhász Gyula lírája hangjának melankólikus eredetiségével, amellyel Reviczkyé sem rokon, képeinek plasztikus szépségével, sorainak és szavainak fölülmulhatatlanul tiszta és tökéletes zenéjével, hibátlan formamüvészetével a legelsőké közé tökéletesedett. Juhász Gyula lírája a legnagyobbak mértékénél mérve is nemzeti kincs. Az irodalmi szempontból jelentéktelen szegedi epizód kapcsán nem fogunk összehasonlítást tenni az állandóan visszavonultan élt, érzékenyen zárkózott, fanatikus és emberszerető Juhász Gyula s a nemcsak irói működésében, hanem minden életnvilvánulásában is mindig kecses és kedves Kosztolányi Dezső körött, De annyit meg kell említenünk, hogy Kosztolányi szebb és művészibb versfordításokkal gazdagította irodalmunkat, mint bárki más. Szebbekkel, mint az intuíciójának és virtuozitásának finomságában megközelíthetetlen Babits Mihály. Kosztolányi lírájának több húrja van, mint Juhászénak, de minden más tekintetben elmarad mögötte. Juhász nagyobb lírikus. Kosztolányi novellái és regényei az utolsó két évtized termésének a legjava közé számítanak. Ilyen gazdag irodalmi tevékenység mellett jut ideje és idege Kosztolányinak újságírói tevékenységre is. Kritikái és cikkei gazdagok eredeti és érdekes szempontokban és gondolatokban. Juhász Gyula nem műfordító. Csak nagynéha fordított, akkor is kedvtelésből. De nagyszerű publicista, akinek lendületes, színes, kulturszomjas és szellemes cikkeit nagy élvezettel olvasta ebben a városban mindenki. Gyülölködői is és megnemértői is. A polgármester ur is. Juhász Gyula agitátor. A legfáradhatatlanabb, a legönzetlenebb és a legtöbbet tudó kulturagitáior Magyarországon. Szónokolt, rögtönzött, fölolvasott, tanított. Tanított diákokat és tanított felnőiteket. Tanított gazdagokat és tanított — sokkal, de sokkal szivesebben — szegényeket. Juhász Gyula, akit tiz évi tanárkodás után nyugdíj nélkül hagyott magára a kormány s akinek mostani krízise előtt néhány hónappal folyósította a nyugdiját a kultuszminiszter. ezért a munkájáért soha nem kért és Kedd, 1931 március 31 Ara 1© fillér VII. évfolyam, 73. szám nem kapott egyetlen fillért se. Juhász Gyula Szegeden folytatta egész gazdag kulturagilátori munkásságát. Juhász Gyula Szegeden született. Juhász Gyula a szegedi piaristákhoz járt iskolába. Juhász Gyula Dugonics Andrásnál, Mikszáthnál, Gárdonyinál és Tömörkénynél is szélesebb alapon és maradandóbban viszi be Szegedet az irodalomtörténetbe. És Juhász Gyulát — ezt a szerény és szegény, de nagytehetségű költőt — nemhogy nem üdvózöite soha, de soha se a polgármester, se a hatóság egyetlen más tagja, de észre se vette. Rótta szegény gyorsiramu lépéseivel, gyönge kis testével, jellegzetes szakállú arcával s örökös merengésével a szük uccákat, a nyílegyenes sugárutakat, a széles körutakat, bújta a szerkesztőséget és a könyvtárat, álmodozott, irt és agitált s a hatóságnak nem jutott eszébe, hogy ezt a hatalmas olvasottságú embert, aki költő és álmodozó és rajongó, havi két-háromszáz pengőért leszerződtesse a házikezcléses színházhoz dramaturgiai tanácsadónak. Nem fogunk most arról beszélni, hogy azzal a pénzzel, amit kidobtak' az uccára, hozzáértő emberek milyen virágzó szinházi kultúrát tudtak volna teremteni. De arról ma sem hallgathatunk, hogy magas protekciók kedvéért miként helyeztek el használhatatlan embereket a * színháznál, hogy erre volt pénz, hogy a szegedi házikezeléses szinház az egyetlen nem Magyarországon, nem Európában, hanem az ót világrészben, amely vendégszerepeltet kardalosnőt, de nem volt intelligencia és műgond Juhász Gyula tehetségének és értékének felismerésére és méltánylására, neki szegénynek, akinek csak tehetsége volt és van, akit semmiféle kegy sem ajánlott be ELÚFIZBrCs Havonta helybon 3.20 vidéken «* Budapesten 3-00, kUllöldön 6-40 penod. - Egyet »rAm ara hétkHunap ÍO. vaaAr- és Ünnepnap ttU. Hirdetések felvétele tarifa axerlnt. Meg|e> lentk hétfA felvitelével naponla renget nagy urak pártfogásába, nem jutott osztályrészül a házikezelésnél a dramaturgiai állásnak se a nagy munkája, se a kicsi fizetése, még csak polgármesteri — üdvözlés sem. Nem akarjuk kisebbíteni a kiváló Kosztolányi nagy érdemeit. De kimagasló értékét se. Csak a szegedi hétköznapiságba, tehetségeinket és értékeinket fel nem ismerő, vagy ha felismerő, akkor félreismerést vagy fel nem ismerést mutató rideg zárkózottságba akarunk beleerőltetni kis kulturális meleget, világos szint, önzetlen örömet és tiszta emelkedettséget. Nem tartozunk néhai Károlyi Lajos jelentőségét tulozók közé. De értékes, tartalmas és termékeny egyénisége és művészete azon mégis magasan, de magasan tul volt és tul van, amivel a hatóság akart hódolni az emlékének, amikor felajánlotta az istenneves temetést Kezdjük Mórát dicsérni, akit megilletett volna az egyik örökös tagsági hely a közgyűlésen s akinek a helyét csak politikai agyafúrtság vehette el Herczeg Ferenc részére? Firtassuk, hogy az országos viszonylatban is kiváló Petri Lajos mért nem tud Szegeden méltó művészi feladathoz jutni, hogy, mért nem terveztettek még soha Szivessy Tiborral, hogy mért nem volt még soha üdvözlő szava a polgármesternek Nyilassy Sándor részére? Mért folytassuk a sort, amely sajnosan — hosszú? örülünk, végtelenül örülünk, hogy a polgármester észrevette — Kosztolányit. Az írót. A tehetséget. Ezentúl talán jut ideje, figyelme, gondossága, részvéte, rokonszenve, megértése és méltánylása olyan tehetségek részére is, akilo nem vetkőzték le azt a nagy bűnüket, hogy — szegediek. Henderson alsófiászban nyilaiKo&oH a német—asszírátte vámunióról ftx angol Külügyminiszter et Népszövetség elé viszi a szerződés Ügyét (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Henderson angol külügyminiszter hétfőn az alsóházban több interpellációra válaszolva, részletesen nyilatkozott a német—osztrák vámunió kérdéséről. Nyomatékkal hangsúlyozta, hogy Németország és Ausztria az érdekelt kormányok tájékoztatására olyan módszereket és időpontot választottak, amelyek joggal vontak mattak után általános izgalmakat. — Ezek a módszerek rendkívül alkalmasak arra — mondotta —, hogy gyanúsításokat hozzanak felszínre és kétségbevonják azokat az előnyöket, amelyeket az egyes államok miniszterének — ujabban igen gyakori — közvetlen érintkezései jelentenek. Á maga részéről az egész ügyet a legnagyobb tartózkodással kezeli, miután azon a véleményen van, hogy elsietett határozatok nem felelnek meg a dolog természetének. A legnagyobb aggodalommal látta, hogy az egyezménytervezet Franciaországban milyen Irgalmat keltett. Meg tudja érteni, hogy Franciaországban már-már ugy látják a dolgokat, hogy a jövő évi leszerelési konferencia kilátásai veszélyben vannak. Ezért utasította a berlini és bécsi angol követet, hogy tegyék Németországnak és Ausztriának azt a javaslatot, hogy járuljanak hozzá az egyezménytervezet jogszerűségének a nép-' szövetségi tanács májusi ülésszakán történő megvizsgálásához. Henderson kijelentette még, hogy a maga részéről feltétlenül szóba hozza az egyezményt a májusi ülésszakon és ha a népszövetségi tanács ugy határoz, hogy a jogszerűség kérdését a hágai döntőbíróság elbírálására bizza, ezt a javaslatot feltétlenül támogatni fogja. — Az angol részről javasolt ut a legjobb' — fejezte be beszédét Henderson —, sőt az egyetlen ut, amelynek révén ki lehet majd küszöbölni a világpolitikából ezt a nyugtalanná európai epizódot.