Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-29 / 72. szám

DÉLMAG Y A HORSZAC. 1931 március 29. Gyári lerakat! DEM rt Dl M AmonU< PomrIn' OlíÓTiasx, Urania—Frankónia—Schweinlurti-zöld, rézgéllc, valamint a többi LftSZállí­Iwy gyümölcsösökben és szőlészetben nélkülözhetetlen növényvédelmi szerek, gyári áron kaphatók , 4r»kl k„ m VapflAC C&mnal á« ES» festékáruk, lackok, vegyi- "alefon: 17-82. 1011 *** ir l« Ktiiru^s aamUcI es IrieB áruk nagykereskedése. Ilapllva: 1888. m Szeged, Valéria tér RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: <k , + 71 Farkas. Kétségtelen, hogy minden korban több szegedi család vi»elte ezt a nevet s ezek­nek egymással való kapcsolata a legtöbb eset­ben ki sem deríthető. Borbála királyné 1415 január 18-án kelt levelében szerepel Farkas Miklós szegedi pol­gár. A török világ után, 1702-ben Farkas György szijjártő mester. 1723-ban Farkas Gergely és Farkas Adám esküdt polgár. 'A boszorkánypörökben élénken szerepel ez • család. Farkas Ádámot is boszorkánynak tartották, 1728-ban azzal vádolták, hogy »a bika fejét megtöltötte a más ember szántóföld­jéről vitt földdel s a maga földjére vitte, hogy a hasznát elvihesse.t Ugyanakkor Farkas Ger­gelynére rávallanak, hogy- boszorkány. Mint tanuk szerepelnek a boszorkánypörökben: Farkas Mátyásné, születelt lG78-ban; Zombory Mihályné Farkas Katalin, született 1687-ben, Farkas János, született 1778-ban. Farkas Adám bizonyára tisztázta magát a boszorkányság vádja alól, mert 1711-ben be­jutott a városi közgyűlésbe, sót klsbirónak is megválasztották Alsóvárosra. 1785-ben Farkas Adám és János ácsmester. A XIX század elején élt itt egy furcsa em­ber, aki igy nevezte magát: »Holdmezei Berei Farkas Andrást. Valószinü, hogy egyszerűen csak Farkas András volt az igazi neve. Betű­szedő volt és ponyva-verseket irt a nép szá­mára. 183i-ben Farkas István a városnál »ellenes«, azaz pénztári ellenőr volt. Farkas Antal lS34-ben városi seborvos; tlz év múlva kerületi orvosnak választották meg, 1844 december 30-án. 1848-ban Farkas István kántor Alsóvároson; beválasztották a városi képviselőtestületbe. A' szabadságharc katonái között szerepel: Farkas János (a kántor), az alsóvárosi II. nemzetőrszázad századosa; Farkas János (vá­rosi alügyész) nemzetőr főhadnagy; Farkas Já­nos és József nemzetőr tizedesek. Farkas József a honvédséghez is belépett, mint káp­lár és ugyancsak honvéd volt Farkas Vince a III. zászlóaljban. A' város életében nagy szerepet játszott a negyvenes és ötvenes években Farkas János. A demokrata ifjúsági vrzérek közé tartozott s 1814-ben megválasztották városi al ügyésznek. 1848 május 19-én megválasztották főkapitány­unk és tagja lett a városi hadi választmány­nak' is. A szabadságharc után gróf Cziráky János kinevezte városi kapitánynak. Farkas János ekkor folyamodott, hogy nevét Johann Wolf-ra változtathassa. 1856-ban városi tanács­noknak nevezték ki. Csak halála után derült ki róla, hogy az általa kezelt Inségkőlcsön­visszafizetéséket és legelődijakat elsikkasztotta; rzeket a pénzeket az érdekelt polgároknak újra be kellett fizetniök. 1872-ben Farkas András céhbeli cfpészmes­ter volt. 1874-ben Sziklain'é Farkas Marit bel­városi tanítónőnek választották. Farkas Antal 1875-ben a reáliskola tanára lett Nagy része volt abban, hogy szobrot állítottak Dugonics Andrásnak. Farkas Ferenc gazdálkodó rolt a Vás'ár­helyi-sugáruton. (59. sz.) Gyermekei: 1. József, kőművesmester. 2. Etel, sz. 1870. 3. Ferenc, sz. 1874. 4. Pál, sz. 1877. Farkas Ferencet Pál fiává! egytítt agyon­gázolta a vonat 1892-ben. Farkas János Zsembery Györgynek és Szabó Annának 1852 május 12-én sz. leányát, Annát vette nőül. Gyermekeik: 1. István, sz. 1877, neje Kók'ay Veron. 2 Rozália, sz. 1880, Virág Itnréné. 3. Mária, sz. 1882. Nagypál Imréné. (Halas.) Az itt említett Farkas István és Kókav Veron gyermekei, a) Teréz, sz. 1901, Hamzsek Jánosné. b) István, sz. 1005, neje Gera Julianna. c) Etel, sz. 1907, Kiss Jánosné. d) Ilona, sz. 1909. e) Piroska, sz. 1911. , Farkas-Csamangó.Farkas-Csamangó Imre és Sztankó Julianna 1879 junius 10-én szülelelt fia, Sándor, vasúti hivatalnok lett Farky. Régi birtokos család. 1521-ben Farky Balázsnak és Pálnak a Szent Lélek-uccában, Ferencnek és Demeternek pedig a Kőégető­uccában volt háza; Demeter juhászattal ls fog­lalkozott. 1702-ben Farki Nagy János földeket vett a város határában. A szegedi és algyevi határnál levő Farki­major ennek a családnak a nevét őrzi. A sxGQGdli piac GABONA. ÉS TERMÉNYPIAC. Az elmúlt héten nem volt különös emlitésreméltó árváltozás. Az effektív buza kisebb ingadozások után mintegy 25 fillérrel emelkedett. A vidéken egyedül a mal­mok vevők búzákra, export ténykedésről szó. sem lehet. A rozsárak szintén mintegy 20—30 fillért emelkedtek, de érdemleges üzlet e cikkben elő sem fordult, tisztán jelentéktelen helyi üzlet fejlődik ki egyes termelő gócpontokon. A takarmánypiacon a tengeri árak az egész héten hanyatló irányzatot követtek és hanyatlott a korpa ára is valamelyest. Belföldi tengeriben az üzlet egész minimális és a készletek érezhetően megcsappantak s csupán import áruban van mérsékelt forgalom. Keresett cikk az árpa. de látható készlet egyáltalán nincs. A szegedi piac utolsó árai: Buza 16.00—1620. rozs 11.30—11.40, zab 20.00—2100, árpa 17.50—1803. ten­geri májusra 13.00—13.10 pengő métermázsánkint. ŐRLEMÉNYEK. A lisztpiacon az elmúlt héten további üzlettelenség észlelhető. Bár az árak nem lettek olcsóbbak és a négyes lisztek általában barnábbak lettek. A malmok ennek azt adják okul, hogy egyrészt az egész országban minden export­malom a hatóságok által megtűrt, az egész világon ismert »lisztnemesitő« eljárás alapján készítették a liszteket^ amelyek általában szakértők egyhangú véleménye szerint, a lisztek színét jelentősen meg­fehéríti, másrészt pedig a tészta kelését elősegíti. Több mint 3 évi hallgatólagos megtürés után egyes vidéki helyeken az ily módon gyártott lisz­tek készítői ellen nem egy kemény itélet hang­zott el, amelyek ugyan nem véglegesek, sőt al­kalmasak voltak azonban arra, hogy a lisztek szinei megbarnuljanak. Hozzájárul még az is, hogy a malmokat egyes helyeken sikérszegény liszt for­galomba hozatala miatt büntetik, más oldalon pe­dig tulszigoru elbánásban részesitik őket hogy a tőzsde típusnál nem-e fehérebbek a gyártott lisz­tek, mely esetben 7 százalék és bírság ráfizetése vár. Ily módon -nőst már a lisztek fokozatos bámulására lehetünk elkészülve. A takarmánv­íélék elég jól tartották magukat, ami az idő zord­ságának köszönhető. Rozslisztek majdnem telje­sen hiányzanak, mert a rozsot főleg takarmányo­zásra használ ják fel. Szeged és tiszavidéki mclnio.'" átlagos jegyzése forgalmiadó nélkül: Ogg 31, Og 3Q, 0-ás 30, 2-es 28. 4-es 27, 6-os 21, 6 és feles 20, 7-es 18, 8-as 15, F 13.50. Rozslisztek: 0-ás 24, 2-es 22, 4es 20, 8-as 15, F 13.50 pengő méter­mázsánkint TARHONYA- ÉS TÉSZTAARU. Kard©* szegedi tarhonya éa tésztaárugyár heti Jelentése: Bár a tojásárak és a lisztárak az utóbbi héten emel­kedtek. a tésztaárak árai a folyó hétre megmarad­tak a mult hetiek. Mai nagybani irányárak: Két­tojásos házi tarhonya —.82, kéttojásos házi tarho­nya. versenyminőségben —.77, kéttojásos cső­tészta félkilogramos dobozokban 1.06, kéttojásos levestészta (gége, mintás, csavart, egytizedes) 1.30, kéttojásos főzeíéktészta (kocka, metélt) —.99 pengő kilogramonkint Egy tojásos és lojSsnéTküTi áru megfelelően olcsóbb. PAPRIKA. Mai nagykereskedelmi árak a követ­kezők: Édesnemes papnka 2.80, édesnemes bel­földi 2.50, félédes paprika 2 30, I. rendű rózsapap­rika 2.00 pengő kilogramonkint MÉSZÁROS ÉS HENTESARUK. Marhahús I. r. 2.40, IT. r. 2.20, III. r. 1.60, máj —80, velő 1.80, tüdő —.40, vegyescsont —60, velőscsont 1.20, borjúhús I. r 3.00, II. r. 240, III. r. 1.80, máj 230, velő drb. —.90, tüdő 1.40, csont —.60, sertés­karaj 2.60, comb 200, tarja 2.00, lapocka 2 00, oldalas 1.60, fej.láb 1.20, zsiger 1.20, vesevelő 1.60, szalonna zsírnak 1.60, háj 1.70, zsir 1.70, tepertő 2.00, füstölt szalonna 2.00, abált szalonna 2.00, csemege szalonna 2.20, sózott szalonna 1.60, olda­las füstölt, nyers 2.60, oldalas füstölt, főzve 2.80, karaj császár füstölt, nyers 3.40, karaj császár füstölt, főzve 4.—, sonka füstölt, byers 4.—, sonka főzve 600, parizer, virsli ,szafaládé 2.80, sonka­kolbász 3 80, nyári szalámi, friss 380, nyári sza­lámi, száraz 4.00, májpástétom 360, disznósajt 280, kolbász I. r. 3.20, kolbász n. r. 2 40, kolbász, marhahús 1.40, kolbász, sütni való 2.60, vegyes felvágott 3.40 pengő kilogramonkint. FŐZELÉKEK. A burgonyaexport Olaszországba folytatódik, melynek következtében az árak tovább emelkednek. Az emelkedés, ugy látszik, tartós ma­rad és a piac szilárd. Balí, méz, mák és hagyma árai a fokozott kereslet folytán emelkedtek. Fehér burgonya 11, Woltmann burgonya 11, Ella bur­gonya 13, őszi rózsa burgonya 16, nyári rózsa burgonya 20, kifli burgonya 22, takar­ni ánybürgony a 8, vető rózsa burgonya' korai 18, vöröshagyma 6, fokhagyma 60, fehér bab 34, borsó, hántolt, egész 55, borsó, hántolt, feles 44, lencse, 0-ás 85, lencse, l-es 60, lencse, 2-es 40, mák, kék 90. méz, pergetett, akác 140 pengő métermázsánkint. LICHTM AN » B ALLY j-, letzAllltoü Árban 10 CIDolCbelvárosi Cipflflzletben ^Sr wS»5itche«jl (ér 11. VSrosI MrMx üosveti ruhavásár 311 Magyar Leány Áruházban Mikszáth Kálmán n. 5 Bokor sütödéiéi szemben SxOvct és selyemraSdlc, Mozolc, pongyolák rendktvRI olcsó árban. Ruhák készítése, hozott anyagból is. nagyon olcsó árban. SR&VBTOREORRÍÍS a vese, híigag, r&euma ggóggvíze k^Smi Kaph okot «Mn SS" akadt 4 • rhoumés Cdetveieiőaág: Budapest, Erzsébet-tér 1. tó minden Üzletben. Hl

Next

/
Thumbnails
Contents