Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-29 / 72. szám

ÍO DÉLMAGYARORSZÁG 1931 március 29. Húsvétraa le8il"al legolcsóbban Boros Miksa cégnél kapjuk AZ ELET MOZIJÁBÓL (Régi katonákról) Dominig századost, a régi 46-osok tisztjét min­den szigorúsága ellenére is bálványozta a legény­sége. Nagyon derék ember volt Dominig minden tekintetben. Szeged jó fiai közül való, akit való­sággal beteggé tett egy rendkívül sajnálatos kö­rülmény, a példája annak, hogyan lehet valakit lejáratni a lejáratos szándéka nélkül. A hires Kossuth-szobor affér 1903-ban tőrtént s hosszú Jdeig tartotta nyugtalanságban a várost Az őszi hadgyakorlatok után ugyanis szokás elle­nére nem bocsátották haza a három évüket kitöl­tött katonákat. Október 6-án aztán koszorút ta­láltak a szobron ezzel a felírású szalaggal: i Dicső emlékednek a visszatartott katonák.* Az állomás­parancsnokság a rendőrséghez fordult, liogy távo­lítsa el a koszorút, de Rainer főkapitány kijelen­tette, hogy nem tartja maját erre illetékesnek. (Nem is lett soha királyi tanácsos!) Erre maga a katonaság vette le a koszorút s bevitte a rendőrségre azzal a kérelemmel, hogy nyomozzák ki annak az clh -iyezőjét. Ugyanakkor a felháborodott polgárság szintén megjelent a rendőrségen, kikérte a koszorút s visszahelyezte a szoborra. Délután két század negyvenhatos katonát vezé­nyelt Dominig százados a Klauzál.térre, megint levették a koszorút, jóllehet a szobor őrizetére kirendelt rendőr ez ellen tiltakozott. Mikor pedig a szoborra felmászó katonát ez a rendőr lehúzta, Dominig azt mondta: — Most mi parancsolunk ittl Azzal ugy ő, mint egy másik tiszt, kardjukat a rendőr elé tartották, szuronyt szegezett katonákkal közrefogatták, a koszorut pedig bevitték a Mars­téri kaszárnyába. Ebből azlán sok minden komédia, tüntetés, za­vargás, sortűz, sebesülés támadt, a közgyűlés is szigorú hangon foglalkozott a kérdéssel, alaposan felkavarodott a város békéje, ami Csalány Géza kerületi parancsnoknak és osztrák érzésű vezérkari főnökének, Grallert Konrádnak, volt köszönhető. Hogy Dominig századost tudatosan bizták-e meg ezzel a kellemetlen feladattal, számitva arra, hogy ő is benszűlött? — azt nem lehet eldönteni. Annyi azonban tény, hogy a közkedvelt kapitány egy­szerre gyűlöletes színben tűnt fel, habár szegény feje csak parancsot teljesített, ő maga is igyeke­zett visszavonulni a társas érintkezéstől, mert nem szerette már senki. Azelőtt? Mennyire más volt az! Hamar kikezdte * bakabumor, mint mindenkit, még ha ragasz­kodik ia hozzá. — Teca néni! — ez volt a neve. megmagyaráz­hatatlanul, hogy miért éppen női formában. Meglehet azért, mert sok nőiesség volt a jólelkű egyéniségében, azok a aoha meg nem komolyodó bakagyerekek pedig kinek nem nőnek a fejére? (5 maga is tudta, hogy bizalmas beszélgetések­ben mi a beceneve, de nem tehetett ellene sem­mit, hiszen megesett az is, hogy a zöldfülű regruta igy tett neki jelentést: — Jelentem alásan a százados ur Teca néninek... El lehet hinni, hogy jóhiszemű tudatlanságból történt Egyszer rosszkedve volt Dominignek és sok ki­fogást talált gyakorlatozás közben. Főleg egy káp­lárra neheztelt, aki immel-ámmal végezte a dol­|gát s (még a figyelmeztetésekre se reagált. Erre már kiléptette a helyéről és nekiesett. — Persze kiköphetem és itt a tüdőmet, mit törődtök ti Vele! Az ezred bizonyosan már a manőveren jár, mikor te leveted a mundért s a babád mel­lett lopod a napot. Lesz jó ebéded, vacsorád, még verginiád is és azt gondolod magadban, hogy fene a kapitány urba. Azaz, hogy igy gondolod: Fene a Teca nénibe! Hát ezért a gondolatodért tiz napot kapsz. Elmehetsz! ....Szegény jó Dominiget Is elnyelte a háború. Tfa egyáltalán van benne kiengesztelő, az itt is kiengesztelt mindent. (A cifra nevü kocsma) Régi apró kocsmák, mulatóhelyek cimét nem lehet mind ki-irni, olyan cifrák és annyira népie­sek azok. Épp olyan kíváncsi vagyok arra az eljövendő folkloristára, aki összegyűjti a szegedi tanyarészek mindegyikének nevét, továbbá a helyi halneveket. Tudományos szempontból azért uem szabad halk kímcogással, vagy vállvonogatással el­menni ezek mellett A világirodalom legnagyobb szellemei is irtak olyan verseket, amiket legföljebb zárt férfitársaságban lehet elszavalni. Azokat is kinyomatták, de a könyvtárak nem adják ki diák­szórakoztatására. Volt Szegeden a sok kőzött egy ilyen erős hang­zású kocsma, erősebb a többinél. Mondjuk: Ke­resztanyád lelke. Többnyire bakák látogatták, de vagy harminc év előtt gyakori vendége volt egy negyvenhatos önkéntes is. Karakán magyar gyerek volt, aki el­határozta, hogy akkor is végigszolgálja az esz­tendőt, ha fát vágnak a hátán. A sürü kimaradá­saiért aztán afférjai támadtak, az egyik tisztje pikket kötött rá, — ennek akart megfizetni. Azt kérdik tőle a rapporton. — Hol volt tegnap este? — Jelentem alásan, a »Keresztanyád lelké«-ben. A parancsnokot elfutotla a méred, szigorú volt büntetés. A jelenet azonban megismétlődött máskor is, ennek folytán megbízást kaptak némely altisz­tek, járjanak utána merre szokott tanyázni ez a renitens frájbilligos? De biz niost is az volt a jelentés. — Jelentem alásan, a Keresztanyád lelkében mulatott — Gazember, hogy mer nekem ilyet mondani? — Jelentem alásan, nem a kapitány ur kereszt­anyjáról van szó. hanem egy kocsmát hivnak Így s az önkéntes oda jár. Végtére is el kellett tiltani a katonákat attól a helytől, mert mégse tűrheti az ember, hogy valahányszor a bakák holtartózkodása után érdek­lődik, mindannyiszor a családi nexusalt szedjék elő! A »Keresztanyád Ielké«-be attól kezdve csak civilek jártak, meg is szűnt hamarosan. (A f n m stílus) Bárdoss Béla meséli: — Olyan régen történt, hogy igaz se volt talán. Egy alföldi magyar ezredben írásbeli feladatot kaptak az önkéntesek, akiknek egyébként is sok bajuk volt az iskolaparancsnokukkal. A kapitány ur ugyanis a béke legszentebb napjaiban hadilábon állt a magyar nyelvvel. Volt erre példa elég, hi­szen a gyorsabb előmenetel kedvéért sok közös tiszt lépett át a honvédséghez. Volt aztán aki megtanult annyira, amennyire, magyarul, viszont akadtak, akik nyugdijuk utolsó részletéig adósok maradtak ezzel a tudománnyal. A kapitány azonban amúgy is szigora volt, mindenben talált kifogást, a dolgozat lényegében, a kidolgozásában, sőt — uram bocsáss! — a stí­lusában is. — Ha maguk ae beszélnek szépen magyarul, ki­től várjam? — Na megállj, mondta erre egy jászsági gyerek, majd kapsz te stílust, hogy arrul kódulsz! A legközelebbi feladatot aztán műgonddal kö­rűicirkalmazta. Volt abban mindenféle hazai szép­ség, többek közt ilyen mondat is. — Sikerült elfognunk az ellenséges jelentést, amely azt köntörfalazza, hogy minden iromba ortályozás voltaképpeni célja a mi lepagonyitá­sunk... A dolgozat nagyon rossx volt, az iskolaparanea­nok szerint mégis az sikerűit a legjobban. Bob. Óriási méretekben bontakozik ki a Budapesti Nemzetkőzi Vásár 70.000 négyzetméter területen iCbb mint ezer kl&llifóval nyílik meg május 9-én Budapest tavaszának legizgalmasabb eseménye évek óta a Budapesti Nemzetközi Vásár. Ez évben különösen lázas munka folyik a vásár előkészité­se érdekében. A vásárt május 9—18-ig tartják meg a városligeti Iparcsarnokban és körülötte épülő számtalan pavillonban. Budapest nagy Nemzetközi Vására többé nem a lipcsei, bécsi, vagy a prágai vásár puszta kó­piája, hanem magyar köMVnlngpsség. Uj margrar eseményt látunk itt a földből kinőni, mely töb­bé nemcsak a gazdag s termelésében ma már hatalmas magyar gyáripar áru-reklámja, hanem bemutatója a kisipar exportra, általános érdek­lődésre számot tartó cikkeinek, seregszemléje a magyar mezőgazdaság minden kiviteli árujának és népszerűsítője a belföldi idegenforgalom ezer gyöngyének. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a május 9-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vá­sár az egész magyar termelésnek, munkának, élet­erő kifejtésének büszke és tündöklő bemutal^. A vásár vezetősége még meg sem kezdte pro­pagandáját s mégis mindenki tudja már a vidé­ken és a külföldön egyaránt, hogy ax idén kü­lönösen érdemes lesz felkeresni a magyar ára­mintavásárt, mert most ujat, különlegest, speciáBst nyújt A vásárnak külföldi résztvevői is lesznek. Nem­zeti pavillont állit Törökország, Jugoszlávia és Lengyelország. Külön csoportban vesz részt Oiass* ország, Franciaország, Amerika és az ez övi vá* sár külföldi szenzációja, Dél-Afrikai Unio. Hogy mit jelent az ilyen esemény ax Idegen­forgalom fellendítése szempontjából, könnyű azt elképzelni. Máris tízezrével kérik a vásárigazol-; ványokat, amelyek a magyar 50 százalékos utazAsf kedvezményeken kivül ezúttal 21 fcfllfflMI állam 56 közlekedési véltatatánát ta biztosítanak százalékig terjedő utazást kedvezményt. Húsvéti idényre 362 megérkeztek a tavasxl újdonságok ax öasxea uri éa ntitdlvaf cfkkekben. Férfi kalapok, férfi és női fehér­nemiiek, nyakkendők, harisnyák, ASAAVMU^III stb. Hali táron mindenből csalt a leg­Jobbat farlluu, olcsó ssabott árakon. POLLÁK TESTVÉREK. ® tiszta lenoiajfirniszbül készült olajfestékek! • • Sf • • • ícszáltltotl éral: Sxlnea olaffesték V— J>, fe&ér olaf­festék 1-20 P. Külső és belső használatra garantált anvno' Kocsi, cséplőaép. csónnk, ajtó, ablak és bútor mázolásra kellőleg elkésritve. Szakszerű utasiiással szolgálunk. Vállalunk mindennemű festést axakrnába vágó munkát. m Birn p és T6rsn> Szenf Islfán lér 6 Teiefon 47—01. szerezhető^e WAFFENRAD, STEYR, a világhirö Bécs 1931. VCTSenY UNION német gyártmányú Gsepel legújabb kerékpária P 185. Amerikai Írógépek nagy választékban. Rádiók 8-12-18 havi részletre. Nagy Javító mü&ely és alkatrész raktár. kerékpárok Csepel motorok és varrágépek. Standard—Philips Teletunken. Kelemen Márton Kelemen n 11. (fOpotla mellett.) 430

Next

/
Thumbnails
Contents