Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-22 / 67. szám

T931" mlrcTusi ff. DPXMAr,YAWOnS7*fí Berezeli Anzelm Károly: Ádám bukása Mint amikor a zajgó, mohón őrlődő városi uccák zajában megcsendül hirtelen a pacsirtadal egv fán s mi megállunk... Szivünkről olvadozik valami dermedő kéreg és csodálkozva hallgatunk... Berezeli Anzelm Károly igy lep meg poéríse hangjával az Adám bukása cimü legújabb verseskötetében. Nem az első kötete. Az alkotás 'áza korán érövé tette ezt a fiatal poétát, aki Mise cimü verseskönyvével nagylendületü tehetségként mutatkozott be. Akik akkor a jövendő lírikusát üdvözölték benne, növekvő elégtétellel láthatják beigazolódva jósló ösztönüket. Juhász Gyula, a mi drága költőnk, akinek éneklő kedve oly régóta nem vir'i'ja szépségre szomjazó életünket, volt az elsők kőzött, aki döntő ítéletével odaállt az alig 24 éves ifjú mellé és — társul fogadta. Ezzel valósággal kiszakasztotta abból a sorhói, amelyben azok állnak, akiknek sikere csak a közvetlen pillanatokban él. Most, hogy ez az ifjú szellem kemény harcban előretör, most ismét sajog a be nem heggedt seb. Az »öreg« sas beteg szomorúsággal fejét még mindég gubbasztó szárnyai alá rejti... Meddig, meddig... Nem írhatunk Berezeli Anzelm Károlyról anélkül, hogy egy pillanatot ne szenteljünk annak, aki az ihletben apja volt és most irányát vesztve cipeli az élet sötétlő keresztjét Berezeli költészete lírikusán mai. A szavak sima, egyszerű hidja alatt szakadékok hasadnak fel, a létezés egész tragikuma viharzik bennük. ' A csalódás adja meg ennek a poézísnek a hátterét A nagy és szép céljaival megszentelt embernek szenvednie kell. mint a Názáretinek, akinek keresztre feszített testén érzi a tnagsr fájdalmát. »Hidd el anyám, csak az Isten fia nem talál a földön kínjaira enyhet* — sírja a Pi°ta soraiban. Meghasonlott lelke viharoktól szaggatott égbo't alatt leiátsrődőnaíf látja az emberiség harcát, a véges Élet végtelen csataterein, ahol a bánat a Végtelenség és az öröklét, az öröm és szépség pedig csak töredéke az éleinek. A szenvedés mániájában villan meg ez az érzése: »Miért hal meg a kacaj is. a víg. ha két rsőkos s'ái e^vm-'^b" mar tavaszi zsongásnál miért őrőkebb a fakón hulló recsegő avar?* Olyan méla szomorúság adja tollára e megtört szavakat mintha nem is az ifjú Orfeusz indulna el lantjával a hajnal keresésére. A bánat azonban csak tiarm.i'^np ezeken a kftltői virágokon, ha keserfi is De ha olvkor elhagyja bágvadt melancho'nját, pogánv tavaszi erő villan fel költészetében. hangln kigyúl, borzongó vágyak gőzö'rvmek. »a lázndás szent szent győzelme* robog át strófáin, a ketlős lélek titkai nvilnak álmaiban. — "És gvilkolok. nmig az á'om fart, hogy ki nannal elébem vágott, nvfigve várja éjjel az ítélő. az életerős gonoszságot* Ez már nemcsak világnézet ez már nem dekoráció, ez az ősi lénv minden kulturán átü'ő nvers és félelmeles riadója. Mellékágon Berezeli a Petőíiek fajtájából való. különösen abban, hogv'e«tvs'"Tü, közvetlen és őszinte. Megdöbbenlőek versei a szenvedély kitöréseiben. Minfha lilán feszülő inakkal vágna neki a világnak. Ifjúság, láz, duhaj vágy festik vérpirosra a ritmusokat, bennük lángol a kamaszos, gátfaian dionizoci életöröm, amely lakmározza a gvőnyő'-t Amellett művés^! Fantáziája a mindennani élet jelenségeivel telik meg, képei, gondolatai precízek is, sz'n^sek Is, semmi mesterkéltség nem zavaria szinte népköltészeti hangulalrkat nem is ér i'' hogv költőjük eliramodö érzéseiben mennyire kémleli a rimek muzsikáját a forma tisztaságát, a ritmus tempóját. Vannak Berczelinek versei, rendkívüliek. Heroikusság, eleseltség, vallásosság, dölyf izzik bennük. De van szava a szociális igazságkereséshez is. Gyári ballada, Tavaszi dal, alig több egy sóhajnál, de dráma tárul fel a sorokban, nyitott seb. Az uj magyar lírának — Illyés, Erdélyi, Monostori, Sárközi, Török So'ie — sok ismert tehetséges képviselője van. Hagyománv és újszerűség izgató pompájában bomlik ki e gazdag generáció verseiben. Berezeli már az élükön halad világosodó nagy ígérettel. Az Adám bukásának szinte ótestamentumi hangja, a ma élő ember lelkének visszhangja és aligha tévedünk, ha azt mondjuk, Berezeli ezzel a verseskötettel az egész ország elismeri lírikusainak sorába lépett A remek kiállítású könyvet Buday György illusztráló fametszetei díszítik. Zseniális ötle tességgel komponált a versek hangul atához — díszletet. Mzionarius képekkel valósággal kitapintja, amit a gondolat kavarogva sejtet. Képzelőereje egy vágányon fut Berczeliével. Benne is felleljük a tragikus és naiv hitet, amely egész a primitivizmusig leegyszerűsödött. Van benne sok eredetiség. A Féltékenység, Ukulunkvlu, Sz°gény apám cimü versek illusztrációi különösen sikerűitek A verskötet kiállítása disze az egész fejlett magyar nyomdaiparnak. A Délmagyarország ízléssel, művészi érzékkel öltöztette szép köntösbe Berezeli könyvét lengyel Vilma. NON OLET Irta Toneili Sándor. Berlinben az Unter den Lfnctenen, a város legelőkelőbb negyedében van a szovjet kereskedelmi képviselete. Különös, de ennek a hivatalnak nagv tükő-üve^es kirakata van. A kirakat mögött Oroszországnak nagyméretű térképe, amelyet este transzoarens mód'ára világítanak meg. A térképen időről-időre egy kis mozdony fut végig. K'indu! Leningrádból, megáll Moszkvában, Kievben, Odesszában, a Krim-félszige ten. végigfut a Kaukázuson, onnét felszalad Kazánba, Nizsnl-Novgorodba, azután megint vissza Moszkvába és Leningrádba. Mikor. a mozdony befejezte kőrútját, me^e'enik a magyarázat: e szovjet invitálja a pénzes külföldieket, hogy jöjjenek el megtekinteni Oroszország természeti szépségeit 'kulturáját és uj gazdasági rendszerét Blstositja őket, hogv a legteljesebb kényelemben lesz részük, lesz hálókocsi és étkezőkocsi, hóte'szo'ia és ló ellátás. Az egész ut öt hétig tart és az ára, ha jól emlékszem. 150 font vagyis kerekszámban négyezer pengő. Nem •udom, mekkora foganatja van ennek az idegenforgalmi orooa^andának, ane'^e* a mult év szeptemberében volt alkalmam megtapasztalni. De hogv Oros-orszá^ot látogatják, még pedig nemcsak olyanok, akik a kommunizmussal és a szovjet gazdasági helyzetével rokon, szenveznek, hanem a kapitalista társadalom legkiválóbb képviselői is, az bizonvos. Et>pen most olvasom a lanokb^n, l-o-^ a-ok a német nagyiparosok, aHk a szovje*,rcr-r.ány meghívására elmentek Oroszországba, visszatértek az utjukról. Közöttük voltak Borsig Albert, a német lokomoíjvgyértás fejedelme, pÓn*gen és a német acélkartell többi vc-:"'!, a Siemenskonc ern irányitói, Wolf Ottó és még mások. Azt is olvasom, hogy óriási rendeléseket hoztak magukkal, amelye remélni lehet, hogy a német Iparnak Oroszországba irányuló kivitele rövidesen megduplázódik. Az összeg, aminői a német tőzsdei lapok Írnak, háromszáz és ötszázmillió márka között variál. A veszteségi garanciát ezekre a rendelésekre a német kormány vállalta el. A rendelések olyan nagyméretűek, hogy az expedícióban érdekelt mammut-vállalatok rövidesen legalább kétszázezer uj munkást tudnak munkába beállítani. Olvasom azt is, hogy a mult esztendőben Amerika kétszáznuolcvanmllllá aram/rubel értékű Iparcikket, főleg gépeket és villamossági berendezéseket szállított Oroszországba Szanaszét a cári birodalomban sok száz amerikai mérnök van a szállított gépek és berendezések ins'a'lá'ásáva! elfoglalva. Amerikai mérnökök mindenfelé gyárakat építenek és sze-elnek fel. Ugyanebben az esztendőben Nagy-Britannia, amely még néhány éve megszakította a diplomá-iai viszonyt és kereskedelmi összeköttetést Oroszországgal, első helyre, került az orosz termékeket vásárló és felvevő országok sorában. Pccunia non olet. A pénznek nincs szaga, — bizonyítják ezek a tapasztalatok. A kapitalizmus képviselői borzalommal emlegetik azt, ami Oroszországban történt és történik, de elmennek Moszkvába, hogy mint vásárlók és eladók a szovjettel kétségtelenül jövedelmező üzleteket kössenek. A dolog azonban talán nem is olyan egyszerű, mint aminőnek látszik. A hirek, amelyek Oroszországból érkeznek, nagyon ellentétesek". Két évvel ezelőtt a szovjet veretői egy öt éves gazdasági programmot dolgoztak ki, 'amelynek célja Oroszországnak gigásza arányokban való iparosítása. Ehhez van szüksége a szövetnek gyári berendezésekre, gépekre A