Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

1931 március 1. DÉLMAGYARORSZAG A Szegedi Kaszinó szombatéi tartotta meg közgyűlését és Széchenyi-lakomáját Dr. Imre Sándor beszéde Széchenyiről (A Délmagyarország munkatársátló.) A Szegedi Kaszinó szombaton este 6 órakor tartotta meg Kiss Ferenc elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A mult évi zárszámadás és a jövő évi költségvetés ismertetése után a közgyűlés az alapszabályok néhány intézkedését korszerűekkel pótolta. A közgyűlést 7 órakor zárta be Kiss Ferenc elnök. Este 8 órakor a kaszinó nagytermében Széchenyi-lakomára gyűltek össze a tagok. A lakoma fényes külsőségek között zajlott le. Mintegy százötvenen gyűltek össze az emeleti nagyteremben. A többek között ott voltak: dr. Aigner Károly főispán, dr. Kószó István ny. államtitkár, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsos, a kaszinó elnöke, Back Bernát felsőházi tag, dr. Szalay József főkapitány, dr. LángMiticzky Ernő a tábla elnöke, dr. Széli Gyula az ügyvédi, dr. Jedlicska Béla a közjegyzői kamara elnöke, dr. Konczwald Endre a törvényszék elnöke, dr. Boross Dezső főügyész, dr. Zobay Ferenc az ügyészség elnöke és még sokan mások. Vacsora után dr. Imre Sándor egyetemi tanár mondotta el »Széchenyi emlékezete« címmel ünnepi beszédét, amelyet a fényes terem nagy figyelemmel hallgatott végig. — A y>Világ<i 100 éves évfordulóját ünneplik ma — mondotta többek között —, de Széchenyi olyan nagy volt, hogy minden évben akadna ünnepelni való munkásságából. Ezután arról beszélt, hogy Széchenyi készítette elő tulajdonképen március 15-ikét is, mert ő tette tudatossá az akkori ifjúságot. Széchenyit tulajdonképen nem értették meg soha és most sem. A középiskolás ifjúság legföljebb Hilclszemelvényeket kap. A nemzet ezt a nagy emberét nem hasznosította eléggé. A korabeli ifjúság nem értette meg őt. mert erősen konzerFOG híikflznaroVon 'VfUZelQ SOro engedménnyel. Klinikai Árban mi-fogak,fogsorok. Fogorvosi rendelés: 128 -1 lg és 2-6 éráig Tisza Lajos körül 23 87 vativ volt. Pedig Széchenyi a szellemi alapot tartotta a nemzeti kifejlődés alapjának, az anyagi megerősödés előfeltételével. — Demokrata volt Széchenyi — folytatta beszédét — ha ezt a szót ugy értelmezzük, hogy a: néppel foglalkozni. De arisztokrata volt mindenekelőtt, az arisztokrácia neki a »legjobbak kormányát* jelentette. Azt akarta, hogy a jobbágyot emeljék föl az arisztokraták magukhoz. Dr. Imre professzor ezután néhány szóval Széchenyiről, a laszinóalapitóról beszélt. A társasági szabadságot a lelki függetlenségben látta. A kiválasztódás, az egyetértés, a közös nehézségek leküzdésére alapította a kaszinót. — Széchenyitől meg kell tanulni: előre nézni és látni! — fejezte be nagyhatású beszédét. A megjelentek percekig tapsolták Imre professzort A vacsora a késő éjszakai órákban ért véget. Vasárnap délelőtt: ipartestületi közgyűlés (A Délmagyarorszdg munkatársától.) A többhetes választási kampány után vasárnap délelőtt 9 órakor megtartják az ipartestület közgyűlését, hogy lebonyolítsák az általános érdeklődéssel várt tisztújítást. Szombaton még kortesfogással próbált helyzetén segíteni a régi rendszer frakciója. Röpiratot adott ki. hogy az utolsó percben megpróbálja menteni a menthetőt. A röpcédula egyes részei valótlanságokat tartalmaznak és nem egyebek, mint átlátszó kortesfogások. Igy valótlan a röpiratnak az a része, amely bizonyos cipőszállitásokról beszél. Az ellenzéki párt megállapítja, hogy a cipésziparosok nem 2500 pár cipőre kaptak megbizást, hanem csak 1000 párra és ezt a szállítást is jórészben PeidI Gyula országgyűlési képviselő szprezte meg a szegedi iparosok számára. A röpiratban emiitett 5000 pengő kölcsönt pedig nem Körmendy Mátyás adta, hanem egy pénzintézet és az ősszeg kamatjait az iparosok fizették meg. Az iparosok megállapítják, hogy ilyen átlátszó kortesfogással nem lehet félrevezetni a választókat. Minden közegészségügyi hatóság felhívja a kSzSnsén figyelmét arra, hogy a járványok terjedésének meggátlására a 'egnagyobb ó.alosságot és tisztaságot tarlsn szem előtt, meri ez az egyetlen biztos védekezés a baktériumok támadása ellen. A Járványok leküzdésére tehát mindenkinek meg kelt lennie a magáét és terjedésük elten a leghatásosabb fegyverekkel kell harcolni. A szálüregen és a torkon át behatoló baktériumok ártalmatlanná léteiére Igen alkalmas a naponként löbbszOr végzendő SbISgetés, gargaMzá'ás DIANA sósborszesz h'gilotl oldalával. B.7 M'ndennemü meghűlésből eredő fá|datmak cslllaoltá^ára, náthánál belélegzésre, fejfájásnál borogatásra, szaggatásnál bedörzs&lésre, azonkívül belsőleg Is cukorra csepegtetve mindig kitűnő hafá=u a valódi DIANA sósborszesz, mely az egész országban mindenütt kapható. Ügyeljünk a DIANA névre és a közismer! «-érga csomagolásra. Szenzációs tavaszi ajándék! Aki március 10-ig nálam 6 drb- művészi kivitelű fény kép'eve ető'aDol rendel meg S P-ért, az egy drb. 18x24 es nagyságú, művészi kivitelű 45 fényképnagyiíásí ingyen kap. IRITZ fényképész Szeged, Somogyi u. 24. Újságolvasás Irta: Móra Ferenc. Azt régen tudom, hogy a tanyán csak télen olvasnak újságot, de akkor legalább olyant, amibe még a nyáron pakkolta bele a kaszakövet a városi boltos. Ugyan az is megesik, hogy az asszony tízesztendős újságot ránt ki a sublótból a selyemkendőjével és ha lámpagyuitáskor az iskolásgyerek azon gyakorolja a tudományát, az egy kicsit meg is za^a^ja a lelkeket. — Apja, — néz föl az asszony a tollfosztásból, hát löhetségös ez. amit a Pétörke olvas? Hát mán mőgint a Ferenc Jóska a királ? — Eszölök veleje, — nevet a gazda, — hát mán hogy vóna löhetségős? Hiszön annak mán régön elmondták a cirkumdedet'umot. Mostan nincs királ. — De hát mért nincs? — Mert nincs olyan pézv amelyikre rá lőhetne tönni a képit. Addég pedég a többbi királok nem vállalék maguk közé. De azért nem muszáj az embernek a tanyára menni, hogy ilyenformán tanuljon közjogot, okosodhat az ember idebent is, különő en hetipiacos napon. Ma is láttam egy kintvaló magvart, ahogy ült a kőpadkán a kultúrpalota e'őtt és újságolvasással mulattatta magát. Az újságot a kocsiúton találhatta. mert törülgette róla a sarat a keze fejével és nyilván nem is egészen mai lehetett az újság, ahogy a következőkből kiderül. Éppen fordításra nyálazta az ujját az emberem, mikor egy bőrbe öltözött férfiú súlyos keze nehezedett a vállára. — No bátyav mond-e háborút? A bátya ráismer a ködmön ujjáról a hozzátartozó férfiura és válaszul rábök egy nagybetűs cirnre: — Hát a Poin cár mán mögínt nagyon firuncvancigolja a nimötőt, Imre. — A Poin cár? — csodálkozik el a kódmőnhöz tartozó Imre. — Lám. lám, hát áztat nem gyilkolták mőg a komenisták? A bátya kint a tanyán azt mondaná, hogy »a fene ha jobban tudja«. itt az aszfalton Azonban a városi sokadalomban azt mondia. hogy »e felül nem vőttem híradást.' — Hát! — lenditi Imre fölfelé a karját, Igen örülvén annak, hogy ő a tájékozottabb, holott nem is az ő kezében van az újság. — Avval elbántak a ploretárok szögénnyel. Szénát tömtek a szájába, ugy hajították a tengörbe. Itt azonban egy harcsabajuszú ember is beleavatkozik az eszmecserébe, mondván: — Az a muszka cár vót, hall iák. Ugy hallottam én. ez a Poin cár francia nemzet. — Az ám, — mondja az újságot, — csakhogy itten az van, hogy a Poin cár elnök. — Az nem löhct, — nevet Imre fölényesen. — A cár. az följebb való, mint az elnök. Mutassa kend csak azt az újságot. — Ne no! — mondja egy kicsit sértődötten a bátva^ de mingyárt földerül, amint az Imre homloka ráncotvet. Nézi közelről a lapot, tolja messzire fordul vele napnak, igazitja nap ellen""^ végre egy kicsit megzavarodottan adja vissza. — Az újság se tudja, — menti magát — Azért irja, hogy Poin cár-e. Vagyis hogy cár-e, vagy elnök. A bátya elfogadja a magyarázatot és megengesztelődve feleli: í — AJ lóhet. taert a nehézség tud eligazodni ezökőn a most való fejedelmökőn. Mög mindégy is. mert egyik is csak ugy szödi a? adót, mint a másik. — De a Betlehen tán még jobban szödi, mint a Tisza Pista szödte, — kottyan bele a szóba egv báránybőrsüveges legény, aki olyan, mintha a Sven Hédin tibeti könyveiből lépett volna ki. Az agg-sakál feddőleg nézi végig a fiatalt. — Szödi ám, de csak azért szödhesse, mert a negvvennyócasok beleegvesültck. Azt mondták neki, hogy most adja ki a mérgit, mert aztán ük gvünnek, — Hát föl kerék. le kerék. — fe jti ki történetfilozófiáját Imre, nem olyan klasszikusan, mint Hegel, de sokkal világosabban. — Vót mán negyvennyóc máskor is, de elnyomták. — De most nem ugy lössz ám. — ingatja a fejét az orákulum. — Mert a magyar negyvennyócasok összefognak a nimöt negyvennyócasokkal. oszt akkor a Poincár, ha cár, ha elnök, elmöhel oda, ahun a part szakad. T A harcsabajuszú elcsodálkozik. — Hát ott is vannak negvvennyócasok? — Negvvennyócasok mindönütt vannak, barátom, csak türtőztetik magukat Az Imre pesszimizmusa még egy próbát tesz. — Szűr vágja a fát, ködmön hordja rakásra, palást melegszik mellette. Mindég ez vót a törvény e világon, ez is lössz. A bátya föláll és mutatóujját fölemelve, azt mondja: — De csak addig, még valaki el nem kiáltja magát, hogy abszurdum az óvilágnakl Erre a misztikus prófétálásra mindenki elhallgat. Tisztelet szállja meg a sziveket, mert ez olyan borzasztó okos mondás, h >gy itt igazán nem lehet több szava senkinek. t