Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-22 / 67. szám

2 (ások a vámunió megtörténtét er'dményezik. 2. A két kormány késznek nyilatkozik arra, hogy bármely európai országgal, amely ilyen irányú kívánságát nyilváníthatja, hasonló meg* állapodás céljából tárgyal ásókat kezdjen. Mind a két ország kereskedelempolitikai 'gndlliságn fenmarad, vagyis mindkét ország ŰÉLMAGÜ AROKSZ.A& önállóan folytat hat más országokkal kereskedelempolitikai tárgyalásokat. A szerződés nz első három évben nem mondható fel. akkor azonban mindkét részről felmondható egyévi határidőre, de csak a parlament hozzájárulásával. -* ' .'331 március 22. SZEMÜVEGET Kórász UCCA 3, 81 Okulár lum, KellnernéL ez a vizsgálat még nem fejeződött be. A közegészségtani intézet vizsgálatot tartott a mezőhegyest állami birtok tejgazdaságában is, amelynek egészségügyi felszerelése néhány évvel ezelőtt még hiányos volt és ahonnan' szintén nagyobb mennyiségű tej kerül Szegedre. A vizsgálatnak itt nrm volt poziflv eredménye. Az intézet most sorra vizsgálja a többi tejgazdaságokat is. Megkérdeztük dr. Jung Sándor tiszti főorvostól, hogy a tejen kivül lehet-e még mát forrása ls a tífuszos fertőzésnek. A főorvos kijelentette, hogy lehet, sőt van is, Szeged Alfalában tífuszos város, mert itt szinte 'állándóan fordulnak élő megbetegedések. A tifusrt valószínűleg a Tisza és a kutviz hordozza. Itt említjük meg. hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester levelet intézett az egyetem orvoskari dékánjához és a város hatósága nevében köszönetet mondott az egyetemnek a járvány forrásának felkutatása és a betegség leküzdése érdekében kifejtett munkájáért A tífuszjárvány ügyével egyébként az egyetem tanácsa is foglalkozott és a járvány fészkének felkutatása, valamint továbbterjedésének megakadályozása körül kifejtett eredményes munkásságért dr. Darányi Gyula egyetemi tanárnak és munkatársainak köszönetét fejezte kf. Svéfcl órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evőeszközök, „His Masters" gramofonok részíeireTófli órásnál Tört arany, ••fiat b«T41«U «a óra-, ékaierJavIMa. ABO teiwnti. A felsőgallal tréfa után Schrelber komolyan eltűnt Datfal Rezső jelentkezett a rendőrségen — A rendőrség kártérítési pert fndft Fefd Mátyás ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Andr*ka %ároly főkapitányhelyettes kijelentette, hogy a rendffrség Feld Mátyásnak Schreiber Ta. mással kapcsolatos tréfájával szemben retorzió val él. A rendőrség kártérítési pert Ladit a nyoma «is| költségek megtérítésére. Egyébként a rendőrség 500, egy lapvállalat pedig 1000 pengőt tűztek kl annak, aki elfogja, vagy hozzájárul ahoz, hogy Schreiber a hatóság kezére kerüljön. (Budapesti tudósítónk telefonjelenté s e.) Szombaton este két Jól öltözött ur jelent meg dr. Vogel rendőrkapitány előtt, akinek az egyik dr. Nemruszeghy Fndre úgyvéd néven mutatkozott be és elmondotta, hogy a vele levő másik ur a Sehrelber-flggyel kapcsolatban napok óta keresett Dada! Rezső. Dr. Vogel rendőrkapitány nagy meglepetéssel fogadta Dadait, mert az egyáltalában nem hasonlított ahoz a Dadaihoz, akit a rendőrség keres. Dadai elmondotta, hogv családjától külőnváltan él és nagy megdöbbenéssel értesült arról, hogy belekeverték • Schreiber flgybe. Dadai Rezsőt személyt adatainak ellenőrzéséig a kapitányságon tartották. Ugy látszik a Schrelber ügy elérkezett a holt pontra, ma már azok a bejelentések Is megszűntek, amelyek hol Itt, hol ojt vélni látták Schreibert. nz egyetem közegészségügyi intézete tifuszvizsgálatot tart a környéki tejgazdaságokban Kutatás a tffosz forrása után (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeded a járványszerü tifuszmegbetegedések megszűntnek mondhatók, azonban szórvánvos megbetegedések még mindig előfordulnak elég nagyszámban a város kül- és belterületén, igy a lakosság óvatosságára továbbra is szükség van. Szegeden ugyanis állandóan fordulnak elő tifuszmegbetegedések, akkor is, ha járványnak nyoma sincs. "A legtöbb megbetegedést a nyári és az őszi hónapokban jelentik be a főorvosi hivatalnak, de a pontosan vezetett statisztika tanúsága szerint, még a téli hónapokban is előfordul két-három tifuszeset. Ezek a megbetegedések leginkább a külső városrészekben és a tanyákon fordulnak elő. Mint emlékezetes, az egészségügyi hatóságok az egyetem közegészségtani intézetének' közreműködésével egy Félegyháza melletti tejgazdaságban fedeztek fel egy járványfészket. Az egyetem közegészségtani intézete ezzel az eredménnyel mem elégedett meg, hanem elhatározta, hogy megkeresi a nem járványszerü. szegedi tifuszesetek okát is. A közegészségtani intézet a népjóléti minisztertől kapott utasítás alapján végigvizsgálja mindazokat a szegedkórnyéki tejgazdaságokat, amelyek szállítanak Szegedre tejet. Eddig már két tejgazdaságban tartottak alapos bakteorológlal vizsgálatot és az egyikben, a Sövényháza melletti Anyási-majorban a -vizsgálat eredménnyel járt. Megállapították, hogy a major egyik asszonyalkalmazottja bacillushordozó. Az asszonyt azonnal eltávolították a tejgazdaságból, bár az még nem igazolódott be, hogy megfertőzhette-e a majorságban termelt tejet Á tejet szintén bakteorológiai vizsgálat alá vették, LICHTM AN»B ALLY letcAlllioU Árban 10 flDOKBelvárosI CipöQzletben r" Siíche nrl t«r 11. V4ro«l bértA*. Katona Dr. logi szemináriuma alapvizsgára I felvilágosítás JW\1I szigorlatra I Ingyen elftkésxlt. - KltOnö Jegyzetek, Somogyi ucca 29.» Telefoni Aut. 15-74, ősmagyar hadászat Irta: Mórt Ferene. Félreértés ne legyen belőle, nem ugy kell ezt a két so^t érteni, mintha én irtam volna az ősmagyar hadászatot. Nem ís az én dolgomról van «ó, hanem arról a régészed tanulmányról, amelyet Sebestyén Károly irt. barátom és kenyeres tár. sam. a muzeum kenyerét eszi ő ls, — ugyan ugy tudom, hogy ő se nagy kenyérevő. De azért a tanulmánya megérdemli, hogy nyoma legyen Itthon ls s legalább az föl legyen róla jegyezve, hogy megjelent. A könyvecske bizonyos csontokról szól. amelyek közül az elsőket ötven évvel ezelőtt találták avarkori sírokban . Bordaformájuak, azonban meglátszik rajtuk, hogy — mai nyelven szólva — ipart termikek. Emberi kéz hasitotta, faragta, fűrészelte, rovátkolta őket, csak azt nem lehetett kinézni, ml célra. Sok találgatás \x>lt efelul ötven évvel ezelőtt is. azóta is; minden régész mondott valamit^aki összetalálkozott velük. Félszázad alatt elég gyakran összekerültek, bár bizonyosan több elhányódott belőlük, mint amenynyii felszedtek. Ahogy a görhe, a végükön Ívbe hajló csontlécek előbarnállottak a föltárt sírok földjéből, könnyű volt őket hulladékcsontoknak nézni és mint nem haszonra való holmikat félrerugnl. De azérl mulatóba egy két pár majd minden muzeumban akad belőlük, hol caontárnak, hol kéwiek. hol takácsszerszámnak, hol kari hüvelydísznek elkönyvelv«. Olyan tudós ís volt, aki mieder-fesritőkne'k nézte őket. föltévélS, hogy az avamlc. mint fest. fiuk, fűzték msgukat, mert hiszen egyéb dolguk úgyse igen volt. A legáltalánosabb vélemény mégis az volt, hogy ezek a csontok a nveregkápát díszítették; Nekem is ezt mondták » pesti főrégészek, mikor vagy husz esztendővel auWi p cs<íkai j$tokb*n tostMiadten az eltófcet, • . • • t amelyek a mi muzeumunkba kerültek. Illetlenül megcsóváltam a fejemert — elég fiatal voltam még akkor a neveletlenségre — és bátorkodtam kimondani, hogy ezt én nem hiszem. — Mért? — Mert nem lovassirokban találtam őket. Már pedig azt nem gondolnám, hogy az avarok a bakasirba nyerget tettek volna. A legfőbb régész elmosolyodott — Hja, fiam, ha maga az avaroknak Jobban hisz. mint nekem, akkor magából soha se lesz régész. Ide hallgasson, majd én most elmagyarázom magának a dolgot. El Is magyarázta s mikor ugy tettem magam, mintha mindent megértettem volna, akkor jutalmul megveregette s vállamat. — No most még valamit mondok magának. Ha én nem vagyok valamiben egészen biztos, akkor beszélek róla egy óra hosszáig. Ha nagyon bizonytalan vagyok a dologban, akkor előadást tartok róla. De ha tökéletesen tudatlan vagyok felőle, akkor könyvet irok róla. Ezt már aztán megértettem s azóta olvastam ls már tudós könyveket, amik ezen az alípon készültek. (Annak a könyvéi azonban, aki igy eltrérázott velem, nem ezek közül valók. A leglelkiismeretesebb tudós volt, csak éppen nagyképűség nélkül való. Még ma is. sok esztendővel a halála után, mestere mindnyájunknak, akik áskálgatunk.) A rejtélyes csontok azonban megmaradtak rejtélynek, akármennyit olvastam róluk. Magam sem tudtam kiokosodni belőlük. Gsak annyit tudtam, hogy nem azok, amelyeknek tartják őket. De hogy micsodák hát. azt én se tudtam kisütni. Mindössze azt a megfigyelést tettem, hogy mindig olyan sírokban találni őket ahol vas nyílhegyek is vannak, tehát ugy sejtettem, hogy összefüggés lehet köztük s ásatási naplóimban mindig mint puzdra-esoutokat kísyflfieUfffl d őkflí, H ®ua?ra aa a fa^ ne® tietek volt, amelyben a régi népek a nyilveaszőket tartogatták.) Ásatásaim során meglehetősen aofcat találtam belőlük. Nekünk ugy azolgált a szerencse, hogy a szegedi múzeumnak nagyobb a gyűjteménye ezekből a rejtélyéé csontokból, mint valamennyi magyar muzeumnak együttvéve, beleértve a Nemzeti Muzeumot is.x Különösen az őszi fehértói ásatásaink futtái tak bőséges zsákmányhoz. A Csurgók földjén levő uri avar temetőben — a köznépé a Llppay Sándor földjén volt, ugyan egy része még mo«t la ott van a kazlak alatt — annyi volt hogy szekrényt lehetne velük megtölteni. S olyan fekvésben hagyták őket hogy Sebestyén kollégám éles etnográfus-szeme megtalálta a nyomot, amelyen eljutott az ötven éves titok megfejtéséhez. Vitathatatlan bizonyítékokkal kimutatta, hogy a rejtélyes csontok az avar és honfoglaló magyar nyilasok alkotórészei voltuk s hogy azokban a sírokban. ahol ilyesmiket lelni, mindenütt nyilas vitézek porladnak. Erről Irt'a* én muzeumi munkatársam rendkívül értékes tanulmányt amely egyetemi régész kollégáink, Buday Árpád és Banner János barátaink jóvoltából nyomtatásban is megjelenhetett (Arra a folj (Mratra, ahol megjelent ők kórőmkődik össze a pénzt nem csekély fejfájással és arcverejtékkel, mert hivatalos allmentálás dolgában ők is CMIC olyan ágról szakadtak, mint mink vagyunk,) A tanulmányból különnyomatot is csináltattunk két száz példányban s azt most ugy küldjük szét németeknek, ahgoloknak, amerikaiknak, mint al ötven éves szegedi muzeum első kiadványát Hadd lássák, hogy minket se a gólya költött ám, a jő reggelit neki. (Azt nem muszáj nekik tudni, hogy milyen nagy pénz nekem az a százhuszonhat pengő, amibe ez a tizenhat oldalas demonstráció került. Pedig a postaköltség is kitesz vagy tiZ voi bizonnyal nagy rongálása a kóa*