Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-18 / 63. szám
1931 március 18. DÉLMAGYARORSZAG 3 Ml • legnagyobb operell sláger 1 A SALLY végig színes felvéíe'ek, fülbemászó muzsika, a Tllnghlrü Zlgfield qörlök pre níer csQISrlBk Belvárosi. Dolóres del Rió magyar szö»egö, magyar zenéfO és magyar tárgya film|e o leánya (Cigányvár) premier csélOrlSk Korzó Mozi. 26-áru összehívták a város rendkívüli közgyűlését A polgármester ujabb nyilatkozata a színházi óvadék ügyében (A Délmaggarorszáq munkatársától.) Az uj közigazgatási törvény értelmében a törvényhatósági bizottság csak negyedévenkint tarthat rendes közgyűlést. Ez az oka annak, hogy a törvény életbeléptetése óta majd minden hónapban összehívták a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését, a rendes közgyűlések között ugyanis minduntalan fölmerültek olyan ügyek, amelyeknek elintézésével nem várhatta meg a város hatósága a rendes közgyűlés idejét. Március 26-ára dr. Aigner Károly főispán ismét összehívta a rendkívüli közgyűlést, amelynek napirendjére négy pontot szántak. Igen valószínű azonban, hogy a rendkívüli közgyűlés napjáig még bővül a napirend. 'A rendkívüli közgyűlés elsősorban a szinházüggycl foglalkozik. Egyelőre még bizonytalan, hogy milyen formában. A pályázati határidő lejárása őta nem igen tisztult a helyzet, sőt össze is Jcuszálódott. A pályázók nem fizették le az ötvenezerpengős kauciókat, annak lefizetésére haladékot kértek és kaptak a polgármestertől március 23-ig. Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy egyik-másik jelólt a város segítségével kivánja előteremteni az összeget. Közöltük a polgármester nyilatkozatát is ezekre a hírekre és ez a hvilitkozat a hfreket megerősítette. A polgármester kijelentette, hogy a város közreműködéséről s?ó lehet esetleg, még pedig abban a formában, bogy valamelyik jelölt a városi szubvenció lekötésével veszi fel egy pénzintézetnél az ötvenezer pengő óvadékot. A város arra vállnl esetleg kötelezettségei! hogy az óvadék február elsejétől esedékessé, váló részleteit a kölcsöntnyujtó pénzintézetnek fizeti ki. A' polgármester ezt a nyilatkozatát, amely érthető feltűnést keltett, kedden kissé módosította. Kijelentette, hogy hétfői nyilatkozata egészen föltételss volt és nem jelentett semmiféle kötelezettségvállalást senkivel szemben sem. — Az első pillanatban csupán a kérdés anyagi szempontjait vettem figyelembe — — mondotta — és megállapítottam, hogy a várost semmiféle anyagi veszedelem nem fenyegeti. Most azonban megállapítom, hogy a művészi szempontokat is figyelembe kell venni ennek a kérdésnek az elbírálásánál, mert kétségtelen, hogy abban az esetben, ha a város szubvencióját nem az igazgató kapja meg, hanem a kölcsön tnvuj tó pénzintézet, az igazgató azt nem fordíthatja a színházra és igy nem produkálhat olyan szinházvezetést, amilyent a város kiván. Különben a dolog még nem aktuális, majd ha*döntésre kerül a sor, FIGYELEM ! A Belvárosi Nozibasi szerdán az előadások 5 és féi 8 ffor kezdődnek FelMv^ks kerékpárosok ésvarrónőkhHz. Kerékpárjaikat ís vair«a»petke1 legjobban. legelcsObban és l«n~onto«ab'jan íe eitúég meHeti KARDOS műszeréi Jav ét ja tíe!íonlr» ucca .5. tíok alkaíréezsi sylrl áron kaphatók. Vállalunk fele^fisség mellttt ttlzzonéncaiásl. gnml vúl&an^&IAsl. begcszlést és dukbsltst minden színben fi pengőim 85 •ST vertenyclkkek nagy raktára. megfontoljuk a kérdés minden részletét. A döntésre 23-án kerül a sor, vagy utána egy-két nap múlva, de feltétlenül a rendkívüli közgyűlés előtt, amikor kiderül majd, hogy melyik pályázó teszi le az ötvenezer pengő szubvenciót. A 26-án összeülő rendkívüli közgyűlés napirendjének második pontja a kereskedelmi és iparkamarai választások lebonyo'iiá-ához szükséges központi bizottság megválasztása lesz, a harmadik pontja a városi szegényház kibővítése. Ez a munka harmincezer pengőbe kerül, tízezer pengőt a népjóléti minisztertől kapott a város, a hiányzó húszezer pengői a szegényalapból kívánják biztosítani. Éhez kell a közgyűlés hozzájárulása. Ha a közgyűlés elfogadja a polgármester javaslatát, akkor rövidesen megkézdik a szegényház kibővítését és átalakítását, ami negyvennel szaporítja a szegényházi férőhelyek Számát A' rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának' negyedik pontja a polgármesternek az az előterjesztése lesz, amelyben a város iőO.OOO dolláros függőkölcsönének meghosszabbítását javasolja. A fűggökölcsön ugyanis áprilisban lejár. Száz pengő pénzbüntetésre Ítélték zsarolás kísérlete miatt a Kenderfonógyár volt műszaki Igazgatóját (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes zsarolási bünperben hozott Ítéletet ftedden délelőtt a szegedi törvényszék fíabermann-tanácsa. A vádlott Sch Ikes Gusztáv volt, aki ellen a Szegedi Kenderfonógyár tett feljelentést. Schelkes Gusztáv néhány érvel ezelőtt került Szegedre Németországból. A Szegedi Kenderfonógyárban mint műszaki igazgató kapott állást a kiváló szakember hjrébán álló mérnök és négy esztendeig dolgozott a gyár kötelékében. Ez alatt résztvett a gyár üzemének modernizálásának munkájában. December 31-én azután a gyár felmondott Schelkesnek. A felmondás körül vita keletkezett Schelkes és a vállalat között, végül február elején békésen megegyeztek. Az egvesség értelmében a műszaki igazgató megkapta a felmondási időre járó fizetését, valamint a megállapított végkielégítési összeget. Schelkes ezután próbált elhelyezkedni, de kísérletezései eredménytelenül végződtek. Elkeseredésében ekkor levelet irt a gyárnak és ebben további követelésekkel állott elő. Levelében foglalt követelését azonban fenyegetéssel támasztolta. alá. Azt irta ugyanis a gyárnak, hogy ha két napon belül nem intézik el ügyét, akkor feljelentést tesz bizonyos adóügyek miatt. A Szegedi Kenderfonógyár a levél után azonnal feljelentést tett volt igazgatóin ellen zsarolás kísérlete miatt. A főtárgyaláson Schelkes Gusztáv elismerte, hogy a levelet ő irta. Előadta, hogy ő abban a hiszemben volt, hogy a gyár őt megkárosította, de nagyon el volt keseredve, mert nem kapott állást és ilyen hangulatban irta meg levelét. Dr. Barla Dezső védőbeszéde után a biróság 100 pengő pénzbüntetésre Vélte a volt igazgatót. Az itélet jogerős. A törvényszék felmentette az apagyilkossággal vádolt Bózó Józsefet A biróság az apa halálos ágyán feíf vallomáséval szemben a fiu védekezését fogadia el és megállapította a Jogos önvédelmet CA Délmagyarország munkatársától) Beszámoltunk arról az apagyilkossági bünperről, amelynek a vádlottja Bózó József sövényházai legényt Bózó a mult év őszén élesre fent kaszával megölte édesapját, Bózó Jánosi. A halálos végű verekedésnek az előzménye az volt, hogy a fiu egy kocsi fát akart apja kocsiján Kistelekre vinni, hogy annak az árából kifizesse szabóját Amikor az apja meglátta a kocsit, a fát ledobálta és megtiltotta fiának, hogy elmenjen hazulról. A veszekedés hevében az öreg elverte a fiát, aki ekkor előkapta az éles (jászát és azt apja hátába vágta. Bózó János kórházba került, ahol közvetlenül halála előtt olyan vallomást tett a fiára, amelyről |nár a nyomozó hatóságok is megállapították, hogy nem f?di a valóságot és az öreg csak boszszuból vallott Ha ellen. Az öreg ugyanis azt vallotta, bogy fia akkor vágta hátába a kaszát, amikor ő mit sem sejtve, behajolt a disznóólba. Az őreg még elmondotta, hogy fia valószínűleg régebbi idő óta készülhetett a gyilkosságra és valószínűleg legidősebb fia biztatására követte el tettét. A szegedi törvényszék előtt megtartott első tárf yaláson az ügyészség felmenő áijbell rokonon elövetett szándékos emberölés bűntettével vádolta Bózó Józsefet. A fiu kihallgatása során előadta, hogy apja nagyon rossz embrr volt. Amióta édesanyja meghalt, azóta az apjánál élt, aki többi gyermekét sorra elkergette a háztól. Vele is rosz. szul bánt, nem öltöztette, bár volt pénze. Enni se igen adott neki és csak akkor lakhatott jól ba ellop ha'olt egy-egy darab tenyeret. Télvíz idején majd megfagyott rossz ruhájában, lyukas csizmájában. Ha panaszkodni mert, apja durván elverte. Mindezt hangtalanul tűrte, soha nem ellenkezett. A mult év nyarán már annyira rongyos volt, hogy szégyelt feimpnnl az uccára. Napszámba ment. hogy pénzt keressen. Egész héten kenyéren és vizén élt. nehogy keresetét megegye, de még igy sem keresett eleget Hogy a ruhát megszerezhesse, egy szomszéd állott érte jót a kisteleki szabónál, akinek 10 pengővel maradt adósa. Az ősszel fát termelt ki az uradalomban és kéthárom kocsira valót keresett. Amikor a szabó kérte s pénzt, ezt a fát akarta eladni, tehát jogos tulajdonát. Apja azonban először vasvilla, val verte, később újra rátámadt. Ekkor ő a disznóólnál állott. A támadás elől nem menekülhetett el. mert utja mindenfelé el volt zárva. Hogv védekezzék, lekapta a disznóól tetején léTŐ kaszát és azzal maga körül csapkodott, hogy az apját ak' doronggal jött feléje, távol tartsa. Eközben szúrhatta meg apját. A biróság sok tanút hallgatott ki. A tanuk kivétel nélkül nz opát vádollák és a fiu mellé állottak. Előadták a tanuk, hogy az apa gyermekeit elűzte a háztól, nem adott nekik enni. A 19 esztendős vádlott az egész tárgyalást végi? sirta. Dr. Balázs Sándor ügyész bizonyitáskiep szitést terjesztett elő. Elmondotta, hogy » nyomorás hiányos, mert nincs helyszíni jegyzőkönyv. Igy jiftaa lehet megállapítani, hatj- a ün.-ul volt«