Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-17 / 62. szám

SZEGED. Sceruetztóaég: Somogyi ucca aa.I.em. Telefon: 21-33.^KlndAhlvntol, ItOlctUiikOnyrlAi 6* legylrodo Aradi ucca 8. Telefon r 13-OÖ. - Nyomda : Ltlw Upól ucca IB. Telefon > 26.34. TAvlrn<l levélcím Délmagyarortzdg Szeged. •••WW«MUW'MMMaiHIWMMil«iM(IIBI| IMIIIIII II I Kedd, 1931 március 17 Ara IO fillér VII. évfolyam, 62. szám ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken ét Budapesten 3-SO, ktllftfldiSn A*40 pengd. — Egye* teAm Ara hétköz­nap IO, votAr- é» Ünnepnap 24 HU. Hir­detések felvétele tarifa Mertet. Megje­lenik hélld kivételével naponla rengel A Fekeíeszáru cseresznye legendája Tehát a Feketeszáru cseresznyét azért | pengő. A deficit havonkint, szlnigazga­nem lehet előadni április előtt a szegedi szinházban, mert előbb nem engedi át | a budapesti Vígszínház és mert a házi- i kezelés nem teheti ki magát olyan szerzői jogbitorlási pernek, mint aminőt Pécsett, ! Miskolcon, Kecskeméten, Hódmezővásár- • helyen és még sok más városban akasz­tanak a magánvállalkozó nyakába, aki ; bemutatta ezt az irredenta tendenciám lónak Is kOnnyO kiszámítani, 24—25 ezer pengd. Színdarab nincs. Csak helyi szer­zőktől. De azoktól aztán bőven. Nem most megy sorozatos előadásban a budapesti Belvárosi Szinházban az Aranyóra, ez a remek drámai költemény, aminőt nem irtak és nem játszottak a Liliom óta. Nem az idén keltett érdeklődést az Uj Szinház darabot, amelynek nagy hibája, hogy \ kitűnő gárdájának pompás előadásában zsidó ember irta, amely azonban meg- i a Razzia, Igaz, hogy ezt a színdarabot kapta a Vojnich-dijat és amely a bűnös ! a szocialista Révész Béla irta, igaz, hogy Budapesten teltházak ujjongása és lelke- 1 - - - ­sedése közben közeledik a századik elő­adáshoz. Az intendáns, aki azt hiszi, hogy a Feketeszáru cseresznyét nem lehet elő­adni a Vígszínház engedélye nélkül, egész életét a köztisztviselői pályán töltötte. Szinházi ügynökségekkel, színházakkal, titkárokkal, igazgatókkal, rendezőkkel, soha nem volt dolga. Nem az ő köteles­sége jó darabokról és jó színészekről gondoskodni. De valakinek kell lenni a színháznál, akinek ez a kötelessége. En­nek a valakinek tudnia kell, hogy 1. a Feketeszáru cseresznye szinházi újságban még nem jelent meg,' 2. hogy az élőadási jogot nem a Vígszínháztól, hanem klzá­rólsn a dr. Marton-féle szinházi ügynök­ségtől kell és lehet megszerezni, 3 hogy a 49 ezer pengő szubvencióval támoga­tott pécsi szinház, amely a százezredbe minden értéke és finomsága mellett van í nak technikai és írói fogyatékosságai, de i Uram Isten, nem lehet minden színdarab : olyan tökéletes, mint az Asszony és a bo­londok, vagy a Nótorius peleskei. Az pe­dig igazán nem számit, hogy a Razzia kedvéért — nem forradalmi és nem szo és a balástyai utak szikeléséhez és figyel­meztetést bocsájt ki, hogy csak szakkép* zell munkások jelentkezzenek, mert a díjazás a végzel! munkával lesz arányos és azok, akiknek nincsen megfelelő gva­korlaíuk, alig kereshetnek valamit. He­lyes ez a gondosság, ez az alaposság és ez az előrelátás. De tanúsított a hatóság legalább annvi gondosságot, alaposságot és előrelátást" a szinház igazgatójának a megválasztásánál, mint amennyivel ku­bikusok felfogadásánál tündököl? Andor Zsigmond szerződésének a fel­bontásával kezdődik a szegedi szinházi életben a dekadencia. Andor Zsigmond nemes hevületü, művészi ambíciójú és folyton szépet aljtotni akaró igazgató volt. Erre fizetett rá. AUlíólag annyit, amennyi a házlhezelés alatt az eoy évi szubvenció volt. Elég kölcsönt azonban nem tudott szerezni. A tagoknak viszont kellett a fize­tés, a hitelezőknek a pénz. Aztán Andor cialista tendenciájú dráma — bemenne ! ügyetlen is volt és szerencsétlen körül a színházba és telt házakat csinálna né­hány ezer olyan ember, aki különösen ebben az évben teljesen távol tartotta magát. Nem most esett tul a Magyar Szinházban — hogy meg ne feledkezzünk a kedvenc műfajról, az operettről sem — a Lámpaláz az ötvenedik előadás zajos jubileumán. Nem az idén mutat­ták be a Nemzetiben A kinai lányt, Len­gyel Menyhértnek ezt az annyira káprá­zatosan és robbantóan érdekfeszítő drá­máját, hogy az már a legmeredekebb ha­tárán jár mindannak, ami irodalmi s kerülő szegedi színházzal szemben már j amit esztetika és müizlés megenged. De március 5-én bemutatta a Feketeszáru cseresznyét, az irott sugó- és rendező­példányt a dr. Marton-féle szinházi ügy­nökségtől szerezte és kapta meg. Mért nem informálta az a valaki, akinek mind­ezt tudnia kell, helyesen, precízen és rész­letesen az intendánst? A színházat lejáratták. A nézőtér nap- \ nap után üres s a szinházi szakemberek j — zokon ne essék az érdemes pályázó- \ nak — egyelőre nem óhajtanak a szegedi szinház élére kerülni. Erre az eredményre kWtőtí el a város százezreket. A város pénzével azonban továbbra gavalléros­kodnak. Játszák a Szevillai borbélyt és s vendégszereplőt* állítanak be olyan né­hányszavas szerepre, amelyet ei tudna látni a társulat akármelyik kardalosa. Igaz, hogy egy-egy fellépésért >csak« tiz vagy husz pengőt kap az illető, de ebben az esetben is nemcsak az ősszeg, hanem az intézkedést megszülő szellem is fontos. Fölöslegesen is lehet vendégszerepeltetni? Jul rá pénz? Olyan jól megy a színház­nak? Nem gondolják az urak, hogy min­denki a saját pénzével legyen gavallér, a város részére — különösen a szinház — a garasokat is takarítsa meg, hiszen a muzeum a Somogyi-könyvtárral együtt tiz év alatt nem került annyiba, mint amennyibe a szinház csak ebben az évben kerül. Két baritonistát fizet a szinház és bariton szerepekre mindig vendégszerep­lőt kell hozni. Havonkint több mint ezer pengőt fizetnek ki olyan tagoknak, akiket nem mernek foglalkoztatni. A havi ki­adás állagban 50 ezer pengő. A bevétel szintén átlagban 25—26 ezer a szegedi szinház igazgatója a Nemzetin is tul akart tenni. Még eredetibb bemu­tatót akart rendezni Lengyel Menyhért­től. Neki nem kell A kinai lány. Jó elő­adás esetén szinte garantálható 8—10 háza sem. Neki elég A próbaházasság. Szabadon Gerő Károly után. A nagyobb eredetiség kedvéért. Két-három üres ház­zal. Szintén a nagyobb eredetiség ked­véért A város munkásokat keres a csengelei mények között élt. »Kitünő igazgató, de fel kellett bontani a szerződését, mert csődbe került volna — mondta a polgár­mester — és a szegedi színház nem ke­rülhet csődbe*. Andor óta egész mostig csupa kitűnő igazgató állt a szegedi szin­ház élén? ts bekövetkezett volna-e a csőd, ha a színházi pénztárba nem a városi pénztárból pumpázzák a pénzt ? Győzte volna-e akármelyik színigazgató az ide? szeqedi deficitet a saját zsebéből? S mit tett a polgármester, hogy meg­előzze a teljes művészi összeomlást és el­hárítsa azoknak a katasztrófális helyze­teknek a halmozását, amelyekben a vá­roson kivül mindenki más régesrégen be­mondta volna a — csődöt? A szinház ügyében nagyon sok olyan ur intézkedik, aki azelőtt nemhogy szinházi irodába vagy színpadra, de még néző­térre se igen járt. Ezért támadhatott egész legenda a Feketeszáru cseresznye elő­nemadása körül s ezért lehet, sőt kell kiegészíteni ezt a legendát sok-sok ének­kel... A kölcsönszerződés miatt lemondott a román pénzügyminiszter (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Mironescu miniszterel­nök a képviselőházban ma délután terjesz­tette elő a kölcsönszerződést. A' képviselőház folyosóján az a hir terjedt el, hogy Popo­viciu pénzügyminiszter lemondott. A minisz­ter lemondásának hírét azzal indokolták, hogy a kölcsönszerződést nem ő, hanem Mironescu terjesztette a Ház elé. Megdrágították a eulcrot 2.3 aranykoronával felemelték a cukor vámját — Kflőn­klnt 3 filléres áremelést jelent a drágítás Budapest, március 16. A cukor vámtételét a Budapesti Közlöny holnapi számában meg­jelenő kormányrendelet métermázsánként 38.8 aranykoronában állapítja meg. Az uj vámmegállapítás a cukor vámjának 2.8 arany­koronával való felemelését jelenti. Ennek az lesz a hatása, hogy a cukor ára kilogramon­ként S fillérrel megdrágul. A drágítás tényét a hivatalos közlés a kö­vetkezőkben igyekszik magyarázni: A vámfelemelésre a répatermeléshez fű­ződő rendkívül fontos mezőgazdasági szociá­lis szempontból volt szükség, mert csak ezen az uton lehetett biztosítani, hogy a cukorré­pát termelő gazdák a cukorrépáért olyan árat kaphassanak, amely mellett cukorrépát mén , >

Next

/
Thumbnails
Contents