Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-15 / 61. szám

BES SZEGED. Szeruesztdaég: Somogyi neoa 22.Lem. Teleion: 23-33.^Kladúhlvetal, liölctílnkilnyvíAi él tegylrodo Aradi ucca S. Teleion > 13-00. - Nyomda < Lbw Upót ucca 19. Telelőn t ice-34 Távirati é» levélcím DélmagyarorszAg Steged. „Hazafiak! Patrioten!" Ez a megszólítás azon a plakáton, mely az Íróasztalunkkal szemben keskeny arany­rámában lóg a falon. A plakáton kétnyelvű kiáltvány, a kiáltvány kelte: 1818 március 15. A kiáltvány magyarul és németül adja tud­tára »Pestváros közönségének!, hogy a rend fentartására bizottmányt választott s ez a bi­zottmány hét pontba foglalta össze az első napon hozott határozatokat i>Patrioten, Hoch tebe der König! Dle verfassungsmössigr Fret­keit, Gleichheil, die Reform, Ruhe und Ord­nung! Az aláírók között pedig ott találjuk Paul Nyáry, Gábriel Klauzal, Dániel Irányi és Alexander Petőfi neveit. Ez a bizottmány ugyanazt a szerepet vállalta, mint hetven évvel később a Nemzeti Tanács s ennek a bizott­mánynak működését is épp ugy Ítélték meg, mint a Nemzeli Tanácsét. Ez a bizottmány is elvárta, hogy »minden becsületes ember — jeder biedere Mann — magát málól kezdve a bizottmány előtt jelentheti — von Morgen an stch vor der Comlssion melden könnem s ez a bizottság állította fel s szervezte meg a >polgárőrséget«. A hazafiak és a patrióták jelentkeztek a oizottmány előtt, jelentkeztek és — megta­gadták a bizottmányt. A negyvennyolcas tör­vényhozás ellenforradalma megindult, elsőnek alkották meg a sajtótörvényt, amiről egykorú vélemény hangoztatta, hogy száz évvel ma­radt el a metternichi — szabadelvüség mö­gött. Március tizenötödikén a pesti német pol­gárt német szóval hivták a forradalom zász­laja alá, azonban nem a március tizenötö­dikén, hanem a március tizenötödike után elvetett mag kelt ki és szökkent szárba s ma, ha szükség lenne még rá, nem két, de tizen­két nyelven — tartanák vissza a 'becsületes embereket* az igazi március tizenötödikének megünneplésétől. Ámbár igaz az is, nem is kell nagyon vissza­tartani a »biedere Mánner*-eket. Az ország­ban kivételes törvények uralkodnak s a há­ború esetére alkotott törvényes felhatalma­zás alapján kivételes rendeletek. A mai saj­tójogunk szelleme legalább száz évvel maradt el a negyvennyolcas sajtójog rendszerétől, holott az — legalább száz évvel kullogott a metternichi szabadelvüség mögött. Mi ünne­pelheti hát ma a szabad sajtót? Lehet ünne­pelni a sajtószabadságot s ugyanakkor meg lehet indokolni a kivételes hatalom fentar­tását? Meg lehet ünnepelni a törvényt törő és cenzúrát törlő március tizenötödikét, ami­kor rendőrhatósági engedély kell ehez az ün­nephez? A március tizenötödikének cktávján a legfőbb állami végrehajtó hatalom eltiltott minden nyilvános összejövetelt, bizonyára azért mert meg akarta akadályozni, hogy rendőri felügyelet s hatósági ellenőrzés nél­kül lehessen ünnepelni a magyar szabadság »hajnalhasadását«. Miért félnek ennyire a márciusi szellem­től, miért félnek attól, hogy »a nappösta ta­vaszt hozt, miért félnek attól, hogy ^március van s határtalan az élet?« Tliszen Petőfi re­publikánus volt, de márci is tizenötödikén a királyt é1 tette magyarul és németül? Március tizenötödike forradalmi kirobbanás volt, de a negyvennyolcas törvényhozás a fennálló rend és a fennálló alkotmány medrébe te­relte ezt a forradallmi fellobbanást. Április tizenegyedike a törvényhozás ellenforradalmi működésének ünnepe, március tizenötödike a Vasárnap, 1931 március 15 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 61. szám ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.ZO vidéken é« Budapesten 3-ftO, KUlItSldtfn 6-40 pengd. •» Rfjyes tcAm Ara hélktll­nap I«, vn«Ar- «s Ünnepnap 24 illl. Hir­detések felvétele tarifa Mertnl. Megle­len'k héttn kivételével r-n^iti rentiel ——— NUBH ——SB—BBa«W fellobbanó szabadságvágyé. S ha tegnapelőtt a kultuszminiszter ur a histórikus elfogulat­lanságával állapította ís meg Szegeden, hogy hiába erőszakolták az ellenforradalmi tevé­kenységű negyvennyolcas országgyűlés emlé­kének törvénybeiktatását, nem;:eti ünnep mégis március tizenötödike maradt, a politikus miért nem azonosítja magát a histórikus megálla­pításával s miért történik meg az, hogy már­cius tizenötödikének megünneplésére csak azoknak van módjuk, akik messze sodródtak a márciusi szellemtől, a márciusi lelkesedés­től, a gondolatnak és cselekvésnek márciusi fellobanásától? Nem akarunk kényelmetlenkedni kérdések­kel: mi történne ma a márciusi ifjakkal s akik ma ünneplik márciust, azok hogyan bán­nának el a magyar márciusi legenda hő­seivel? A történelem felel erre a kérdésre is s nem kell nyolcvan esztendőnél nagyobb idő ködében keresni a választ. Ugy bánnának el most, mint ahogy elbántak velük már negy­vennyolcban. A nép, az istenadta nép Arany Jánost Szalontán buktatta ki a képviselőség­ből s Petőfi, aki kővetválasztás előtt kommu­nistának kiáltottak ki, kénytelen volt szülő­városából élete kockáztatásával menekülni. »A népképviselet azzal kezdődik, hogy te­kintélyek rendelkeznek a buta nép meggyő­ződésével*, — panaszkodott a Toldi költője a »Talpra magyar* költőjének. A népképvise­let ezzel kezdődött, de mivel mással folytató­dott és mivel mással fejeződik be? »A március tizenötödikén kimondott nagy szavak elhangzotlanak, a szabadság, egycn'ő ég és testvériség eszméi valósággá nem váltak*. — irta Petőfi Sándor a negyvennyolcas tör­vényhozás reformjai után. A március tizenötö­dikén kimondott nagy szavak elhangoznak év­ről-évre azóta is, csak a márciusi szellem, a márciusi gondolat, a márciusi lendület felett áll őrt a rend tilalma. Ünnepelni szabad, csak követni nem. Nincs tantaluszibb kin, mint a márciusi évforduló. Titulescu a Népszövetséggel akarja szanálni Romániát A TOII romén kOIQgyminiszter Bukarestbe érkezeti és Magyarország, Ausztria, Bulgária szanálására hivatkozik Titulescu hajlandó lenne eljárni a Népszövet­ségnél, hogy a pénzügyi bizottság Románia részére is dolgozzon ki egy olyan szanálási programot, mint amilyet né­hány év előtt Magyarország, Ausztria, Bulgária és Törökország részére kidolgo­zott. Szerinte egészen valószínű, hogy a Népszövetség nem zárkózna el egg Románia részére folyósí­tandó naggobb kölcsönlöl. (Budapesti tudósítónk telefonjrlentése.) Buka­restből jelentik: Titulescu ma visszaérkezett Bu­karestbe. Az Adeverul a volt külügyminiszter bi­zalmasaitól nyert értesülése alapján közli, hogy ' Titulescu nem vállal tárcát a mostani kormány­ban és kormányalakításra is csak akkor hajlandó, ha szabad kezet kap a királytól. Titulescu sem j helyesli Madgearu gazdasági terveit és Románia i újjáépítését szerinte csak a Népszövetségen ke­! resztül lehet elérni. Corá KoiSermere iiszeneíe március 15-ére „A világ közvéleménye lcezdl belátni a trianoni béke súlyos tévedéseit" — „l/iból szent iogadalmat leszek, &ogy a meg­kezdett faarcot tovább lolytaiom" Budapest, március 14. Lord Rothermerc a sza­badság ünnepére üzenetet küldött Herczeg Fe­renchez, a Beviziós Liga elnökéhez azzal, hogy azt a Petőfi-téri ünnepségen olvassa fel. Az üze­net többek kőzött a következőket mondja: — Március 15-én ismét eljövök, hogy köszöntsem a magyar nemzetet azoknak az ideálok nevé­ben, amelyek 83 évvel ezelőtt ezen a dicsőséges napon megfogamzottak. Tisztán és világosan lá­tom, hogy talán még sohasem esett olyan nehe­zére a magyar népnek ezt az évfordulót meg­ünnepelniN mint ma, mert hiszen hoggan le­hessen a szabadrág nagg és szent gondolatáért har­colni, amikor millió és millió magyar kegy ellen elnyomatásban sínylődik, hogyan hihessünk az egyenlőség fennen hirdetett ideáljában, amidőn a sokat hangoztatott nemzetközi békés és barát­ságos együttműködés frázisai közül kihallatszik az áruló fegyverkovácsolás zaja és vájjon ki hihet a testvériség magasztos jelszavában, amidőn Nagy­románia— Nagyszerbia és Csehország irtó hadjárat­tal pusztítja a magyar s egyéb nemzetiségű kisebbsé­geket bezárják templomaikat és iskoláikat, névelem­zéssel és hamis népszámlálásssal tüntetik el a ma­gyarságot Sziklaszilárd a meggyőződésem, hogy a büszke magyar nép, amelynek tőrténeimét és jellemét az utóbbi évek folyamán olyan alaposan megismertem, mai megaláztatásába soha és semmi körülmények kő*ött belenyugodni nem fog. Hitem a magyar nemzet jövendő nagy hivatásába nap­ról-napra csak erősödik, de a harc eredményes megvívásához okvetlenül szükséges, hogy a mangar lelket a mai szörnyű csapások meg ne törjék és hogy a magyar nemzet ne veszítse el bizalmát nemzeti és faji erényeiben, amelyek a magyar nemzetet még a legborzalmasabb tragédia után is újból a dicsőséges feltámadás útjára vezették. — Meggyőződésem, hogy az öröklött nemes erő ma is ott feszül a magyar nemzet karjában, de elengedhetetlenül szükséges, hogy saját faji ki­válóságaiban maga a magyar nép is rendület­lenül bizzék, hogy nagy nemzeti céljait feltétlen bizonyossággal megvalósíthassa. A világ közvéle­ménye ma már sokkal többet tud Magyarországról és kezdi belátni a trianoni béke súlyos tévedéseit és igazságtalanságait. A békeszerződések reví­ziója ma már nem kizárólagos magyar kérdés, hanem a nemzetkőzi politika egyik uralkodó szem­pontja. — 1931 március 15-én azt az üzenetet küldöm a magyar nemzetnek, hogy bármennyire sújtják is a mai állapotok kegyetlen igazságtalanságai, igye­kezzék megtartani önuralmát és türelmét. Egyrészt kövessen el otthon mindent az egges társadalmi osztálgok közős és megértő együttműködése, a kormányának loyalis támogatása érdekében, a kfll-

Next

/
Thumbnails
Contents