Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-12 / 58. szám

12 DCLMAGYAR0KS7-A0 1931 március 11. Dr. Pap Róbert előadása az okirati kényszerről A központi egvetem aulájában szerdán este nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott dr. Pap Róbert, az ügyvédi kamara elnöke. Előadásának tárgya az a törvényjavaslat volt, amelyet az igazságügyi kormány egyes jogügyleteknek kötelező •rásbafoglalásáról készített. — Nehéz probléma gyanánt jelentkezik — mondotta előadásában —, hogy mely tényezők azok, amelyekre az írásbeli alak megformálása bizható olyképen, hogy a cél: a felek akaratának megrögzítése elérhető legyen. Ertem ezalatt a közjegytől, az ügyvédi, a községi jegyzői kőtelező közreműködést, vagy ezek mellőzésével a felek jogosultságát az írásbeli alak létesítésére. — A szerződési Írásbeliség problémájánál lényejfes szerepet játszik a jogi műveltség foka, amelyen az ország lakossága áll. Mennél szélesebb rétegei a társadalomnak tájékozottak a jogi fogalmokról, annál kevésbé van szűkség a szerződési akarat Írásba foglalására. Ai okira!' kényszerre tehát elsősorban a Jobban járatlanok érdekében van szükség, eltekintve a bizonyítás szempontjaitól, amelyek mindenkire előnyössé teszik az Írásbeli formát. A jogi műveltség terén nálunk nagy elmaradottság mutatkozik. — A mai élő magyar jog, értve ezalatt a büntetőjog, a hiteljog, magánjog, közigazgatási és pénzügyi jog köréhez tartozó törvényeket és rendeleteket, útvesztő labirintusokkal járhatatlanná tett olyan óriási terület, amelyben már a tájékozódáshoz is csak hosszú esztendők munkájával lehet eljutni, fis ennek az előidézésében nemcsak törvényeink és rendeleteink aránytalanul nagy számának van része, hanem előidézi ezeknek szerkezete is. Hatványozott fontossággal bírna a jogi tudás terjesztése. Ennek az érdekében, illetve abban az irányban, hogy a hivatásos jogászokon kivül a jogi ismeretekben való tájékozódás mások részére is hozzáférhetővé tétessék, nálunk semmi sem történik. Ugy vélem, hogy például Szegeden az egyetem tudós tanárai sokat tehetnének a jogi Ismeretek körébe vágó népszerű előadások tartásával. Nézetem szerint bizonyos alapvető jogi Ismeretek oktatását az összes középiskolákban kötelezővé kellene tenni, továbbá a törvényeket és rendeleteket hozzáférhető módon publikálni. — Az okirati kényszer kiterjesztésének a kérdésénél nekünk a mai viszonyokat kell szem előtt tartanunk és ha ezt tesszük, ugy ® kiterjesztés mrllpll kell állást foglalnunk. — A tőrvényjavaslat nem értékhatárhoz köti a formakényszert, hanem a magyar törvényekben eddig is érvényesülő rendszer szerint az anyagi minőség, azaz a szerződések természetében rejlő veszélyesség és jelentőség alapján válogatta kl a formakényszer alá sorozandó jogügyleteket és pedig három csoportba osztva, mindegyik csoport részére más alakot irva elő. Egyes jogügyletek érvényéhez közokiratot, másokhoz hitelesített magánokiratot és a harmadik csoporthoz egyszerűen csak irásbafoglalást kiván. — Közokirat szükséges házastársak és jegyesek között, továbbá egyenesági rokonok egymás között létrejött úgyszólván mmden fontosabb vagyonjogi kérdést érintő szerződéshez, továbbá általános meghatalmazáshoz és olyan különös meghatalmazáshoz, amely váltóbeli kötelezettség vállalására, kőlcsönvételre, vagy olyan jogügyletnek harmadik személlyel létesítésére irányul, amely Írásbeli alakhoz van kötve. Közjegyzői okirat szükséges a vakok, siketnémák olyan jogügyleteihez, amelyekkel kötelezettséget vállalnak, továbbá, amely jogügyletek más személyekre nézve írásbeli alakhoz vannak kötve, végül az általuk adott meghatalmazásokhoz. — IJJIlás a Javaslatban az egyenesági rokonok közti szerződéseknek, továbbá a vakok és siketnémák jogügyleteinek kőtelezően közjegyzői okiratbafoglalása. Véleményem szerint a javaslatnak ezen újítást tartalmazó intézkedései közül az, amelyik az egyenesági rokonok közötti jogügyletekre vonatkozik, nem hr'yesplhető. Nem látom indokoltnak, hogy szülő és gyermek csak közjegyző előtt létesíthessenek egymással megállapodást. Nem fog a családi együttérzés melegéhez és a feltételezett kölcsönös bizalom fentartásáboz hozzájárulni, ha mondjuk az apának valamely jogi érdeket érintő szándékára, nyilatkozatára a fiu*vagy leánygyermeknek azt kell majd mondania, gyerünk csak apám a közjegyzőhöz, addig (nem ér ez a beszéd semmit. Teljesen elegendőnek tartom, ha ezen űgvletek érvényessége egyszerű irásbafoglalástól tétetik függővé. — Azt hozzák fel a közjegyzői okirat álláspontjának a védelmezői, hogy a közjegyző részéről inkább várható mindkét fél érdekeivel szemben objektivitás, továbbá, hogy a szerződés keltét és a felek személyazonosságát a közjegyzőokirat több biztossággal Igazolja, mint az ügyvéd által készített magánokirat. A szerződés hamis keltezését, tehát magánoklrathamisitást talán még sem lehel az ügyvédségről feltételezni. — Második kategóriája a kőtelező irásbafoglalás eseteinek az örökbefogadási szerződés, amelyhez a felek névaláírása tekintetéin közjegyzőtől hitelesített magánokirat szükséges. Az okirati kényszernek ezen formája enyhébbnek látszik a közokiratnál, de a gyakorlatban nem fog annak bizonyulni. A félnek ezen forma betartásához itt már azután okvetlenül előbb ügyvédhez vagy községi jegyzőhöz kell fordulnia az okirat elkészítése végett és a kész okiratot közjegyzőhöz kell vinnie aláírásának hitelesítése végett. — Az egyszerű irásbafoglalást, vagyis magánokiratot a következő ügyleteknél ír elő a javaslat: vagyonnak, mint egésznek vagy hányadrészének átruházása, vagy haszonélvezettel terhelése, ingatlan átruházása, ingatlant terhelő dologi jog megalapítása, vagy arról lemondás, ötven kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet, ajándékozási ígéret, alapítvány, tulajdonjogfentartás ingó adásvételnél, életjáradék, vagyonközösség megszüntetése, kezesség, kötbér, öröklésről lemondás, örökösödési osztályegyesség. — Rá kell mutatnom — mondotta tovább — a javaslatnak • válsággal küzdő ügyvédi kar ellen Irányzott ama csapására, hogy a felsorolt magánokiratok készítésére az ügyvéd i-ken kivül a községi és közjegyzőkel ls feljogosítja. Nem kell hosz(A Délmagyarország munkatársától.') Solymossy Sándor, az ismert nevü színész, mint emlékezetes, ötezerkétszézpengös kártérítési pert indított a város ellen. Kártérítési igényét arra alapította, hogy Kürthy György szerződést kötött vele, amikor a nyáron megszervezte a szegedi szinház társulatát. A szerződését azonban egyoldalúan felbontotta és így állás nélkül maradt Mivel Kürthy a város nevében szerződtette a színészeket, szerinte a várost terheli a kártérítési kötelezettség. A kártérítési perben már több tárgyalás volt, szerdán Tárók Bálint járásblró tanukat hallgatott kl. Az első tanú Somoggi Szilveszter polgármester volt, aki elmondotta, hogy Kürthy nem köthetett fogerös szerződéseket. Az általa aláirt szerződés Mielőtt Kalapét vesz, nézze meg Knittelnél Széchenyi lér 2 Kórász ucca 15 a Bécsből hozott újdonságokat Alakításokat modellel* után vállalunk. 82 Olcsó árusításunk legújabb slágercikkei: 250 4 pár gyermek patent f>artsnya, 1 - 3 ^ímti .... 98 flllfir i pár divet női cérna kezftjQ 98 llllér 3 oár színtartó Elöl horlsnijo. 94 llllér 1 r.ér „TnEO" mosóseigem harisnya, kis szépséghibával. minden ^lnb»>n ... .98 llllér 2 pár mintás térll soknl . . 98 tiiiér 3 pár Strapa térll SOkM 94 llllér i drb Dacskau vagy levente sapka 98 llllér í drb divat lértl sapka ... 94 llllér 1 pár retikülben hordható kilünő Sárclpö, terló* aummiból. . 68 llllér 1 drb óriási fogkrém, 1 drb kitünS fogkefével .... 98 llllér Vételkénpszer nélkül tekintse meg olcsó cikkeinket. Párisi Nasy Áruház SZEGED, Ciekonlcs és Kiss UCCA sarok. szasabban bizonyítanom, hogy a kellő Jogi képzettség hiánya folytán a jegyzők által készített szerződések jogi szempontból többé kevésbé kifogás alá estek, de még inkább kifogásolhatók voltak abból a szempontból, hogy a jegyzők a fenhatóságuk alá rendelt felek részéről, akikre nézve a jegyző jóakarata létérdeket képez, • Jegyző állal megszabott díjazásban részesüljenek. A községi jegyzőknek más köztisztviselőkhöz viszonyítva magasnak mondható fizetésük mellett nem lehet Jogos igényük arra, hogy az ügyvédi hivatás körébe tartozó munka kisajátítása utján Jussanak számottevő Jövedelemhez. — A közjegyzők magánokiratkészitéséhez eddig jogosultsággal nem birtak. A javaslat ezen a téren újítást tartalmaz, amidőn kimondja, hogy a közjegyző olyan esetekben, amelyekben a jogügylet érvényességéhez közokirat nem szükséges, a fél kérelmére magánokiratot ls készithet. A közjegyzői kar a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényben is már igen nagy uj munkaterülethez és jővedelemszaporulathoz jutott, vájjon a közjegyzői kar-e az, amelyik a kormányzat bőkezűségéből további donátióra szorul, vagy pedig a gazdasági viszonyok kényszere folytán napról-napra szaporodó ügyvédi kar? Dr. Pap Róbert azzal fejezte be az előadását, hogy a Javaslatnak lényeges átalakulásén kell ke. reszt film pnnle. A tapssal fogadott értékes előadáshoz dr. Meny hárt Gáspár, dr. Széli Gyula és dr. Tury Sán dor szóltak hozzá. csak akkor vált érvényessé, ha azt a város hatósága nevében ő, mint polgármester aláirta. Solymossy szerződését azonban nem Irta alá. Az érvényesítésnek ez a feltétele szerepelt a szerződés pontjai között is. Kihallgatta a járásbíróság Kürthy Györgyöt ls, aki elmondotta, hogy Solymossyt le akarta szerződtetni. Amikor említette nevét a szinügyi bizottság ülésén, senki sem kifogásolta, később azonban nem javasolta a bizottság leszerződtetését Azt elismerte, hogy Solymossy szerződését aláirta, ez a szerződés azonban a polgármester aláírása nélkül érvénytelen volt. A járásbíróság a jövő csütörtökön hirdet Ítéletet a perben. Fellner András szegedi sajtópere (A Délmagyarország munkatársától.) Fellner Andor András, a lainzi gyilkosság volt gyanúsítottja szerdán mint főmagánvádló szerepelt a szegedi ítélőtábla előtt. A' pert Fellner még a mult esztendőben indította Erdős Árpád hírlapíró ellen. Erdős ugyanis az egyik szegedi napilapban a Magyar Távirati Iroda híradása nyomán cikket irt ezzel a cimmel: »Csütörtök éjfélig nem találták meg Budapesten a lainzi gyilkost, akit a detektívek egész serege üldöz a fővárosban.« A cikkben pedig a kőnyomatos jelentése nyomán az állott, hogy a lainzi vadaskertben talált női holttestet egy fogorvos adatai alapján felismerték és az azonos Schdfiner Katalinnal. 'A gyilkos Fellner Andor András, akit lázasan keres a rendőrség és akinek fényképét a budapesti rendőrség megküldte a salzburgi rendőrfőnökségnek ís. I Amint ismeretes, a rendőrségnek ez a gyanúja alaptalannak bizonyult és Fellnert szabadon bocsájtották. Fellner azután tömeges sajtópert indított. Fellner Erdős Árpád cikkében különösen a címet inkriminálta. A törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a hírlapíró azzal védekezett, hogy cikkét az MTI. kiadványából vette. A bíróság bűnösnek mondotta ki Erdőst és 40 pengő pénzbüntetésre ítélte. Á szerdai táblai tárgyaláson az iratok ismertetése és a perbeszédek után a biróság ítéletet hozott, amelyben helybenhagyta a törvényszék által kiszabott 40 pengőt, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Solymossy Sándor 5000 pengős kártérítési pere a város ellen