Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-12 / 58. szám

msss m SZC6ED. SzerKesztoseg: Somogyi uccu zz.Lem Telelőn: Z3.33.^KladóUvntal, kdlctOnkOnyvlAr <S» tegylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. ^ Nyomda s Liiw Ugót ucca 19. Telefon s 26-34. Thvlrr.tl levélcím DélmogyaronzAg Szegeit. Megint a szinház Sajnos, már megint abban a kényelmetlen helyzetben vagyunk s abban a kényelmetlen helyzetben van a városi közigazgatás is, hogy foglalkozni kell újra a szinház kérdésével. A pályázati határidő lejártával a legelső feladat megállapítani azt, hogy a pályázat meddő. Semmi szükség nincs arra, hogy a pályázóknak tizennégynapi halasztást adjanak az óvadék letételére, ellenben minden szüksége megvan annak, hogv elfogadható pályázati feltételek mellett nyomban uj pályázatot hirdessenek a szegedi szinház bérletére. A pályázat meddőségének egyik okát abban kell keresni, hogy nem egyenlő feltételek vártak a szegedi és nem szegedi aspiránsokra. A szegedi pályázók tudták azt, amit a be nem avatottak nem tudhattak, hogy ajánlatukat nem fogják visszautasítani akkor sem, ha az óvadék feltételének elmulasztásával nem is tesznek eleget a pályázat legsúlyosabb feltételének. Nem vagyunk hipókriták, nem vagyunk olyan tájékozatlanok sem, mint a kisgyűlés egyes tagjai s teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a mai viszonyok között arra még talán lehet szerezni ötvenezer pengőt, hogy valaki a szegedi színháznak három éven keresztül a bérlője legyen, de arra nem lehet ötvenezer pengőt felhajtani, hogv a szinház bérletére benyújthassák a pályázatot. A viszonyok ismerete mellett s csak csekély érzékkel a realitások iránt a pályázati feltételeket ugy határozták volna meg, hogy a pályázat benyújtásakor 5—10.000 pengő letételét követelték volna meg s ennek az ősszegnek ötvenezer pengőre való kiegészítését csak attól kelleü volna követelni, aki megkapja a szegedi színházat. Csak bánatpénzt kellett volna követelni a pályázóktól s csak a szegedi szinház megválasztott igazgatójától kellett volna kívánni az ötvenezer pengő letételét azzal, hogy ha azt a szerződés aláírása után nyolc napon belül nem teszi le, elveszti bánatpénzét. A pályázat komolyságát öt-, vagy tízezer pengővel is biztosítani lehetett voína s semmi szükség nem volt arra, hogy minden pályázótól" követeljék annak az ötvenezer pengőnek letételét, aminek letétele csak a megválasztott színigazgatónak szerződéses kötelessége. Azonnal ki kell tehát irni az uj pályázatot s a kaució leiételét csak a megválasztott színigazgatótól kell követelni. S azon is lehet gondolkodni, hogy a biztosíték összegét nem kell-e tiz-, vagy húszezer pengővel leszállilani. A megválasztandó színigazgatónak forgótőkére is szüksége van s hol az a kereskedő, aki ma ötvenezer pengőt »ki tud venni az üzletből* s le tud kötni számára abszolút improduktív célra. Azok, akik minden pályázótól ötvenezer pengő letételét kívánták, azok akarva-nem akarva, tudottan, vagy tudatlanul megkonfrrminálták a házikezelés érdekében a bérbeadást. Egyébként — mi igazat adunk a pályázóknak, amikor a szerződési feltételek megváltoztatását kívánják. A színházat át kell adni annak a színigazgatónak, aki a megfelelő személyi és anyagi garanCsütörtök, 1931 március 12 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 58. szám EtönzETEs Havonta helyben 3.ZO vtdtken «» Budapesten VÖO, KUIfOldOn 0-40 pengő. - Egyet czAm Ara hítkil/nap tO, vasAr- es Ünnepnap 24 (111. Hirdetétek felvétele tarifa szerint. Meg(eIemh httft klvMelével nan^nta renqel ciákat tudja nyujtan! s meg kell szüntetni mindenféle vonatkozásban a város gyámkodását. Semmi szükség nincs arra, hogy a helyárakat a polgármester »engedélyezze*, a vállalkozó színigazgatót a polgármesternél nagyobb hatalom, az érdeke fogja olyan helyárak megállapítására késztetni, amelyek mellett megtelik a színháza. Eddig azt mondották: azért van szükség a hatósági beavatkozásra, mert a színigazgató monopóliumot élvez. Hát ennek a monopóliumnak régen vége van, a rádió és a hangosfilm elég hatásosan ösztönző versenytársak ahoz, hogy a közönség kiuzsorázásától ne kelljen tartani. Semmi szükség nincs arra sem, hogy a szinügyi bizottság, vagyis a szegedi ügyvédek ingyen szinházbajárá csoportja beleszóljon a műsor összeállításba. Az idén házikezelés volt és a szinügyi bizottság a leghatékonyabban ellenőrizhette a műsort s mégis olyan rosszul repertoár évtizedek óta nem volt összeállítva, mint ebben az évben. Mi szükség van a szinügvi bizottságra és mi szükség van a polgármester betiltási jogára, ha az idén játszhatták a szegedi színházban a Tevét? Nincs semmi szükség arra sem, hogy S város megtartsa magának a vasfüggöny bérbeadási jogát. Csak nem akarnaK Kedvelt ujságiró hiveik egyikének — dugsegélyt adni a vasfüggöny bérletével? Éppi ennyire indokolatlanok a szerződésnek többi rendelkezései is, melyeket a pályázók, ismételjük: teljes joggal kifogásoltak. A legegészségesebb megoldás az lenne, ha októbertől május közepéig, esetleg végéig követelné a város az előadásokat a nem kényszerítené az igazgatót arra, hogy nyári állomást foglaljon el. Ebben az eselben felesleges volna Szeged városnak húszezer pengővel hozzájárulni a vásárhelyi szini szezon költségeihez. Sokkal kevesebb áldozatot kellene hozni a színházért, ha nyolc és fél, vagy kilenchónapos szezonra köteleznék csak a színigazgatót. Ez lenne a második lényeges módosítása a szerződés feltételeinek. A harmadik tényezője a pálvázat sikerének az lenne, ha szinházi kérdésekben a kisgyűlés több' előterjesztést nem tenne s a szinügyi bizottság több véleményt nem nyilvánítana. Nyomban akadna pályázó a szegedi színházra. Három nagyarányú bankbukás Párisban Az Aeropostaié összeomlásának következményei — Nagy izgalom a párisi tőzsdén (Budnpesli tudósítónk telefönjeiért ése.) Párisból jelentik: A Compagnie Generale Aeropostale összeomlása nagyaránuu bankbnkást vont maga után. A Paris Midi jelentése szerint három pá:i~i hitelintézet szüntette be fizetéseit és mind a három bank bezárta pénztárait. Legteljesebb a bukás a Credit Fon< irr<- de Brssil banknál, amelynek 200 millió frank alaptőkéje volt. Bukását az idézte elő, hogy több, mint 50 millió frank künlevősége volf az Aeropostalenál és a légiforgalmi vállalat összeomlásának hirére az ügyfelek megrohanták a bankot. A bank fizetésképtelenségének' hire bombaként hatott a párisi főzsdén. Az üzlet teljesen megbénult Tíz Interpelláció a« élelmiszerek drAgifAsárdl, m «Srkarfelr5l, a szentesi leventeesetröl, a titkos választőfooról és a kolportázs* jogok megvonásáról Budapest, március 11. A képviselőház mai ülésén folytatták az iparfejlesztési tőrvényjavaslat tárgyalását Az első szónok Varrja Gábor volt. Az ország közgazdasági élete csak akkor lehet egészséges és fejlődőképes — mondotta —, ha az ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság egymást megértve, vállvetve küzd nemcsak saját érdekeiért, hanem az ország, sőt az egész emberiség javára. A mezőgazdaság érdekeit összhangba kell hozni az ipar érdekeivel. Farkas Tibor beszédében rámutatott arra. hogy a mai körülmények között nem az ipar fejlesztéséről, hanem az ipar megmentéséről kellene tanácskozni. Határozati javaslatot olvasott fel, amelyben kéri a kormányt, hogy készítsen törvényjavaslatot a kisipar és a kiskereskedelem kereseti adójának leszállításáról. Egy másik határozati javaslatában az adminisztrációs költségek és az Országos Társadalombiztosító Intézeti terhek csökkentését kívánta. Farkas Tibor ezután arról beszélt, hogy a kölcsönök nyújtásánál megfelelő ellenőrzés kell, de ez az adminisztrálás ne drágítsa a kölcsönt. A javaslatot nem fogadta el. Krúdy Ferenc a bankok működését birálta. Nem a bankok feladata az, hogy megszerezzék maguknak az iparvállalatokat, a bankok maradjanak a finanszírozásnál. A fejlődő kisiparból aj középosztálynál: kell támadni a régi birtokos középosztály heluén. Ez az uj osztálv lísrven szellemében haladó, mégis azonban konzervatív, legyen meg benne az a képesség, hogy át tudja venni a hagyományos nemzeti feladatokat, emellett azonban szolgálja az emberi haladás irányzatát is. Végül kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy »az ipari munkásságot vonja ki a szakszervezetekből* és íállitsa be a nemzeti politikába*. Ezután áttértek az Interpellációkra, Palay Gyula: A főldteher rendezési kötvényeknek a Magyar Nemzeti Banknál lehető lombnrdirozbatása tárgyában terjesztett elő interpellációt Györki Imre a cukor és a tej, valamint más élelmiszer drágítása ügyében intézett interpellációt az összkormányhoz. Szóvátette, hogy a kormány helytelen gazdaságpolitikája következtében beállott nagy munkanélküliség miatt az élelmiszercikkek fogyasztása nagy csökkenést mutat és ennek ellenére most megdrágult a tej s most pedig a cukor árát akarják felemelni. Kéri a kormányt, vessen gátat a drágulási folyamatnak. Akadályozza meg a cukor drágítását a tej árát pedig mérsékelje. Interpellációját kiadták a kormánynak. Kun Béla a kereskedelemügyi miniszterhez intézett interpellációt a sörkartel visszaélései tárgyában. Felemlítette, hogy a kariéiba tömörült sörgyárak a mai 17—19 néngűs sörúroa mellett