Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

SZEGED. SzeriieiztAtég somogyi ucca 22.1. em. Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal, kOlcsOnkOnjrvtAr é» legylroda • Aradi ucca S. Telefon i 13-oe. - Nyomda t IBw Upól ueca l». Telefon t 26-3-4. TAvlrail és levélcím DélmagyaronzAg Szeged. Vasárnap, 1931 március 1 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 49. szám •••BBHHHHHHKHH ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. vidéken é* Budapesten 3>00, kllllifldítn 0--40 pengd. ^ Egyes szám éra hélUilz­nap Ifi, vasár- és Ünnepnap 24 Ull. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megle­len'k hítfrt kivitelével napnnln reoael Meghalt az érdeklődés Két adat: a törvényhozás az iparfejlesztésről szőlő törvényjavaslatot tárgyalja s a legna­gyobb fáradtsággal s a legötletesebb buz­gósággal lehet csak annyi képviselőt találni, hogy a tanácskozásképességhez szükséges na­gyon alacsony létszámol biztosítani tudják; — Szegeden most folynak "az ipartestületi vá­lasztások, de ki vette észre, ki látta, hogy itt két párt áll egymással szemben, két párt í vivja meg csatáját, két párt ütközik össze i azért, hogy melyikük hivebb védelmezője és j méltóbb képviselője a magyar iparosság érde- , keinek? Pedig az iparosságnak ezer fájdalmas oka van foglalkozni saját ügyeivel. Eddig arról beszéltünk, hogy a puskaport tartsa mindenki szárazon, ne engedje senki alábbszállni a harci elszántságát, amikor üt a cselekvés órája, mindenki egész szívvel és egész lélekkel vegyen részt a küzdelemben. Ma már csak azt kívánhatjuk a régi harcok régi harcosaitól, hogy legalább az érdeklődésüket őrizzék meg, az érdeklődésük parazsát ne en­gedjék egészen kihamvadni. A társadalomtudomány prizmáján keresz­tül a közgazdasági tudomány kitűnőségei már az optimizmus horoskőpját látják, tagadha­tatlan, hogy vannak jelek, melyek az idők jobbrafordulását jósolják s most kap szivünk­he az eddig nem ismert aggodalom: marad-e még a közéletnek harcosa akkor, amikor az in integrum restVualt közállapotok lehetővé teszik újra az alkotmányos küzdelmet? A közügyek iránti érdeklődés elzsibbadt, a kicsi patak, amelyik soha nem táplálkozhatik a szabadságjogok forrásából, homokba fullad. Élünk, járunk, mozgunk, olykor még — szent csuda — véleményt is nyilvánítunk, de hol az erő, hol az alkalom, amelyik ki tudná még vetíteni belőlünk azokat az elhatározá­sokat, azokat a helytállásokat, azokat a cse­lekvéseket. melyekkel szívesen és önként adóztunk a közélet követelményeinek. Van-e itt még egyáltalában közélet. Az em­beri ösztön — tanították — az embírt őnfen­fartásra és fajfentartásra késztette. Ámde a megváltozott körülmények hatással vannak az ösztönéletre is s a vándormadarak is hely­benlakók lesznek, ha véletlenül az örök nyár hónába sodródnak. Ami energia a ma embe­rében még megvan, arra mindre az önfenn­tartás ösztönének van szüksége, az éhség még cselekvésre bír, az éhség még munkába hajt, az éhség még lázit és elkeserít, de a jóllakott emberből kiveszett a közélet iránti érdeklődés minden szikrája. A jóllakottság olyan boldog kielégüléssé vált az emberek milliói számára, a jóllakottság annyira minden cél és vágy fölé nőtt, hogy aki eljut boldog révébe, az sietve felejti el a másokkal való törődés kötelességé­nek terheit. Ami ma még közéletnek látszik, az csak egyesek törtetése az éhség és hiúság két mo­torjával Ez a kor nem a prófétáknak és nem az apostoloknak korszaka Ki ba'lat.ja még sza­vát azérl, hogy segíteni tudjon a közállapoto­kon, ki álcloi azért időt, ideget és energiát, hogy javitson, oktasson, neveljen másokat? A mai embernek nincs i leje az utánakövet­kező nemzedékkel törődni. Az éhes ember nem tud bölcselkedni, akinek a kenyérért kell nem fáradozni, nem dolgozni, de küz­deni és harcolni; abból lassankint kivesz az érdeklődés minden más iránt. A mai ember a kenyérnek lett morfinistája s mint ahogy a morphin mérgezettje ideges és ingerlékeny lesz elveszíti önuralmát, ha megvonják tőle a mérget s mint ahogy minden gondolatát betölti a méreg megszerzése, épp ugy veszti el önuralmát, épp ugy lesz a szabadjára enge­deti idegek játékszere az is, akitől a kenyeret vonták el, minden gondolatát épp ugy tölti el a kenyér megszerzésének módja. A borsón térdelve lehet szépeket álmodni, de korgó gyomorral nem lehet közügyekkel foglalkozni. Ne is csudálkozzunk hát, ha azt látjuk, hogy elhalkulnak a bátor szavak s meglazulnak a példátadó, bátor helytállások. Ha visszajön majd egyszer, mert vissza fog jönni, a bol­dog kenyérnek és boldog szabadságnak kor­szaka, az ember újra ki fogja majd fejlesz­teni magából a közügyek iránti érdeklődést. A háború idején tudatosan törődtünk azzal, hogy minél több értéket átmentsünk a magunk szá­mára a háború utáni időkre, de most ki tö­rődik azzal, hogy minnél több értéket vigyünk magunkkal azokra az utakra, melyek a ma! élet szakadékából kilábalva nyilnak majd fel előttünk. A mai életünk urainak kedves az a közömbösség, az a fatalizmus, amivel sor­sunk vak irányítását rájuk bíztuk. Az életünk urai örömüket találják ebben a kitenyésztett passzivitásban, az életünk azonban belepusz­tulhat. S ez is arra mutat, hogy milyen messze i estek egymástól: az életünk urai s áz éle­tünk jussa. Rómában Grandival Az angol kUlUgymlnlszter Párisba utazott Róma, február 28. Azok a megbeszélések, ame­lyeket Henderson és Alexander angol miniszterek Mussolini miniszterelnökkel és Grandi külügymi­niszterrel folytattak, elvi megállapodásra vezettet azokban a kérdésekben, amelyeket a Iondoni ten­gerészeti értekezleten nem sikerült megoldani. A megegyezi* egyes pontjaihoz még a francia kor­mány hozzájárulása szükséges. Henderson külügyminiszter, Alexander és az angol szakértők társaságában délután Párisba uta­zott. Az elutazás előtt Henderson az angol nagy­követségen fogadta a sajtó képviselőit és felol­vasta előttük a tárgyalásokról kiadott hivatalos közlemény szövegét. Párisból jelentik: Henderson és Alexander Ró­mából jövet, vasárnap délután Párisba érkezik, ahol Briand külügyminiszterrel és a francia ten­gerészei! miniszterrel értekezletei tartanak. Bethlen megrágalmazása miatt nyolchónapi fogházra ítélték dr. Lusztig Géza gyulai ügyvédet (Budapesti tudósítónk telefon.felen tése.) A gyulai tőrvényszék ma tárgyalta dr. lisztig Géza gyulai ügyvéd sajtóperét, aki ellen a miniszterelnök megrágalmazása miatt indult el­járás. Lusztig Géza az azóta betiltott »Alfőld« cimü lapban irt támadó cikket Bethlen ellen. A gyulai törvényszék megállapította Lusztig bűnös­ségét és az ügyvédet 8 hónapi fogházra Ítélte. Dr. Lusztig Géza >Genfi kaleidoszkóp* cimmel megjelent cikkében a többek közt azt irta, hogy • Bethlen mindig visz valamit, egy keveset az or­szág vagyonából, amit ha kell, nem lesz rest elzálogosítani és egy keveset az ország becsületé­ből, amit ha kell, nem lesz rest megtépázni*. Ezen­kívül még több kitételt inkriminált az ügyészség. Ugyancsak ma tárgyalta a gyulai törvényszék Megyeri Sándor kisgazdának. Gaál Gaszton pártja egyik vezetőemberének sajtóperét, aki szintén az • Alföld* cimü lapban közzétett cikke miatt kerüli a vádlottak padjára. Megyerit 6 hónapi fogházra ítélte a törvényszék. A villamossági tröszt benyújtotta ajánlatát a gázgyári koncesszió meghosszabbítási ügyében A polgármester rövidesen Összehívja az ad-hoc bizottságot (A Délmagyarország munkatársától.) Ja­sovszky János, a központi gázmüvek vezér­igazgatója szombaton átnyújtotta a villamos­sági tröszt ajánlatát dr. Somogyi Szl'oeszter polgármesternek a gázgyár koncessziójának meghosszabbítására vonatkozólag. A polgár­mester közölte a vezérigazgatóval, hogy az ajánlatot a rövidesen összehívandó ad-hoc bi zottság elé terjeszti és ha a bizottság minden részletében letárgyalta, megkezdődnek a gáz­gyár és a város képviselői között az együttes tárgyalások. A fíázgyár ajánlata, amely a város szem­1 pontjából kedvezőbb feltételeket tartalmaz, [ mint a legutóbbi ajánlat, a következő: »A szegedi légszeszgyár és villanytelep koncesz­sziós szerződésének meghosszabbítása ügyében foly­tatott szóbeli tárgyalásaink alkalmával polgármes­ter ur felhivott bennünket arra, hogy a mult évi március 5-én benyújtott ajánlatunkat az ad-hoc bizottság május 16-iki szóbeli tárgyalásán elhang­zott kívánalmainak figyelembevételével, továbbá az j azóta kialakult felfogásnak megfelelően módosit­! suk, illetve fővonásokban részletezzük. Van sze­rencsénk ezen ajánlatunkat a kővetkezőkben elő­terjeszteni: 1. A koncessziós szerződés időtartama 1935 no-

Next

/
Thumbnails
Contents