Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-11 / 33. szám

SZCOED. Sz«riie(zlös«g: Somogyi ucca aS.Lem Teleion-. 23-U.^KIadóhlvatal, >«OlcíUnkOn>'V-i6r legylroda Aradi UCCA S. Teleion: 13.oe, ^ Nyomda : Lliw Upól utca 19. Telefon t 26-34. TAvlratl levélcím DélmagyaroniAg ízeged. Felekezeli béke Örömmel hallgattuk azokat a szavakat, melyeket a szegedi Kálvin-kör vasárnapi vacsoráján a felekezeti béke ünneplésé­ben mondottak el. Ezt az örömünket nem rontják sem az aggályok, sem a kétsé­gek. Jól tudjuk, hogy a"z ünnepi bankettek szavai nem mindig jelölik ki a hétköz­napi cselekvések és elhatározások irányát. A tószlok szava olyan, mint a harang kondulása, áhítatos ember leveszi föve­gét, ha megszólal a templom harangja, de — megy tovább a maga utján. A vasárnapi felekezeti békesség szóno­kai nemcsak ugy beszéltek a felekezetek közötti békességről, mint az egyik legna­gyobb nemzeti kincs helyreállításának szükségességéről, hanem, nemcsak egy vo­natkozásban, úgyis, mint tényről, mint eredményről, mint valóságról Ha valami különbség van református és katolikus szónoknak a felekezeti békességről mon­dott beszéde között, akkor elsősorban ezen sarkallik ez a különbség: a katolikus szó­nok a felekezeti békességet meglévő va­lóságként ünnepli, a református szónok célnak tekinti, feladatként jelöli meg, meg­valósítandó kötelességként állítja "elénk. A katolikus jelen időben, a református jövő időben beszél a felekezeti béke prob­lémájáról. S azt is mondhatnánk: jelen időben beszél az elégedettség, jövő időben az elé­gedetlenség. Az elégedettségnek ideje a jelen, a remény és a várakozás ideje a iövö. Ez a különbség mindig kiütközik, ha nem egy felekezethez tartozók fele­kezeti kérdésről beszélnek, még ha ez a felekezeti kérdés olyan felekezetközi kér­dés is. mint a felekezeti béke. Ma feleke­zeti kérdésben a beatus possidens a ka­tolicizmus. Aki ugy tartja, hogy a feleke­zeti béke gyökeres helyreállítása áldoza­tot kiván az egyes felekezethez tartozók­tól, az bizonyára attól kívánja a legna­gyobb áldozatot, aki birtokban van. A fe­lekezeti béke közös békéje a különböző felekezethez tartozóknak s ha a különtöző felekezethez tartozóknak nem egyenlő aranyban kell áldozatot hozniok a feleke­zeti béke érdekében, akkor megint csak arra mutat az áldozatok nagyságának rangsora, hogy annak áll módjában a legtöbb áldozatot meghozni, akinek türel­messége és engedékenysége a legtöbbet tehet ennek a kinzó problémának végleges és örök időre szóló megoldása érdekében. Amikor azonban mi fentartás nélküli őrömmel köszöntjük az elhangzott beszé­deket, mégis csak kifejezést kell adnunk s elsősorban a jelen időt magasztaló szó­nokkal szemben annak a várakozásunk­nak, hogy nem marad szengő szó és pengő cimbalom® a banketti beszéd, hanem min­dept meg fog tenni azon a díszes helyen, ahová a hitvallásban testvérei állították, a hirdetett szavak megvalósulása érdeké­ben. Mert ne tagadjuk: sok tennivaló van még ezen a téren. Nem akarunk sérel­meket felborzsolni, nincs is arra szük­ség, hogy egyes jelenségek feleinliíésével súlyos kényelmetlenségeket idézzünk fel, — aki azonban nyitott szemekkel nézi a mai szegedi közélet eseményeit, annak tisztán kell látnia, hogy menqyi sérelmet Szerda, 1931 február 11 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 33. szám okoz és mennyi jogos, mennyi méltányos állásfoglalás sikerét hiusítja meg a feleke­zeti elfogultság, a felekezeti türelmetlen­ség s olykor még a felekezeti gyűlölkö­dés is. A legteljesebb mértékben egyetértünk a vasárnapi bankett illusztris vendégszó­nokával, az eltérés csak abban nyilatkozik meg közöttünk, hogy a szavak hirdetőitől a nemes szavaknak folytatását, a nemes programnak valóra váltását várjuk. A krisztusi gondolat szerint inkább csele­kedjünk szavak nélkül, mint beszéljünk cselekedetek nélkül. Nem akarunk senkit eltántorítani hitétől (ha módunkban ál­lana, akkor sem tennénk), tiszteletben tartjuk mindenkinek vallási meggyőző­dését, a mi szerény és halk kérésünk csak az, hogy ha már nincs vallás, ame­lyik nem hirdetné a békét, nincs vallás, amelyik türelmetlenségre szítana, akkor ne legyenek hivők sem türelmetlenek, ne 'legyenek hivők sem a béke ellenségei. S aki még a békének nem ellensége, az még CBudapesti . tudósítónk telefonjelentést.') Pest vármegye kedden tartotta közgyűlését, amelyen Endre László gödöllői főszolgabíró ököllel ment neki Mihályi Ferenc szociál­demokrata bizottsági tagnak és csak Szeder Ferenc szociáldemokrata bizottsági tag köz­belépése akadályozta meg a tettlegességet. Mihályi Ferenc kíméletet kért az adóala­nyok számára és szóvátetle, hogy a gödöllői járásban ujjlenyomatokat vesznek fel a mun­kanélküliekről és családtagjaikról. A göclöl.öi főszolgabíró, Endre. László visszautasította Mi­hályinak ezt az állítását, majd amikor Szeder Ferenc beszéde közben Mihályi közbeszólva (Budapesti tudósítónk telefonj ele n­tése.) Berlinből jelentik: A birodalmi ülés mai ülésének elején, napirend előtt Stöhr nemzeti szo­cialista képviselő szót kért és deklarációt olva­sott fel. A deklaráció tiltakozik a házszabályok tegnap elhatározott módosítása ellen és azt alkot­mányellenesnek nyilvánítja. Mindazokat a törvé­nyeket, amelyek a házszabályok alapján jönnek létre, alkotmányellenesnek kell tekinteni — mon­dotta. — Mi, nemzeti szocialisták —- folytatta — a szervezett alkotmányszegésben nem fogunk önők­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A német politikai életnek nagy szenzációja van. A nemzeti szocialista párt és a német nemzeti párt kivonult a bi­rodalmi gyűlésből és a szélsőjobboldal egye­lőre nem is vesz részt a parlament munká­jában. A nemzeti szocialista párt nagy tünte­tést rendezett a keddre virradó éjszaka a megszavazott házszabály revízió ellen Amikor mmmmmmmmmammmmammmaamm' EtÖFlZBrÉS Havonta helyben 3.20, vidéken «• BudapMten 3-00, KUlf«ld»r> ft-40 pengd. «> Eayc» teAm Ara bélkUi' nap ÍO, va>Ar- «» Ünnepnap Í4 Ull. Hir­detések fel-vétele tarifa saserlnf. Megle­ícnik hélfA klví-lelével n-on^la re-oel nem tett eleget vallása parancsának. A békét akarni is kell, a béke érdekében fáradozni is kell, a békéért áldozatot is kell hozni, még ha talán ez az áldozat a földi uralom zavartalanságának rovására menne is. A másik, ugyancsak szerény kérésünk a felekezeti béke szegedi magasztalóihoz az: ne gondolják, hogy ha egymás kőzött helyreállították a felekezeti békét, akkor már a felekezeti béke helyreállt. Vannak ebben a városban nem kis számban olya­nok is, akik a vasárnapi banketten nem jutottak képviselethez, de akik a feleke­zeti békét éppen olyan nemzeti kincs­nek tekintik, mint a vasárnapi bankett legőszintébb szavú és legtisztább szándékú résztvevője. A felekezeti békét közkinccsé kell tenni, a felekezeti békéből kizárni senkit nem szabad, mert ahogy egy fele­kezetet kizárnak a felekezeti békéből, ak­kor az a békekötésük csak — különbéke s akkor még messzi az ut az általános le­szereléshez s az általános békéhez. azt mondotta, hogy ő az igazat mondja, Endre felugrott helyéről és Mihályi felé rohant. A közgyűlési teremben dermedt csend tá­madt, az elnöklő Preszly Elemér főispán sá­padtan nézte, hogy Endre inzultálni akarja Mihályi Ferencet, n'ki szintén felugrott helyé­ről, de Szeder Ferenc Endre és Mihályi közé ugrott, Endre felemelt öklét elhárította és a főszolgabírót hátratolta. Endre László erőt vett magán, visszament a helyére, Mihályi poc'ig élesen kiáltott utána — Mit csinálhatnak az ön zsandáral, ha ön így viselkedik itt, a közgyűlési teremben f kel együtt működni *és távozunk a hadisarc alap ján álló birodalmi gyűlésből. Intjük a világ nyíl vánosságát, ne tartsa e Ház határozatait a német uép határozatainak. A birodalmi elnökhöz fordu lónk, mint a birodalom alkotmánya önzőjéhez, szálljon szembe a Ház alkotmányellenes eljárásá val. Elhagyjuk tehát a jő parlamentet, csak akkor térünk vissza, ha lehetőség adódik arra, hogy elhárítsuk a nép ellen irányuló, alattomos me rénvleteket. A nemzeti szocialisták erre testületileg kivonul, tak a teremből. ' . pedig kivonult az ülésteremből, kórusban kiál­tották: nlleil Hilller.'« A szenzáció erejével hatott a történtek után Loebe elnök bejelentése, hogy Stör nemzeti szocialista képviselő lemondott alelnöki tiszt­ségéről és a nemzeti szocialista jegyzők is rendelkezésre bocsájtotlák állásukat. Loa$>e a bejelentés után arra kérte a képviselőket, hogy a szélsőjobboldal távolmaradása folytán fr­Botrány Pestvármegye közgyűlésén Endre László főszolgabíró ököllel íömadl egy szocialista bizottsági tagra JZ f}iilerislák kivonultak a birodalmi gyűlés üléséről Viharos felenetek között alkotmányellenesnek bélyegezték. a lyázszabalyievlzlót Szélsőjobboldali bojkott a parlament ellen t !

Next

/
Thumbnails
Contents